rss      tw      fb
Keres

Nemzeti-keresztény erkölcs




A Vezér döntött, nincs apelláta. Kisebb, hatékonyabb parlament kell az országnak. Kövér alvezér szerint nem is kellene, de hát ez csupán a magánvéleménye. Hogy ne morogjon, kapott egy személyre szabott magánhadsereget, hogy játszhassa a főurat. Ebből is látszik, hogy az Ész tulajdonképpen az istenített Vezér (a Békemenetesek szerint maga az élő Isten). Ő az, aki tudja, hogy a demokrácia és a jogállam látszatát mindenképpen fenn kell tartani. Az a menetrendszerűen elátkozott és kárhoztatott Brüsszel ugyanis, ahonnan a pénz jön az alattvalók és csókosok napi kifizetésére, nem a tartalmat, hanem a formát nézi. Márpedig jutalmazás, megfélemlítés és zsarolás nélkül nincs rezsim. Brüsszel nélkül meg nincs pénz. A keleti/ázsiai testvérek és stratégiai partnerek sokat mosolyognak, bókolnak, kitüntetnek (lásd a díszdoktorátus egy japán magánegyetemen, ami egyértelműen a Ceausescu-rezsimet idézi); de alig adnak pénzt. Az pedig nagyon kell. Meg hát a modellnek tekintett Horthy-rendszerben is volt parlament, meg voltak választások, és még ellenzék is létezett. Most sincs – és nem is lesz – másként. A demokratáknak is adnak majd kb. negyven helyet. Tessék marakodni az elosztásán.


A kisebb és kezelhetőbb – egyébként mind inkább feleslegessé váló – parlament azonban azt is jelenti, hogy 2014-ben az Orbán-rezsimet működtető szolganép egy része mindenképpen elveszíti a pozícióját. A Vezérnek tehát jutalmaznia kell. Kitalálta, hogy a szellemi és erkölcsi hullákká silányított képviselőivel megszavaztatja a saját megjutalmazásukat. A gondolkodásra már képtelen, cseppfolyós gerincű szolganép 98 százalékról 75 százalékra csökkentette tehát a „pofátlan” végkielégítésekre általuk korábban kivetett különadó mértékét. Ez már csak a hab az állami cégvezetők sokmilliós prémiumának a tortáján. És pontos kép arról, milyen is a nemzeti-keresztény erkölcs.


U.i. Nekem most tulajdonképpen hallgatnom kellene, különben semmi reményem arra, hogy fényesen felívelő tudományos karriert fussak be Magyarországon – figyelmeztettek a ma „valakik”; mert a politikai lojalitáson és a szolgalelkű meghunyászkodáson kívül semmi másnak nincs értéke és jelentősége (lásd Prof. Dr. Klinghammer Istvánról a BUKSZ). De Luthert és Babitsot idézve mondom: „Itt állok, másként nem tehetek” (ezt maga Balog Zoltán lelkészkedő csúcsminiszter is kellene hogy értse), „mert vétkesek közt cinkos aki néma”. „A lelkiismeret [ugyanis] a szabadság élményének az a mozzanata, amelyben az ember tudatára ébred felelősségének.” (K. Rahner – H. Vorgrimler, Teológiai kisszótár, SzIT, Budapest, 1980, 447).