Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 11.

• Nyomtatás

Részletek

2010. január 28. csütörtök, 07:44

Bolgár Gy. - Megbeszéljük

Bolgár György kérdései a 2010. március 11-ei műsorban

Mai műsorunkban megbeszéljük, hogy a Szonda legutóbbi felmérése szerint a Jobbik már az MSZP nyakán van, a Fidesz 57, a Szocialista Párt 20, a szélsőjobboldali párt pedig 17 százalékon áll a biztos pártválasztók körében. Annak ellenére is, hogy újabban a Fidesz oldaláról élesen támadják a Jobbikot. Túl sok szó van róluk, vagy nem lehet a szélsőjobbról nem beszélni?

Másik témánk, hogy Sólyom László a holokauszttagadás büntethetősége mellett az ún. lex-gárdát is jóváhagyta. Ennek értelmében három év börtönt is kaphat az, aki újjá akar szervezni egy betiltott egyesületet vagy szervezetet.

Mit szólnak ezenkívül ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc, aki először adott interjút visszavonulása óta, azt mondta az MTI-nek, a választások után sem pártelnökséget, sem frakcióvezetést nem vállalna az MSZP-ben?

Mi a véleményük továbbá arról, hogy Kuncze Gábor viszont a szocialistákra fog szavazni a választásokon, amint ez kiderül a 168 órának adott interjújából? Egy mai hír szerint pedig Kuncze kilépett az SZDSZ-ből, azaz nem újította meg tagságát.

Mit gondolnak arról, hogy a fideszes vezetésű Esztergom, eladósodása ellenére, 50 millió forinttal támogatja a Helyi Téma című ingyenes, jobboldali újságot?

És végül mi a véleményük a rezidens vitáról, hogy tudniillik a fiatal orvosok szerint röghöz kötés a minisztérium rendelkezése, amely szerint kilenc évig egy kórházban kell dolgozniuk a rezidens szakorvosoknak? Ugyanakkor a minisztérium szerint nem a kórházhoz, hanem az országhoz lennének kötve a fiatal orvosok. De kilenc évre? Nem sok ez?

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Már hetek óta meg akartam kérdezni öntől, de most a legutóbbi, múlt heti HVG-ben volt egy vezető cikk hasonló megfontolásból, mint amik nekem jártak a fejemben. Nem azért, mert én olyan okos vagyok, hanem nyilván másokat is elkezdett érdekelni a dolog. Mitől lett olyan ügybuzgó, szorgalmas a rendőrség az utóbbi hetekben, hónapokban? Miközben tudjuk, hogy korrupció nemcsak van, hanem volt is, sőt néhány földerített vagy földerítendő ügyben is előkerül. Már évekkel ezelőtt követtek el bűncselekményeket, mitől van az, hogy a rendőrség szinte csak most, a választási kampány ideje alatt mozdult meg, de most aztán nincs olyan hét, hogy ne lenne valami újabb leleplezés? Talán olvasta a HVG-t, így kezdődik: igazodni látszik a rendőrség a választási győzelem előtt álló Fidesz elszámoltatási elvárásaihoz. Akár így is értékelhető a kampánykezdet óta tapasztalható szokatlan ügybuzgalom, amellyel a valóban kedélyborzoló gazdasági bűnügyek tucatjaiban járnak el a nyomozók. Mit szól egy ilyen első mondathoz?

Bencze József: - A rendőrség a bűnügyi helyzethez igazodik, és úgy tűnik, hogy ez a bűnügyi helyzet bizony a vesztegetés vagy a hivatali visszaélés tekintetében jelentős mértékben romlott. Igaz, 2007-ben készítettünk egy korrupció elleni stratégiát, amely számos elemből áll, számos intézkedésből, és feltételezem, hogy ennek az eredménye is, hogy az elmúlt évben több vesztegetéses ügyet, vagy hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyet fejeztünk be eredményesen. Hadd mondjak számokat, mert azt hiszem, hogy a számok önmagukért beszélnek. 2007-ben 313, 2008-ban kicsivel több, 396 veszteséges ügy volt, míg az elmúlt évben 915-öt fejezett be a rendőrség. Hivatali visszaélésben 2007-ben 129 ügyben fejeztük be a nyomozást, 2008-ban 123-ban, és az elmúlt évben 359-ben. Nyilván lehet azt mondani, hogy az utóbbi napok vagy hetek ügyei borzolják a kedélyeket, de nálunk folyamatos, nagyon kemény munka van. A konkrét nagy ügyek sem most keletkeztek, amelyek mostanság napvilágot láttak. A BKV-val kapcsolatos ügyben még 2009 áprilisában tett feljelentést egy svájci állampolgár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendelte el a nyomozást. Nyilván a tárgyi gyanú megalapozása volt az első lépés, és amikor a személyi gyanút is meg tudtuk alapozni, akkor tudtunk a személyek irányában lépéseket tenni.

- A svájci állampolgár mivel kapcsolatban tett feljelentést? Az én halvány emlékezetem szerint, de gondolom mások is emlékeznek arra a nagy eseményre, hogy egyrészt Kocsis István, új vezérigazgató elkezdett vizsgálódni, és talált egy-két dolgot. Másrészt a nagy ügy a volt humánpolitikai vezérigazgató, vagy igazgatónő volt, aki elment nyugdíjba, de úgy, hogy felvett majdnem 100 millió forintos végkielégítést. Ez után ömlött ki az egész. Hogy jön ide a svájci polgár?

- Szeretném még egyszer aláhúzni, hogy a BKV-s alapügyben egy állampolgár feljelentésére indult el a nyomozás és vizsgálódás a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, még áprilisban. Ekkor megkeresésre fordultunk a BKV vezetéséhez. Végkielégítésekről, megbízási, tanácsadói szerződésekről kértünk dokumentumokat. A dokumentumok egy részét meg is kaptuk, viszonylag lassan csordogáltak. Majd következett két házkutatás, és ezt követően, illetve ebben az időszakban több feljelentés. Tízesével, ötösével érkeztek feljelentések. Tehát az ügy és a nyomozás már áprilisban elkezdődött. A másik szál, a volt humánigazgatóval kapcsolatos szál egy másik ügy. Csak nyilván ezek összemosódnak, és a közvéleményben BKV-s történetnek tűnik mind a kettő.

- Elnézést, hogy ehhez a svájci ügyhöz még egyszer visszatérek, de nekem annyira újnak hat, lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el. Mit tudhat egy svájci arról, hogy mi folyik a BKV-nál? Ott dolgozott, vagy velük valamilyen szerződéses kapcsolatban volt?

- Hadd ne mondjak a feljelentővel kapcsolatban több részletet. A lényeg ebben nem ez, hanem az, hogy olyan információkat, tényeket írt le, ami alapján a rendőrség a gyanút megalapozottnak látta, ezért a szükséges intézkedés egyértelműen az volt, hogy nyomozást rendelt el az üggyel kapcsolatban.

- Tehát tényleges ügyekről konkrétumokat írt bele a feljelentésekbe.

- Így igaz. Elegendő volt ahhoz, hogy a nyomozás elrendelésre kerüljön. Az összes többi ügyben az elmúlt év októberében, december elején tettek feljelentést, többnyire a Legfőbb Ügyészségre, illetve a Fővárosi Főügyészségre. Ezekben az ügyészség elrendelte a nyomozást, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg a nyomozás folytatásával. A büntetőeljárási törvény szerint az ügy őre az ügyész, az ő nyomozói nyomoztak. Azt gondolom, hogy ezt a szabályt is figyelembe kell venni.

- Hogy világossá tegyük, mondjuk BKV-ügyekben, vagy a Budapest Gyógyfürdői-ügyben, és hasonló ügyekben a rendőrség nem magától indul el, hanem az ügyészség indítja el?

- A BKV-ügyben a rendőrség magától indult el, és rendelt el nyomozást. Az összes többi ügyben a feljelentések az ügyészség különböző szintjeire, a Fővárosi Főügyészségre, illetve a Legfőbb Ügyészségre érkeztek. Ott úgy ítélték meg, hogy a nyomozást el kell rendelni. Az elrendelés megtörtént, és a nyomozással a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízták meg. De ez jogtechnikai és eljárástechnikai kérdés. Minden ügyben az ügyész az ügy ura, akkor is, ha a rendőrség rendeli el a nyomozást, akkor is, ha az ügyészség rendeli el. Ezek az ügyek egyébként is kiemelt ügyek, nagy ügyek, amelyekben az ügyészség fokozott ügyészi felügyeletet tart fontosnak, és végzi is ezt a fokozott ügyészi felügyeletet. Egyébként csak a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán jelenleg 500 ügy van folyamatban. Tehát iszonyatos mennyiségű ügyben dolgozik folyamatosan a rendőrség. Az más kérdés, hogy most ezekből ezt a néhány ügyet a sajtó folyamatosan napirenden tartja, ami nem is biztos, hogy jót tesz a nyomozásnak.

- Az biztos, hogy nem segít. De azért érthető, hogy napirenden tartja a sajtó, mert ezek az ügyek, ahogy ön is mondta, nem mai vagy tegnapi ügyek. A BKV-ügyek is évekkel ezelőtt történtek, ahogy a MÁV Informatika-ügy, vagy a legújabb MÁV Hídépítő Zrt-ügy, amiben ráadásul a MÁV maga tett feljelentést évekkel ezelőtt. Ezek is ma válnak hírré, és tartóztatnak le embereket. Ezért kérdezi a sajtó, hogy mi történt, hogy az ügyészség és a rendőrség hirtelen ennyire szorgalmas lett?

- Ezeknek az ügyeknek az eljárási rendjét és az eljárási menetét nyilván nem tudom végig elmondani. De azt gondolom, nem bonyolult megérteni, hogy egy-egy ilyen ügyben két-három irodát töltenek be az iratok, amiket lefoglalunk. Ezeket az iratokat szakértőkhöz kell eljuttatnunk, a szakértőknek kérdéseket teszünk fel. Ezek alapján egy szakértői nyomozás folyik, ami sok esetben hónapokat vesz igénybe. Nem is biztos, hogy a dokumentumokat mindig megtaláljuk. Volt olyan helyszín, ahova vissza kellett menni ismételten házkutatás tartani. Ha kérjük a dokumentumokat egy megkereséssel, mert erre is lehetőségünk van, akkor nem azt kapjuk, mint amit kértünk, vagy nem annyit kapunk. Tehát hónapokat vehet igénybe, amíg a személyi gyanú megalapozódik, és azt tudjuk mondani, hogy valakit személy szerint gyanúsítani kell a konkrét ügyben, és megvan ehhez a megalapozott gyanúnk. Én azt gondolom, hogy a gazdasági ügyek rendkívül bonyolultak, rendkívül szövevényesek. Nem lehet olyan könnyen dönteni, mint mondjuk egy testi sértésnél, vagy más köztörvényes bűncselekménynél.

- Tegnapig azt hittem, nagyjából mindent el tudok helyezni, hogy mit miért, legalábbis általánosságban van valami logikája, de tegnap jött egy olyan hír, hogy házkutatást tartottak Pintér Sándor volt belügyminiszter egyik cégénél. Ezt végképp nem értettem. Aztán néhány órával később kiderült, hogy csak abban a házban volt házkutatás, amely talán a cégéé, és ők kiadják az irodát egy másik cégnek. Tehát nem Pintér cégénél volt házkutatás, hanem egy másiknál?

- Ebben az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség folytat nyomozást. Tehát én részleteket nem tudok mondani.

- Mindenesetre az én legfrissebb információim szerint erről van szó. Azért is kérdezem, mert a HVG már említett cikke szerint a tábornokok, és ön is ezek közé tartozik, a rendőrségi berkekben ezt nem is titkolják, az utóbbi hetekben maguktól csiszolták fényesre a reménybeli miniszter, az egyelőre üzletember Pintér Sándor kilincsét. Ez tényleg így van? Vagy rendszeresen szoktak különben is találkozni?

- Pintér Sándor eltöltött négy évet a főkapitányi székben, azt megelőzően különböző rendőri beosztásokban, majd négy évet a miniszteri székben. Tehát ma a rendőrségnél nemigen van olyan vezető, aki valamilyen szolgálati munkakapcsolatba ne lett volna vele. Ráadásul el tudom róla mondani, hogy valóban soha semmilyen pozíciójából, akár ellenzéki vagy kormánypárti szerepköréből sem tudott volna, vagy lett volna képes ártani a rendőrségnek. Jó kapcsolatot tart a rendőri vezetőkkel, akiket elsősorban mint barátokat tisztel. Én nem hiszem, hogy ez változott volna az utóbbi időben. Személyesen is arra kértem a vezető kollégákat, hogy a választások közeledtével minden pártpolitikai közeledést utasítsanak vissza, bárhonnan is jön az, minden politikai párttal egyforma távolságot tartsanak, hangsúlyozottan egyforma távolságot. Egyedül a szakmai hitelesség az, ami a rendőrséget segítheti egy választást megelőzően, vagy választást követően abban, hogy az ő munkájával szemben semmiféle kétely ne merülhessen fel. Azt gondolom, hogy a rendőrség az elmúlt években olyan szakmai sikereket ért el, amelyek ezt a szakmai alaposságot nem kérdőjelezhetik meg. Gondoljunk csak a romák elleni bűnsorozat elkövetőinek a felderítésére, a Magyarok Nyilai terrorszervezet felderítésére, a nagy kiemelt emberöléses bűnügyek, akár a Marian Cozma-ügy felderítésére, és sorolhatnám. Ezekre a szakmai sikerekre büszkének kell lenni, és mindenkinek azt mondtam, hogy három kérésem van: szakma, szakma, szakma. Ettől függetlenül, aki Pintér Sándorral ezelőtt is tartotta a kapcsolatot, az most is fogja tartani. Én ebben nem látok semmi kivetni valót. De hogy valaki politikai vagy pozíció miatti érdekekből kifolyólag fényesre csiszolná a kilincsét, úgy gondolom, hogy minden tábornok nevében visszautasíthatom.

- Értem. Egyébként ez nem is biztos, hogy feltétlenül csak a rendőrség munkájának a következménye, van mire büszkének lenn, azon kívül is, amit ön elmondott. Láttam egy friss statisztikát, amely szerint a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra esett vissza a bűncselekmények száma. Talán soha nem volt olyan alacsony az emberölések száma, de az elmúlt ötven évben biztosan nem, mint a múlt évben. Közben gazdasági típusú bűncselekményeknél kétségtelenül volt növekedés.

- Nem is a növekedés volt jelentős, inkább fajsúlyosabb ügyekkel találtuk magunkat szemben. Mert ha a gazdasági bűncselekményeket nézem, akkor 16 750 ilyen ügy volt az elmúlt évben, az azt megelőző évben pedig 15 900 körüli. Mindig 17 000 fölött volt inkább a gazdasági bűncselekmények száma. Tehát nincs jelentős elmozdulás. A bűncselekmények súlyát tekintve kétségtelenül van. Szövevényesebbé, bonyolultabbakká, nehezebben felderíthetőkké váltak ezek az ügyek.

- Értem, tehát van fejlődés. Még egy dolog, ami azért szintén új a rendőrség körül, hogy néhány nappal ezelőtt valamiféle új közbiztonsági hálót vontak 44 település köré. Ezt miért csinálták, mi ez, mi ennek az értelme?

- Az elmúlt évben, amikor a romák elleni bűntett-sorozat folytatódott, február végétől elrendeltem egy közbiztonsági háló működtetését, ami elsősorban a potenciálisan veszélyeztetett települések védelmét, ellenőrzését szolgálta február végétől augusztus végéig. Augusztus 21-én felderítettük az elkövetőket, és ez azt eredményezte, hogy éves szinten mintegy 20 százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Gépkocsilopásokban éves szinten 18 százaléknyi, a betöréses lopásokban is hasonló nagyságrendű, a közúti közlekedési bűncselekmények vonatkozásában is 11-12 százalékos visszaesést tapasztaltunk. Tehát a folyamatos rendőri jelenlét jótékony hatású volt, és ezek a számok önmagukért beszélnek. Ebben az évben plusz finanszírozási forrást kaptunk a kormánytól arra, hogy ugyanezt a hálót, most egyelőre egy rövidebb időtartamra, három hónapra kifeszíthessük. Ez azt jelenti, hogy napi szinten a túlórákat finanszírozva 600 rendőrrel többet tudunk az átlagos szolgálati vezénylési létszám fölött a közterületen alkalmazni, és ennek megvan az eredménye. Hiszen már az első héten 308 bűnelkövetőt fogtak el a kollégák, 152 esetben tettenéréssel. 135 rendőrség vagy más hatóság által körözött személyt fogtak el a kollégák, 1500 szabálysértőt, sorolhatnám az eredményeket. Tehát ez azt jelenti, hogy olyan, mintha 600 rendőrrel több lenne a közterületen. 300 olyan település van egyébként - 44 az a kiemelten kockázatosnak ítélt település és van még további 260 -, amelyekről úgy gondoljuk, hogy valamilyen szempontból veszélyeztetett. Tehát 300 település, és egy héten egyszer minden településen tartunk egy akciót. Ez a háló lényege. De hadd mondjam el, hogy a második hét első napján egy körözési akciót tartottunk, ahol, véletlen egybeesés, 308 személyt fogtunk el, ezek közül 171 elfogató paranccsal körözött, 57 eltűnt, és 80 egyéb eljárás miatt került előállításra. Az ő esetükben arra kell gondolni, hogy ha nem tudják a hatóságok a tartózkodási helyüket egy eljárás alatt megállapítani, akkor megkeresik a rendőrséget, hogy próbáljuk meg megállapítani a tartózkodási helyét, hogy kézbesíteni lehessen az idézést, vagy a határozatot. Mintegy 80 esetben találtunk meg ilyen személyt. Megy tovább a háló, azt gondolom egyre sűrűbbre szőjük. Éppen a napokban találkoztam két-három főkapitány kollégámmal, és a horváttal, a szlovénnel és tegnap a románnal is megegyeztünk, hogy ezekbe az akciókba ők is bekapcsolódnak a határ menti megyékben, hogy ne lehessen még azt a lehetőséget se megadni, hogy egy körözési akciónál valaki gyorsan itthagyja az országot, és átmegy egy másik országba.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Bolgár György: - Ön adott egy érdekes interjút a Hírszerző című internetes portálnak. Ebben azt írják, azt a figyelemre méltó kijelentést tette, hogy Ön még 2005-ben figyelmeztette Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, hogy korrupt politikusok jutnak komoly szerephez az MSZP-ben. De nem foglalkoztak vele komolyan, és többek között ezért is döntött úgy, hogy visszavonul a politizálástól a mostani választások után. Honnan tudta, mi alapján mondta, hogy korrupt politikusok jutottak komoly szerephez az MSZP-ben?

Tóth Károly: - Én azt mondtam az újságban is, és ezt tudom mondani Önnek is, hogy úgy tűnt, olyan ügyek vannak, amelyekre nem az a megoldás, hogy elhallgatjuk. Én akkor is azt kezdeményeztem - nem tudom, hogy az újságcikk ebből milyen szövegkörnyezetet csinált, mert nem olvastam -, hogy azoknál az ügyeknél, amelyeknél látható, hogy fennáll a visszaélés gyanúja, saját akaratunkból járjuk végig az ügyet, mert az rosszabb, ha akaratunktól függetlenül mások derítik fel a tényeket.

- Igen, ez elvileg nagyon jól hangzik, racionális is, és azt lehet mondani, hogy önnek igaza volt, és igaza van. De honnan lehetett látni 2005-ben, hogy korrupt politikusok működnek az MSZP-ben? Bár akkor már azt hiszem, bőven volt Kulcsár-ügy, vagyis K&H-ügy. Ott politikusokról is beszéltek, minden oldalról, aztán a dolog leszűkült különböző gazdasági vezetőkre. Ön a szóbeszédben elterjedt politikusokról gondolta, hogy gyanúsak, vagy ennél komolyabb bizonyítékai voltak mint parlamenti képviselőnek és nemzetbiztonsági bizottsági tagnak?

- A parlamenti képviselői minőség érdekes ebből a szempontból, a nemzetbiztonsági bizottsági nem, mert az más típusú. Már 2005-ben is voltak olyan ügyek, olyan kérdéskörök, amelyeknél vagy az újság információi alapján, vagy ha az ember követte a helyi közélet történéseit, akkor látszott, hogy ha nem lép fel az MSZP időben ezekben a nagyon konkrét ügyekben, akkor később sajnos nem lesz tényleges érdemi vizsgálat. De nem hiszem, hogy most felvázolom, amit a miniszterelnök úrnak mondtam...

- ...Nem is írták meg, valószínűleg nem is mondta.

- Nem mondtam, most sem mondom. De konkrét események, konkrét folyamatok látszódtak, amelyek oda vezettek, ahol most tartunk. Azt mondtam akkor is, hogy a társadalom legnehezebben azt tűri el, ha a hatalmon lévőknél bármilyen visszaélések történtek vagy történnek, vagy a közbeszéd, az állampolgárok, az önkormányzatok szerint vannak ilyen ügyek. De azt szeretném mondani, hogy mindkét oldalon előfordulnak hasonló esetek.

- Csak Orbán Viktorhoz nem tudott elmenni, meg miért is ment volna.

- Bocsánat, én találkoztam vele is az utóbbi hónapokban. Elmondtam Navracsics Tibornak is, sokszor idézi a Magyar Nemzet tőlem ezt a mondatot, hogy utálom a korrupciót, mert ráment az MSZP. Én elmondtam neki is, hogy ha nem tesznek időben rendet a Fideszes önkormányzatok környékén, ahol például jómagam is kezdeményezéssel éltem, mert 28 önkormányzat véletlenül ugyanazzal az egy gazdasági társasággal forgatja a kötvényeinek szabad forrását 35 százalékos sikerdíjjal, és a többségük Fideszes vezetésű, akkor a Fidesz ugyanúgy fog járni. Tehát a társadalom egészében mind a két oldalnak fontos feladatai lennének. Én elmondtam azt is, ahol az MSZP-nek kellene lépni. Az aktuális ügyek közül ez a kötvény-ügy a legizgalmasabb. Huszonnyolc önkormányzatot érint, ezek éppen Fideszesek. Tehát én szóltam MSZP-s ügyben, szóltam Fideszes önkormányzatok ügyében. Mindegy, hogy a politika melyik oldalán élnek vissza a hatalommal, az rontja a közbizalmat.

- Ez igaz, de ön mégis csak MSZP-s képviselő.

- Akkor, és ott, Gyurcsány Ferenc figyelmét MSZP-s képviselőként hívtam fel az ügyekre.

- De nem is konkrét neveket szeretnék öntől hallani, mert úgysem gondolom, hogy elmondja, és mondta is, hogy nem mondja el. Hanem azt, hogy minek alapján? Mondjuk azt olvasta a Magyar Nemzetben, hogy egy képviselőnk ezt és ezt csinálta, és ez gyanús, vizsgáljuk meg, vagy ennél többet is tudott?

- Nézze, én ezelőtt részt vettem az olajbizottság munkájában. Az egy nagyon hosszú folyamat volt. Részt vettem szinte mindegyik parlamenti vizsgálóbizottságban. Nem ügyészi szemmel ültem ott, hanem politikusi szemmel. Azokban a parlamenti vizsgálóbizottságokban, amelyekben részt kellett vegyek, ott is felhoztak neveket, MSZP-s vagy MSZP közeli, vagy olyat, aki az MSZP nevében élt vissza azzal a bizalommal, amellyel az MSZP rendelkezik.

- És mit kért a miniszterelnöktől, hogy itt van öt, nyolc, tíz gyanús ügy, nézessen utána?

- Nem, én azt kértem, hogy változtassunk egy alapvető gyakorlaton. A magyar politikában az a kialakult gyakorlat, hogy megpróbál a szervezet szolidáris lenni mindegyik oldalon azokkal az emberekkel, akik valamilyen módon nemkívánatos ügyekbe keveredtek. Én azt kértem, hogy fordítsunk a szolidaritás gondolatán. Neki volt esélye, akkor lépett be a rendszerbe aktívan. Aki elkövetett valamit, az is legyen szolidáris velünk, és hagyja el a politikát. Ha valaki a törvény mezsgyéjén mozgó gazdasági vállalkozó akar lenni, akkor az ne politizáljon.

- Értem, de amikor Gyurcsány elmondta a nevezetes őszödi beszédet, akkor nem valami ilyesmire is próbálta ráébreszteni a kollégáit?

- Én azt gondolom, hogy igen. Mélyen egyet is értettem volna Gyurcsány Ferenccel, ha azt a beszédet egy nyilvános nagygyűlésen, nyilvános rendezvényen elmondja. Nem értettem egyet azzal, hogy ez egy belső zárt ülés volt, és még inkább nem azzal, amilyen módon ez a beszéd nyilvánosságot kapott. Mert így nem az az igazságérzet derült ki, amiről beszélünk, hanem úgy jött ki, hogy az MSZP úgymond nem tett semmit, a kormány nem tett semmit. Tehát fordítottan jött ki, nem megengedhető módon került nyilvánosságra. Nem az a gond, hogy nyilvánosságra került, még egyszer mondom, hanem hogy nem megengedhető módon. Így esélye volt mindenkinek olyan szempontból válogatni a beszédből, hogy 2006 késő őszére a társadalmi közbizalom teljesen összeomlott Magyarországon.

- Igen. A Hírszerző-interjúban ön úgy fogalmaz, hogy reméli, mind a két párt tanult, a Fidesz rájött, hogy mennyit árthat saját megítélésének a köznyugalom megbontása vagy tudatos gerjesztése, az MSZP pedig, hogy nem szabad olyan hibát elkövetni, mint az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala. Ezek szerint ön úgy gondolja, netán tudja is, hogy az MSZP hozta ezt valamilyen módon nyilvánosságra?

- Nézze, én a következőt tudom, többször elhangzott a parlamentben is, hogy az érintett beszéd hangfelvételénél, a hangfelvétel kezelésénél vagy megőrzésénél és nyilvánosságra hozatala során bűncselekmény nem történt. Ez számomra azt jelenti, hogy valamilyen módon azoktól került ki, akik jogszerűen kezelték és őrizték az anyagot. Minden más esetben bűncselekmény lenne. Az is bűncselekmény, ezt mondta Lendvai Ildikó elnök asszony is, hogy szabályosan készült a felvétel, de ő azt mondja, hogy valamilyen módon kivették, kilopták a Miniszterelnöki Hivatalból. Ha ez lenne, akkor azt a választ kellett volna kapjuk, hogy történt bűncselekmény, hiszen annál nagyobb bűncselekményt én nem tudok elképzelni, mint Magyarországon a parlament épületében lévő Miniszterelnöki Hivatalba betörni, és ellopni valamit.

- Igen, de erre mondta Gál J. Zoltán azt, hogy két felvétel volt, és az, ami náluk volt, az ott is maradt, azt nem vitte el senki. Hogy a másikat ki csinálta és mit csinált vele, azt ő nem tudja, de hogy volt másik, az biztos, mert máshol volt a kazetta megfordítva.

- Ha másik helyről került volna ki, az is bűncselekmény, nem?

- Hát nem tudom.

- Ha valaki jogosulatlanul egy adatot nyilvánosságra hoz, az csak akkor nem bűncselekmény, ha jogszerűen hozta nyilvánosságra, nem?

- Igen, így is lehet értelmezni, kétségtelen.

- Nem, szerintem minden más esetben bűncselekményről van szó, kivétel, ha az hozza nyilvánosságra, aki jogosult az adat kezelésére. Legfeljebb arról lehetett volna vita, hogy ez közérdekű adat vagy nem az, ha mondjuk egy újságíró valamilyen rejtélyes módon hozzájutott volna akár a Miniszterelnöki Hivatalból, akár egy pártszékházból, de jogszerűen nem tud hozzájutni egy szabályosan őrzött anyaghoz. Tehát ha nem történt bűncselekmény, akkor az máshogy nem lehet, mint hogy azoknak volt szerepük a beszéd nyilvánosságra hozatalában, akik jogszerűen kezelték. Minden más esetben minimum már az is bűncselekmény, hogy jogosulatlanul kezelte valaki az adatokat.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Molnár József: - Igen, a múlt év őszén, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának egy rosszul értelmezett ajánlása után, valóban voltak ilyen értékelések, hogy a minisztérium nem jó kvótaértékesítési politikát folytat.

- És most kiderül, hogy akkor állítólag késlekedtek, most viszont túlbuzgóságból túlteljesítenek, eladják, amink van már előre? Hogy van ez? Mit adnak el és jó-e, ha eladják? Egyáltalán hol tartanak ezek a bizonyos kvótaeladások?

- Azt tudom mondani, hogy Magyarországnak jelenleg a legóvatosabb becslés szerint 120 millió tonna, a magabiztosabb becslés szerint 147 millió tonna értékesíthető kiotói egysége van, nevezzük kvótának.

- Igen, de mit jelent pontosan, hogy kvóta, meg kiotói egység?

- Nagyon egyszerűen szeretném elmondani a helyzetet. A magyar állam a rendszerváltáskor egy nagyon jelentős gazdasági szerkezetváltáson esett át. Ezt mind megszenvedtük. A korábbi nehézipari üzemek megszűntek, az emberek elvesztették állásaikat. Viszont emiatt Magyarországon sokkal kevesebb széndioxid-termelés történt, mert kevesebb energiára volt szükség az üzemekhez, ezért Magyarország egy zöldülő gazdasággá vált.

- Az egész világ zöldülni szeretne, de máshol nem omlott össze a piac, mint a volt KGST-országokban.

- A gazdaság nem omlott össze, viszont növekedett. Vagyis nyugat-európai államok több szén-dioxidot termelnek, mint amennyit időarányosan lehetne. Van egy ENSZ-megállapodás, ezt hívják kiotói egyezménynek, amely meghatározza, hogy azok az államok, amelyeknek több a széndioxid-kibocsátásuk, mint az engedélyezett, megvehetik más államok megtakarított kvótáit, egységeit.

- Szóval, ha egyes országok nem teljesítik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló megállapodás rájuk vonatkozó részét, akkor cserébe más országoktól, amelyek jobban csökkentették a kibocsátást, megvehetik ezeket az egységeket. Így összességében a világ azért csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

- De tegyük hozzá, hogy csak abban az esetben, ha az eladó állam a pénzt, amelyet kap ezért a kvótáért, olyan programra fordítja, amelyből újabb zöldítés lesz…

- Mondjuk, nem szénerőművet épít ebből a pénzből, hanem egy környezetbarát létesítményt.

- Így van. Ha eladjuk valamelyik államnak a kvótánkat, azért ő cserébe a kibocsátását magasabb szinten tarthatja, mint az egyezmény szerint kéne, de a hozzánk befolyó pénzből újabb zöldítés lesz. Tehát a kibocsátás a világon, mégis csökkenni fog.

- Igen, ez a dolognak az elvi alapja és elvi kerete. Magyarország ezek szerint abban a helyzetben van, hogy valamit eladhat. Van valamink, természeti kincsünk, nemzeti vagyonunk. Mi az, amit önök el tudnak adni vagy értékesítettek, esetleg a közeljövőben értékesítenének? Bár az is egy kérdés, hogy ezzel a költségvetési hiányt lehet-e csökkenteni, hiszen zöld beruházásra kell fordítani.

- Nagyon fontosak a számok. Százhúsz millió értékesíthető egységünk van, abból eddig körülbelül 12 milliót adtunk el, tehát a 10 százalékát értékesítettük annak az eladható kvótakészletnek, ami a rendelkezésünkre áll. Ezt semmiképpen nem lehet pazarlásnak, jövőfelélésnek nevezni. Ha az összes piackutatást, árajánlatkérést, ami a minisztériumhoz megérkezett, sikeres üzletként tudnánk később realizálni, abban az esetben sem értékesíthetnénk az eladható készletnek a felét sem. A 2008-tól 2012-ig terjedő időszaknak körülbelül a felénél vagyunk.

- Vagyis már a készlet felét jó lett volna eladni?

- Időarányosan már akár ezt is megtehettük volna. Mindenesetre semmiképpen nincs jövőfelélés ebben a kvótaértékesítésben. Egy megfontolt, tervszerű ütemezés szerint értékesítünk.

- Milyen igények érkeztek? Ennek a 120 milliónak mekkora részét tudnák értékesíteni, ha minden üzletet megkötnének?

- Jelenleg a piacon vannak kis tételes, 2-300 ezer tonnás érdeklődések.

- Ezek államok vagy cégek, vállalatok?

- Azért bonyolult erre a válasz, mert a nyugat-európai államok egy része már megbízott egy-egy állami alapot, hogy keresse meg a más államokban eladható kvótát és folytassa le a tárgyalásokat, és ezek nálunk gazdasági társaságként jelentkeznek. Vagyis az államok megbízhatnak gazdasági társaságokat, emellett megjelennek ezen a piacon nagy bankok is, amelyek saját kockázatukra kereskednek ezzel a kvótavagyonnal.

- Ezek a bankok bizonyos haszonnal megpróbálják eladni az államoknak, ugye?

- Igen, és vagy sikerül, vagy nem. Ezt mi nem tudjuk megmondani, de az bizonyos, hogy a mi eladott kvótáinkon kis haszon lesz, mert magas áron szeretnénk értékesíteni őket.

- Eközben önök versenyben vannak más olyan országokkal, amelyek szintén kvótákat adhatnak el.

- Nagyon érdekes a helyzet, mert jelenleg a világpiacon van két állam, amelyek önmagukban rendelkeznek annyi kvótával, amennyi az egész világpiac lefedésére elegendő lenne vevői oldalon, ezek Oroszország és Ukrajna.

- Vagyis a többieket ki lehetne hagyni az üzletből, ha megállapodnának az oroszokkal és az ukránokkal?

- Igen, de ez azért nem lehetséges, mert nem elegendő a kvótát pénzre cserélni, hanem szükséges egy olyan program mögötte, mint a mi Zöld Beruházási Programunk, amely valóban újabb zöldítéseket eredményez.

- A vevők, akik érdeklődnek például Magyarországnál, arra is biztosítékokat kérnek, hogy a magyar beruházások megfelelőek lesznek-e?

- Nemcsak kérnek, hanem kapnak is. A tárgyalásoknak az árról és a mennyiségről szóló részlete egy óra alatt le tudna zajlani. A hosszadalmas része az, hogy milyen programot teszünk az eladott kvótából származó bevétel mögé.

- Mert a vevők csak olyan feltételekkel vehetnek ilyen kvótákat, ha tudják igazolni, hogy az eladó elvégzett egy környezetbarát beruházást.

- Így van, és ennek mérhetőnek kell lennie. Például ha nagyon hasznos lenne egy program, de nincs az általa generált széndioxid-kibocsátás csökkenése mérhető szinten, akkor nem lehet az EBR keretébe beépíteni. Vagyis nem általában környezetvédelmi programokat, hanem csak a széndioxid-kibocsátás csökkenését eredményező programokat lehet támogatni.

- És van annyi programunk most, hogy akár a teljes kvótánk felét kitöltsék? Ha lenne vevő a 120 millió egység felére, akkor nekünk lenne elég olyan beruházási programunk, amellyel igazolni tudnánk a vevőknek, hogy ezzel mi csökkentjük a kibocsátásunkat és önök bármiféle vizsgálatnak állhatnak elébe, mert Magyarország programja mindenki számára elfogadható?

- A Nemzeti Éghajlatváltozási Program egy hosszabb időszakot ölel fel. 2020-ig meghatározza, hogy milyen kibocsátáscsökkenést kell elérni. A mi számításaink szerint, ha most a kvótavagyonunkat a legjobb áron el tudnánk azonnal adni, akkor a következő 9,5 év zöldítési kiadásainak talán egyéves költségét fedezné az érte kapott összeg. Persze a zöldítést nem úgy kell érteni, hogy ez csak az állam feladata. Mindannyian végrehajtunk széndioxid-kibocsátási programokat, kicsiben, családi szinten, legfeljebb nem tudunk róla. Például, amikor lecseréli egy család a Wolfram-szálas izzóit energiatakarékosra, akkor ő ezt azért teszi, mert szeretné, hogy kevesebb legyen a villanyszámlája, de ennek az eredménye az, hogy kevesebb áramot kell előállítania az erőműnek, ami kevesebb szén elégetését jelenti, tehát csökken a széndioxid-kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonysági programok, amelyeket végrehajtunk, azok végül a széndioxid-kibocsátás csökkenését eredményezik. Ilyen például egy mosogatógép vásárlása is, ami kevesebb energiát és vizet használ el, mint a hagyományos mosogatás.

- Vagyis ha lecserélnék az összes mosó- és mosogatógépet, hűtőszekrényt fele annyi energiát fogyasztó gépekre, az már önmagában egy zöld program volna.

- Így van. Mi úgy számoljuk, hogy ha Magyarország összes olyan hűtőszekrényét, amely tíz évnél régebbi, ezért energiazabálónak számít, újakra cserélnénk, akkor ez önmagában egy 70-80 milliárd forintos program lenne.

- Mekkora bevételekre számíthatnánk, ha azokon a tárgyalásokon, amelyeket ezek szerint most folytatnak, eredményt érnek el?

- A számok kimondása veszélyes, olyan ez, mintha egy lakást árulnánk, ahol van hat-hét vevő, mindenki megnézi, hümmög és másnap vagy visszajön, vagy nem. Több az érdeklődőnk, mint amennyi valódi vevő van a piacon, de ha 40 millió egységet el tudnánk adni, amelyre jelenleg nagyon kevés esélyt látok, de nem kizárt sem szakmailag, sem jogilag…

-… Ezt körülbelül egységenként 12-13 eurós áron?

- Nem, a világpiaci ár már sajnos alacsonyabb. Az újságban megjelent árak nem a valódi árak. Többféle kiotói egység van. A magyar állam tulajdonában levő, úgynevezett AAU egységek világpiaci ára 9 és 10 euró között mozog most, attól függően, hogy milyen zöldítési programot tesznek mögé.

- Vagyis 40 millió egységnek a maximális ára 360-400 millió euró lenne.

- Maximálisan igen, de ezt egy álomárnak nevezném, mert ilyen nagy tételben biztos, hogy a vevő komolyabb kedvezményeket is kérne, de ez egy jelentős összeg lenne. Azért azt hozzá kell tenni, hogy a legjelentősebb, legjobban mérhető kibocsátás-csökkentés az épületek energiatakarékossági programjaihoz kötődik. A lakossági világítás-takarékossági program, amit az előbb említettem, egy jól magyarázható, mindenki által könnyen végrehajtható program, de a legnagyobb energiamegtakarítás a háztartások és lakótelepek hőszigetelésével tud megvalósulni.

- Visszatérve ehhez a 40 millió egységhez, elképzelhetőnek tartja, hogy ebben az évben ennyit eladjanak, értékesítsenek?

- A minisztérium honlapján közzétettük Európa egyik leghíresebb kvótacégének a tanulmányát. Ők úgy becsülik, hogy Magyarország 44-55 millió tonna kiotói egységet fog tudni értékesíteni praktikusan, idén és a jövő évben. Ez egy nagyon komoly cég becslése, amivel a minisztérium kapcsolatban áll.

- Ezek szerint ez 4-500 millió eurós bevételt jelenthet a mindenkori kormánynak, pontosabban ezeknek a zöld programoknak, amelyek mindannyiunk boldogulását segítik.

- Nagyon fontos programok ezek, hiszen az éghajlat-változás megelőzése csak úgy lehetséges, ha egyszerre csökkentjük a szén-dioxid kibocsátását, és közben a már légkörben levő szén-dioxid megkötését is végrehajtjuk. Ezt praktikusabban klímaerdőkkel lehet végrehajtani. Tehát két irányba kell a tevékenységet végezni, kevesebb energiát előállítani és használni, és a már kint levő széndioxidot valamilyen módon megkötni.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

• < Előző
• Következő >