Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 11.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Már hetek óta meg akartam kérdezni öntől, de most a legutóbbi, múlt heti HVG-ben volt egy vezető cikk hasonló megfontolásból, mint amik nekem jártak a fejemben. Nem azért, mert én olyan okos vagyok, hanem nyilván másokat is elkezdett érdekelni a dolog. Mitől lett olyan ügybuzgó, szorgalmas a rendőrség az utóbbi hetekben, hónapokban? Miközben tudjuk, hogy korrupció nemcsak van, hanem volt is, sőt néhány földerített vagy földerítendő ügyben is előkerül. Már évekkel ezelőtt követtek el bűncselekményeket, mitől van az, hogy a rendőrség szinte csak most, a választási kampány ideje alatt mozdult meg, de most aztán nincs olyan hét, hogy ne lenne valami újabb leleplezés? Talán olvasta a HVG-t, így kezdődik: igazodni látszik a rendőrség a választási győzelem előtt álló Fidesz elszámoltatási elvárásaihoz. Akár így is értékelhető a kampánykezdet óta tapasztalható szokatlan ügybuzgalom, amellyel a valóban kedélyborzoló gazdasági bűnügyek tucatjaiban járnak el a nyomozók. Mit szól egy ilyen első mondathoz?
Bencze József: - A rendőrség a bűnügyi helyzethez igazodik, és úgy tűnik, hogy ez a bűnügyi helyzet bizony a vesztegetés vagy a hivatali visszaélés tekintetében jelentős mértékben romlott. Igaz, 2007-ben készítettünk egy korrupció elleni stratégiát, amely számos elemből áll, számos intézkedésből, és feltételezem, hogy ennek az eredménye is, hogy az elmúlt évben több vesztegetéses ügyet, vagy hivatali visszaéléssel kapcsolatos ügyet fejeztünk be eredményesen. Hadd mondjak számokat, mert azt hiszem, hogy a számok önmagukért beszélnek. 2007-ben 313, 2008-ban kicsivel több, 396 veszteséges ügy volt, míg az elmúlt évben 915-öt fejezett be a rendőrség. Hivatali visszaélésben 2007-ben 129 ügyben fejeztük be a nyomozást, 2008-ban 123-ban, és az elmúlt évben 359-ben. Nyilván lehet azt mondani, hogy az utóbbi napok vagy hetek ügyei borzolják a kedélyeket, de nálunk folyamatos, nagyon kemény munka van. A konkrét nagy ügyek sem most keletkeztek, amelyek mostanság napvilágot láttak. A BKV-val kapcsolatos ügyben még 2009 áprilisában tett feljelentést egy svájci állampolgár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság rendelte el a nyomozást. Nyilván a tárgyi gyanú megalapozása volt az első lépés, és amikor a személyi gyanút is meg tudtuk alapozni, akkor tudtunk a személyek irányában lépéseket tenni.
- A svájci állampolgár mivel kapcsolatban tett feljelentést? Az én halvány emlékezetem szerint, de gondolom mások is emlékeznek arra a nagy eseményre, hogy egyrészt Kocsis István, új vezérigazgató elkezdett vizsgálódni, és talált egy-két dolgot. Másrészt a nagy ügy a volt humánpolitikai vezérigazgató, vagy igazgatónő volt, aki elment nyugdíjba, de úgy, hogy felvett majdnem 100 millió forintos végkielégítést. Ez után ömlött ki az egész. Hogy jön ide a svájci polgár?
- Szeretném még egyszer aláhúzni, hogy a BKV-s alapügyben egy állampolgár feljelentésére indult el a nyomozás és vizsgálódás a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, még áprilisban. Ekkor megkeresésre fordultunk a BKV vezetéséhez. Végkielégítésekről, megbízási, tanácsadói szerződésekről kértünk dokumentumokat. A dokumentumok egy részét meg is kaptuk, viszonylag lassan csordogáltak. Majd következett két házkutatás, és ezt követően, illetve ebben az időszakban több feljelentés. Tízesével, ötösével érkeztek feljelentések. Tehát az ügy és a nyomozás már áprilisban elkezdődött. A másik szál, a volt humánigazgatóval kapcsolatos szál egy másik ügy. Csak nyilván ezek összemosódnak, és a közvéleményben BKV-s történetnek tűnik mind a kettő.
- Elnézést, hogy ehhez a svájci ügyhöz még egyszer visszatérek, de nekem annyira újnak hat, lehet, hogy csak az én figyelmemet kerülte el. Mit tudhat egy svájci arról, hogy mi folyik a BKV-nál? Ott dolgozott, vagy velük valamilyen szerződéses kapcsolatban volt?
- Hadd ne mondjak a feljelentővel kapcsolatban több részletet. A lényeg ebben nem ez, hanem az, hogy olyan információkat, tényeket írt le, ami alapján a rendőrség a gyanút megalapozottnak látta, ezért a szükséges intézkedés egyértelműen az volt, hogy nyomozást rendelt el az üggyel kapcsolatban.
- Tehát tényleges ügyekről konkrétumokat írt bele a feljelentésekbe.
- Így igaz. Elegendő volt ahhoz, hogy a nyomozás elrendelésre kerüljön. Az összes többi ügyben az elmúlt év októberében, december elején tettek feljelentést, többnyire a Legfőbb Ügyészségre, illetve a Fővárosi Főügyészségre. Ezekben az ügyészség elrendelte a nyomozást, és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízta meg a nyomozás folytatásával. A büntetőeljárási törvény szerint az ügy őre az ügyész, az ő nyomozói nyomoztak. Azt gondolom, hogy ezt a szabályt is figyelembe kell venni.
- Hogy világossá tegyük, mondjuk BKV-ügyekben, vagy a Budapest Gyógyfürdői-ügyben, és hasonló ügyekben a rendőrség nem magától indul el, hanem az ügyészség indítja el?
- A BKV-ügyben a rendőrség magától indult el, és rendelt el nyomozást. Az összes többi ügyben a feljelentések az ügyészség különböző szintjeire, a Fővárosi Főügyészségre, illetve a Legfőbb Ügyészségre érkeztek. Ott úgy ítélték meg, hogy a nyomozást el kell rendelni. Az elrendelés megtörtént, és a nyomozással a Budapesti Rendőr-főkapitányságot bízták meg. De ez jogtechnikai és eljárástechnikai kérdés. Minden ügyben az ügyész az ügy ura, akkor is, ha a rendőrség rendeli el a nyomozást, akkor is, ha az ügyészség rendeli el. Ezek az ügyek egyébként is kiemelt ügyek, nagy ügyek, amelyekben az ügyészség fokozott ügyészi felügyeletet tart fontosnak, és végzi is ezt a fokozott ügyészi felügyeletet. Egyébként csak a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztályán jelenleg 500 ügy van folyamatban. Tehát iszonyatos mennyiségű ügyben dolgozik folyamatosan a rendőrség. Az más kérdés, hogy most ezekből ezt a néhány ügyet a sajtó folyamatosan napirenden tartja, ami nem is biztos, hogy jót tesz a nyomozásnak.
- Az biztos, hogy nem segít. De azért érthető, hogy napirenden tartja a sajtó, mert ezek az ügyek, ahogy ön is mondta, nem mai vagy tegnapi ügyek. A BKV-ügyek is évekkel ezelőtt történtek, ahogy a MÁV Informatika-ügy, vagy a legújabb MÁV Hídépítő Zrt-ügy, amiben ráadásul a MÁV maga tett feljelentést évekkel ezelőtt. Ezek is ma válnak hírré, és tartóztatnak le embereket. Ezért kérdezi a sajtó, hogy mi történt, hogy az ügyészség és a rendőrség hirtelen ennyire szorgalmas lett?
- Ezeknek az ügyeknek az eljárási rendjét és az eljárási menetét nyilván nem tudom végig elmondani. De azt gondolom, nem bonyolult megérteni, hogy egy-egy ilyen ügyben két-három irodát töltenek be az iratok, amiket lefoglalunk. Ezeket az iratokat szakértőkhöz kell eljuttatnunk, a szakértőknek kérdéseket teszünk fel. Ezek alapján egy szakértői nyomozás folyik, ami sok esetben hónapokat vesz igénybe. Nem is biztos, hogy a dokumentumokat mindig megtaláljuk. Volt olyan helyszín, ahova vissza kellett menni ismételten házkutatás tartani. Ha kérjük a dokumentumokat egy megkereséssel, mert erre is lehetőségünk van, akkor nem azt kapjuk, mint amit kértünk, vagy nem annyit kapunk. Tehát hónapokat vehet igénybe, amíg a személyi gyanú megalapozódik, és azt tudjuk mondani, hogy valakit személy szerint gyanúsítani kell a konkrét ügyben, és megvan ehhez a megalapozott gyanúnk. Én azt gondolom, hogy a gazdasági ügyek rendkívül bonyolultak, rendkívül szövevényesek. Nem lehet olyan könnyen dönteni, mint mondjuk egy testi sértésnél, vagy más köztörvényes bűncselekménynél.
- Tegnapig azt hittem, nagyjából mindent el tudok helyezni, hogy mit miért, legalábbis általánosságban van valami logikája, de tegnap jött egy olyan hír, hogy házkutatást tartottak Pintér Sándor volt belügyminiszter egyik cégénél. Ezt végképp nem értettem. Aztán néhány órával később kiderült, hogy csak abban a házban volt házkutatás, amely talán a cégéé, és ők kiadják az irodát egy másik cégnek. Tehát nem Pintér cégénél volt házkutatás, hanem egy másiknál?
- Ebben az ügyben a Vám- és Pénzügyőrség folytat nyomozást. Tehát én részleteket nem tudok mondani.
- Mindenesetre az én legfrissebb információim szerint erről van szó. Azért is kérdezem, mert a HVG már említett cikke szerint a tábornokok, és ön is ezek közé tartozik, a rendőrségi berkekben ezt nem is titkolják, az utóbbi hetekben maguktól csiszolták fényesre a reménybeli miniszter, az egyelőre üzletember Pintér Sándor kilincsét. Ez tényleg így van? Vagy rendszeresen szoktak különben is találkozni?
- Pintér Sándor eltöltött négy évet a főkapitányi székben, azt megelőzően különböző rendőri beosztásokban, majd négy évet a miniszteri székben. Tehát ma a rendőrségnél nemigen van olyan vezető, aki valamilyen szolgálati munkakapcsolatba ne lett volna vele. Ráadásul el tudom róla mondani, hogy valóban soha semmilyen pozíciójából, akár ellenzéki vagy kormánypárti szerepköréből sem tudott volna, vagy lett volna képes ártani a rendőrségnek. Jó kapcsolatot tart a rendőri vezetőkkel, akiket elsősorban mint barátokat tisztel. Én nem hiszem, hogy ez változott volna az utóbbi időben. Személyesen is arra kértem a vezető kollégákat, hogy a választások közeledtével minden pártpolitikai közeledést utasítsanak vissza, bárhonnan is jön az, minden politikai párttal egyforma távolságot tartsanak, hangsúlyozottan egyforma távolságot. Egyedül a szakmai hitelesség az, ami a rendőrséget segítheti egy választást megelőzően, vagy választást követően abban, hogy az ő munkájával szemben semmiféle kétely ne merülhessen fel. Azt gondolom, hogy a rendőrség az elmúlt években olyan szakmai sikereket ért el, amelyek ezt a szakmai alaposságot nem kérdőjelezhetik meg. Gondoljunk csak a romák elleni bűnsorozat elkövetőinek a felderítésére, a Magyarok Nyilai terrorszervezet felderítésére, a nagy kiemelt emberöléses bűnügyek, akár a Marian Cozma-ügy felderítésére, és sorolhatnám. Ezekre a szakmai sikerekre büszkének kell lenni, és mindenkinek azt mondtam, hogy három kérésem van: szakma, szakma, szakma. Ettől függetlenül, aki Pintér Sándorral ezelőtt is tartotta a kapcsolatot, az most is fogja tartani. Én ebben nem látok semmi kivetni valót. De hogy valaki politikai vagy pozíció miatti érdekekből kifolyólag fényesre csiszolná a kilincsét, úgy gondolom, hogy minden tábornok nevében visszautasíthatom.
- Értem. Egyébként ez nem is biztos, hogy feltétlenül csak a rendőrség munkájának a következménye, van mire büszkének lenn, azon kívül is, amit ön elmondott. Láttam egy friss statisztikát, amely szerint a rendszerváltás óta a legalacsonyabbra esett vissza a bűncselekmények száma. Talán soha nem volt olyan alacsony az emberölések száma, de az elmúlt ötven évben biztosan nem, mint a múlt évben. Közben gazdasági típusú bűncselekményeknél kétségtelenül volt növekedés.
- Nem is a növekedés volt jelentős, inkább fajsúlyosabb ügyekkel találtuk magunkat szemben. Mert ha a gazdasági bűncselekményeket nézem, akkor 16 750 ilyen ügy volt az elmúlt évben, az azt megelőző évben pedig 15 900 körüli. Mindig 17 000 fölött volt inkább a gazdasági bűncselekmények száma. Tehát nincs jelentős elmozdulás. A bűncselekmények súlyát tekintve kétségtelenül van. Szövevényesebbé, bonyolultabbakká, nehezebben felderíthetőkké váltak ezek az ügyek.
- Értem, tehát van fejlődés. Még egy dolog, ami azért szintén új a rendőrség körül, hogy néhány nappal ezelőtt valamiféle új közbiztonsági hálót vontak 44 település köré. Ezt miért csinálták, mi ez, mi ennek az értelme?
- Az elmúlt évben, amikor a romák elleni bűntett-sorozat folytatódott, február végétől elrendeltem egy közbiztonsági háló működtetését, ami elsősorban a potenciálisan veszélyeztetett települések védelmét, ellenőrzését szolgálta február végétől augusztus végéig. Augusztus 21-én felderítettük az elkövetőket, és ez azt eredményezte, hogy éves szinten mintegy 20 százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Gépkocsilopásokban éves szinten 18 százaléknyi, a betöréses lopásokban is hasonló nagyságrendű, a közúti közlekedési bűncselekmények vonatkozásában is 11-12 százalékos visszaesést tapasztaltunk. Tehát a folyamatos rendőri jelenlét jótékony hatású volt, és ezek a számok önmagukért beszélnek. Ebben az évben plusz finanszírozási forrást kaptunk a kormánytól arra, hogy ugyanezt a hálót, most egyelőre egy rövidebb időtartamra, három hónapra kifeszíthessük. Ez azt jelenti, hogy napi szinten a túlórákat finanszírozva 600 rendőrrel többet tudunk az átlagos szolgálati vezénylési létszám fölött a közterületen alkalmazni, és ennek megvan az eredménye. Hiszen már az első héten 308 bűnelkövetőt fogtak el a kollégák, 152 esetben tettenéréssel. 135 rendőrség vagy más hatóság által körözött személyt fogtak el a kollégák, 1500 szabálysértőt, sorolhatnám az eredményeket. Tehát ez azt jelenti, hogy olyan, mintha 600 rendőrrel több lenne a közterületen. 300 olyan település van egyébként - 44 az a kiemelten kockázatosnak ítélt település és van még további 260 -, amelyekről úgy gondoljuk, hogy valamilyen szempontból veszélyeztetett. Tehát 300 település, és egy héten egyszer minden településen tartunk egy akciót. Ez a háló lényege. De hadd mondjam el, hogy a második hét első napján egy körözési akciót tartottunk, ahol, véletlen egybeesés, 308 személyt fogtunk el, ezek közül 171 elfogató paranccsal körözött, 57 eltűnt, és 80 egyéb eljárás miatt került előállításra. Az ő esetükben arra kell gondolni, hogy ha nem tudják a hatóságok a tartózkodási helyüket egy eljárás alatt megállapítani, akkor megkeresik a rendőrséget, hogy próbáljuk meg megállapítani a tartózkodási helyét, hogy kézbesíteni lehessen az idézést, vagy a határozatot. Mintegy 80 esetben találtunk meg ilyen személyt. Megy tovább a háló, azt gondolom egyre sűrűbbre szőjük. Éppen a napokban találkoztam két-három főkapitány kollégámmal, és a horváttal, a szlovénnel és tegnap a románnal is megegyeztünk, hogy ezekbe az akciókba ők is bekapcsolódnak a határ menti megyékben, hogy ne lehessen még azt a lehetőséget se megadni, hogy egy körözési akciónál valaki gyorsan itthagyja az országot, és átmegy egy másik országba.
