rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 11.

Interjú Molnár Józseffel, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kabinetfőnökével


Bolgár György: - Két nappal ezelőtt a Magyar Nemzet címoldalán, nagy címben közölte, hogy „Jövőfelélő kvótaeladási terv: hazánk szén-dioxid-kibocsátásával kereskedne a kormány, hogy tartsa a költségvetési hiányt”. Ez első hallásra megalapozottnak tűnik, de nekem rögtön - anélkül, hogy elolvastam volna a cikket - az jutott eszembe, hogy néhány hónappal ezelőtt mintha éppen azzal bírálták volna, támadták volna a kormányt, illetve a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy késlekedik a kvótaeladásokkal, lemaradtunk jó üzletekről, csehek és mások halászták el előlünk a jó lehetőségeket, a Zöld Beruházási Rendszer pályázati feltételeit nem dolgozták ki időben,miközben mi voltunk talán az elsők a világon 2008-ban. Rosszul emlékszem?

Molnár József: - Igen, a múlt év őszén, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának egy rosszul értelmezett ajánlása után, valóban voltak ilyen értékelések, hogy a minisztérium nem jó kvótaértékesítési politikát folytat.

- És most kiderül, hogy akkor állítólag késlekedtek, most viszont túlbuzgóságból túlteljesítenek, eladják, amink van már előre? Hogy van ez? Mit adnak el és jó-e, ha eladják? Egyáltalán hol tartanak ezek a bizonyos kvótaeladások?

- Azt tudom mondani, hogy Magyarországnak jelenleg a legóvatosabb becslés szerint 120 millió tonna, a magabiztosabb becslés szerint 147 millió tonna értékesíthető kiotói egysége van, nevezzük kvótának.

- Igen, de mit jelent pontosan, hogy kvóta, meg kiotói egység?

- Nagyon egyszerűen szeretném elmondani a helyzetet. A magyar állam a rendszerváltáskor egy nagyon jelentős gazdasági szerkezetváltáson esett át. Ezt mind megszenvedtük. A korábbi nehézipari üzemek megszűntek, az emberek elvesztették állásaikat. Viszont emiatt Magyarországon sokkal kevesebb széndioxid-termelés történt, mert kevesebb energiára volt szükség az üzemekhez, ezért Magyarország egy zöldülő gazdasággá vált.

- Az egész világ zöldülni szeretne, de máshol nem omlott össze a piac, mint a volt KGST-országokban.

- A gazdaság nem omlott össze, viszont növekedett. Vagyis nyugat-európai államok több szén-dioxidot termelnek, mint amennyit időarányosan lehetne. Van egy ENSZ-megállapodás, ezt hívják kiotói egyezménynek, amely meghatározza, hogy azok az államok, amelyeknek több a széndioxid-kibocsátásuk, mint az engedélyezett, megvehetik más államok megtakarított kvótáit, egységeit.

- Szóval, ha egyes országok nem teljesítik a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló megállapodás rájuk vonatkozó részét, akkor cserébe más országoktól, amelyek jobban csökkentették a kibocsátást, megvehetik ezeket az egységeket. Így összességében a világ azért csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.

- De tegyük hozzá, hogy csak abban az esetben, ha az eladó állam a pénzt, amelyet kap ezért a kvótáért, olyan programra fordítja, amelyből újabb zöldítés lesz…

- Mondjuk, nem szénerőművet épít ebből a pénzből, hanem egy környezetbarát létesítményt.

- Így van. Ha eladjuk valamelyik államnak a kvótánkat, azért ő cserébe a kibocsátását magasabb szinten tarthatja, mint az egyezmény szerint kéne, de a hozzánk befolyó pénzből újabb zöldítés lesz. Tehát a kibocsátás a világon, mégis csökkenni fog.

- Igen, ez a dolognak az elvi alapja és elvi kerete. Magyarország ezek szerint abban a helyzetben van, hogy valamit eladhat. Van valamink, természeti kincsünk, nemzeti vagyonunk. Mi az, amit önök el tudnak adni vagy értékesítettek, esetleg a közeljövőben értékesítenének? Bár az is egy kérdés, hogy ezzel a költségvetési hiányt lehet-e csökkenteni, hiszen zöld beruházásra kell fordítani.

- Nagyon fontosak a számok. Százhúsz millió értékesíthető egységünk van, abból eddig körülbelül 12 milliót adtunk el, tehát a 10 százalékát értékesítettük annak az eladható kvótakészletnek, ami a rendelkezésünkre áll. Ezt semmiképpen nem lehet pazarlásnak, jövőfelélésnek nevezni. Ha az összes piackutatást, árajánlatkérést, ami a minisztériumhoz megérkezett, sikeres üzletként tudnánk később realizálni, abban az esetben sem értékesíthetnénk az eladható készletnek a felét sem. A 2008-tól 2012-ig terjedő időszaknak körülbelül a felénél vagyunk.

- Vagyis már a készlet felét jó lett volna eladni?

- Időarányosan már akár ezt is megtehettük volna. Mindenesetre semmiképpen nincs jövőfelélés ebben a kvótaértékesítésben. Egy megfontolt, tervszerű ütemezés szerint értékesítünk.

- Milyen igények érkeztek? Ennek a 120 milliónak mekkora részét tudnák értékesíteni, ha minden üzletet megkötnének?

- Jelenleg a piacon vannak kis tételes, 2-300 ezer tonnás érdeklődések.

- Ezek államok vagy cégek, vállalatok?

- Azért bonyolult erre a válasz, mert a nyugat-európai államok egy része már megbízott egy-egy állami alapot, hogy keresse meg a más államokban eladható kvótát és folytassa le a tárgyalásokat, és ezek nálunk gazdasági társaságként jelentkeznek. Vagyis az államok megbízhatnak gazdasági társaságokat, emellett megjelennek ezen a piacon nagy bankok is, amelyek saját kockázatukra kereskednek ezzel a kvótavagyonnal.

- Ezek a bankok bizonyos haszonnal megpróbálják eladni az államoknak, ugye?

- Igen, és vagy sikerül, vagy nem. Ezt mi nem tudjuk megmondani, de az bizonyos, hogy a mi eladott kvótáinkon kis haszon lesz, mert magas áron szeretnénk értékesíteni őket.

- Eközben önök versenyben vannak más olyan országokkal, amelyek szintén kvótákat adhatnak el.

- Nagyon érdekes a helyzet, mert jelenleg a világpiacon van két állam, amelyek önmagukban rendelkeznek annyi kvótával, amennyi az egész világpiac lefedésére elegendő lenne vevői oldalon, ezek Oroszország és Ukrajna.

- Vagyis a többieket ki lehetne hagyni az üzletből, ha megállapodnának az oroszokkal és az ukránokkal?

- Igen, de ez azért nem lehetséges, mert nem elegendő a kvótát pénzre cserélni, hanem szükséges egy olyan program mögötte, mint a mi Zöld Beruházási Programunk, amely valóban újabb zöldítéseket eredményez.

- A vevők, akik érdeklődnek például Magyarországnál, arra is biztosítékokat kérnek, hogy a magyar beruházások megfelelőek lesznek-e?

- Nemcsak kérnek, hanem kapnak is. A tárgyalásoknak az árról és a mennyiségről szóló részlete egy óra alatt le tudna zajlani. A hosszadalmas része az, hogy milyen programot teszünk az eladott kvótából származó bevétel mögé.

- Mert a vevők csak olyan feltételekkel vehetnek ilyen kvótákat, ha tudják igazolni, hogy az eladó elvégzett egy környezetbarát beruházást.

- Így van, és ennek mérhetőnek kell lennie. Például ha nagyon hasznos lenne egy program, de nincs az általa generált széndioxid-kibocsátás csökkenése mérhető szinten, akkor nem lehet az EBR keretébe beépíteni. Vagyis nem általában környezetvédelmi programokat, hanem csak a széndioxid-kibocsátás csökkenését eredményező programokat lehet támogatni.

- És van annyi programunk most, hogy akár a teljes kvótánk felét kitöltsék? Ha lenne vevő a 120 millió egység felére, akkor nekünk lenne elég olyan beruházási programunk, amellyel igazolni tudnánk a vevőknek, hogy ezzel mi csökkentjük a kibocsátásunkat és önök bármiféle vizsgálatnak állhatnak elébe, mert Magyarország programja mindenki számára elfogadható?

- A Nemzeti Éghajlatváltozási Program egy hosszabb időszakot ölel fel. 2020-ig meghatározza, hogy milyen kibocsátáscsökkenést kell elérni. A mi számításaink szerint, ha most a kvótavagyonunkat a legjobb áron el tudnánk azonnal adni, akkor a következő 9,5 év zöldítési kiadásainak talán egyéves költségét fedezné az érte kapott összeg. Persze a zöldítést nem úgy kell érteni, hogy ez csak az állam feladata. Mindannyian végrehajtunk széndioxid-kibocsátási programokat, kicsiben, családi szinten, legfeljebb nem tudunk róla. Például, amikor lecseréli egy család a Wolfram-szálas izzóit energiatakarékosra, akkor ő ezt azért teszi, mert szeretné, hogy kevesebb legyen a villanyszámlája, de ennek az eredménye az, hogy kevesebb áramot kell előállítania az erőműnek, ami kevesebb szén elégetését jelenti, tehát csökken a széndioxid-kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonysági programok, amelyeket végrehajtunk, azok végül a széndioxid-kibocsátás csökkenését eredményezik. Ilyen például egy mosogatógép vásárlása is, ami kevesebb energiát és vizet használ el, mint a hagyományos mosogatás.

- Vagyis ha lecserélnék az összes mosó- és mosogatógépet, hűtőszekrényt fele annyi energiát fogyasztó gépekre, az már önmagában egy zöld program volna.

- Így van. Mi úgy számoljuk, hogy ha Magyarország összes olyan hűtőszekrényét, amely tíz évnél régebbi, ezért energiazabálónak számít, újakra cserélnénk, akkor ez önmagában egy 70-80 milliárd forintos program lenne.

- Mekkora bevételekre számíthatnánk, ha azokon a tárgyalásokon, amelyeket ezek szerint most folytatnak, eredményt érnek el?

- A számok kimondása veszélyes, olyan ez, mintha egy lakást árulnánk, ahol van hat-hét vevő, mindenki megnézi, hümmög és másnap vagy visszajön, vagy nem. Több az érdeklődőnk, mint amennyi valódi vevő van a piacon, de ha 40 millió egységet el tudnánk adni, amelyre jelenleg nagyon kevés esélyt látok, de nem kizárt sem szakmailag, sem jogilag…

-… Ezt körülbelül egységenként 12-13 eurós áron?

- Nem, a világpiaci ár már sajnos alacsonyabb. Az újságban megjelent árak nem a valódi árak. Többféle kiotói egység van. A magyar állam tulajdonában levő, úgynevezett AAU egységek világpiaci ára 9 és 10 euró között mozog most, attól függően, hogy milyen zöldítési programot tesznek mögé.

- Vagyis 40 millió egységnek a maximális ára 360-400 millió euró lenne.

- Maximálisan igen, de ezt egy álomárnak nevezném, mert ilyen nagy tételben biztos, hogy a vevő komolyabb kedvezményeket is kérne, de ez egy jelentős összeg lenne. Azért azt hozzá kell tenni, hogy a legjelentősebb, legjobban mérhető kibocsátás-csökkentés az épületek energiatakarékossági programjaihoz kötődik. A lakossági világítás-takarékossági program, amit az előbb említettem, egy jól magyarázható, mindenki által könnyen végrehajtható program, de a legnagyobb energiamegtakarítás a háztartások és lakótelepek hőszigetelésével tud megvalósulni.

- Visszatérve ehhez a 40 millió egységhez, elképzelhetőnek tartja, hogy ebben az évben ennyit eladjanak, értékesítsenek?

- A minisztérium honlapján közzétettük Európa egyik leghíresebb kvótacégének a tanulmányát. Ők úgy becsülik, hogy Magyarország 44-55 millió tonna kiotói egységet fog tudni értékesíteni praktikusan, idén és a jövő évben. Ez egy nagyon komoly cég becslése, amivel a minisztérium kapcsolatban áll.

- Ezek szerint ez 4-500 millió eurós bevételt jelenthet a mindenkori kormánynak, pontosabban ezeknek a zöld programoknak, amelyek mindannyiunk boldogulását segítik.

- Nagyon fontos programok ezek, hiszen az éghajlat-változás megelőzése csak úgy lehetséges, ha egyszerre csökkentjük a szén-dioxid kibocsátását, és közben a már légkörben levő szén-dioxid megkötését is végrehajtjuk. Ezt praktikusabban klímaerdőkkel lehet végrehajtani. Tehát két irányba kell a tevékenységet végezni, kevesebb energiát előállítani és használni, és a már kint levő széndioxidot valamilyen módon megkötni.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!

Izsák Jenő karikatúrái