Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 11.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Ön adott egy érdekes interjút a Hírszerző című internetes portálnak. Ebben azt írják, azt a figyelemre méltó kijelentést tette, hogy Ön még 2005-ben figyelmeztette Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt, hogy korrupt politikusok jutnak komoly szerephez az MSZP-ben. De nem foglalkoztak vele komolyan, és többek között ezért is döntött úgy, hogy visszavonul a politizálástól a mostani választások után. Honnan tudta, mi alapján mondta, hogy korrupt politikusok jutottak komoly szerephez az MSZP-ben?
Tóth Károly: - Én azt mondtam az újságban is, és ezt tudom mondani Önnek is, hogy úgy tűnt, olyan ügyek vannak, amelyekre nem az a megoldás, hogy elhallgatjuk. Én akkor is azt kezdeményeztem - nem tudom, hogy az újságcikk ebből milyen szövegkörnyezetet csinált, mert nem olvastam -, hogy azoknál az ügyeknél, amelyeknél látható, hogy fennáll a visszaélés gyanúja, saját akaratunkból járjuk végig az ügyet, mert az rosszabb, ha akaratunktól függetlenül mások derítik fel a tényeket.
- Igen, ez elvileg nagyon jól hangzik, racionális is, és azt lehet mondani, hogy önnek igaza volt, és igaza van. De honnan lehetett látni 2005-ben, hogy korrupt politikusok működnek az MSZP-ben? Bár akkor már azt hiszem, bőven volt Kulcsár-ügy, vagyis K&H-ügy. Ott politikusokról is beszéltek, minden oldalról, aztán a dolog leszűkült különböző gazdasági vezetőkre. Ön a szóbeszédben elterjedt politikusokról gondolta, hogy gyanúsak, vagy ennél komolyabb bizonyítékai voltak mint parlamenti képviselőnek és nemzetbiztonsági bizottsági tagnak?
- A parlamenti képviselői minőség érdekes ebből a szempontból, a nemzetbiztonsági bizottsági nem, mert az más típusú. Már 2005-ben is voltak olyan ügyek, olyan kérdéskörök, amelyeknél vagy az újság információi alapján, vagy ha az ember követte a helyi közélet történéseit, akkor látszott, hogy ha nem lép fel az MSZP időben ezekben a nagyon konkrét ügyekben, akkor később sajnos nem lesz tényleges érdemi vizsgálat. De nem hiszem, hogy most felvázolom, amit a miniszterelnök úrnak mondtam...
- ...Nem is írták meg, valószínűleg nem is mondta.
- Nem mondtam, most sem mondom. De konkrét események, konkrét folyamatok látszódtak, amelyek oda vezettek, ahol most tartunk. Azt mondtam akkor is, hogy a társadalom legnehezebben azt tűri el, ha a hatalmon lévőknél bármilyen visszaélések történtek vagy történnek, vagy a közbeszéd, az állampolgárok, az önkormányzatok szerint vannak ilyen ügyek. De azt szeretném mondani, hogy mindkét oldalon előfordulnak hasonló esetek.
- Csak Orbán Viktorhoz nem tudott elmenni, meg miért is ment volna.
- Bocsánat, én találkoztam vele is az utóbbi hónapokban. Elmondtam Navracsics Tibornak is, sokszor idézi a Magyar Nemzet tőlem ezt a mondatot, hogy utálom a korrupciót, mert ráment az MSZP. Én elmondtam neki is, hogy ha nem tesznek időben rendet a Fideszes önkormányzatok környékén, ahol például jómagam is kezdeményezéssel éltem, mert 28 önkormányzat véletlenül ugyanazzal az egy gazdasági társasággal forgatja a kötvényeinek szabad forrását 35 százalékos sikerdíjjal, és a többségük Fideszes vezetésű, akkor a Fidesz ugyanúgy fog járni. Tehát a társadalom egészében mind a két oldalnak fontos feladatai lennének. Én elmondtam azt is, ahol az MSZP-nek kellene lépni. Az aktuális ügyek közül ez a kötvény-ügy a legizgalmasabb. Huszonnyolc önkormányzatot érint, ezek éppen Fideszesek. Tehát én szóltam MSZP-s ügyben, szóltam Fideszes önkormányzatok ügyében. Mindegy, hogy a politika melyik oldalán élnek vissza a hatalommal, az rontja a közbizalmat.
- Ez igaz, de ön mégis csak MSZP-s képviselő.
- Akkor, és ott, Gyurcsány Ferenc figyelmét MSZP-s képviselőként hívtam fel az ügyekre.
- De nem is konkrét neveket szeretnék öntől hallani, mert úgysem gondolom, hogy elmondja, és mondta is, hogy nem mondja el. Hanem azt, hogy minek alapján? Mondjuk azt olvasta a Magyar Nemzetben, hogy egy képviselőnk ezt és ezt csinálta, és ez gyanús, vizsgáljuk meg, vagy ennél többet is tudott?
- Nézze, én ezelőtt részt vettem az olajbizottság munkájában. Az egy nagyon hosszú folyamat volt. Részt vettem szinte mindegyik parlamenti vizsgálóbizottságban. Nem ügyészi szemmel ültem ott, hanem politikusi szemmel. Azokban a parlamenti vizsgálóbizottságokban, amelyekben részt kellett vegyek, ott is felhoztak neveket, MSZP-s vagy MSZP közeli, vagy olyat, aki az MSZP nevében élt vissza azzal a bizalommal, amellyel az MSZP rendelkezik.
- És mit kért a miniszterelnöktől, hogy itt van öt, nyolc, tíz gyanús ügy, nézessen utána?
- Nem, én azt kértem, hogy változtassunk egy alapvető gyakorlaton. A magyar politikában az a kialakult gyakorlat, hogy megpróbál a szervezet szolidáris lenni mindegyik oldalon azokkal az emberekkel, akik valamilyen módon nemkívánatos ügyekbe keveredtek. Én azt kértem, hogy fordítsunk a szolidaritás gondolatán. Neki volt esélye, akkor lépett be a rendszerbe aktívan. Aki elkövetett valamit, az is legyen szolidáris velünk, és hagyja el a politikát. Ha valaki a törvény mezsgyéjén mozgó gazdasági vállalkozó akar lenni, akkor az ne politizáljon.
- Értem, de amikor Gyurcsány elmondta a nevezetes őszödi beszédet, akkor nem valami ilyesmire is próbálta ráébreszteni a kollégáit?
- Én azt gondolom, hogy igen. Mélyen egyet is értettem volna Gyurcsány Ferenccel, ha azt a beszédet egy nyilvános nagygyűlésen, nyilvános rendezvényen elmondja. Nem értettem egyet azzal, hogy ez egy belső zárt ülés volt, és még inkább nem azzal, amilyen módon ez a beszéd nyilvánosságot kapott. Mert így nem az az igazságérzet derült ki, amiről beszélünk, hanem úgy jött ki, hogy az MSZP úgymond nem tett semmit, a kormány nem tett semmit. Tehát fordítottan jött ki, nem megengedhető módon került nyilvánosságra. Nem az a gond, hogy nyilvánosságra került, még egyszer mondom, hanem hogy nem megengedhető módon. Így esélye volt mindenkinek olyan szempontból válogatni a beszédből, hogy 2006 késő őszére a társadalmi közbizalom teljesen összeomlott Magyarországon.
- Igen. A Hírszerző-interjúban ön úgy fogalmaz, hogy reméli, mind a két párt tanult, a Fidesz rájött, hogy mennyit árthat saját megítélésének a köznyugalom megbontása vagy tudatos gerjesztése, az MSZP pedig, hogy nem szabad olyan hibát elkövetni, mint az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala. Ezek szerint ön úgy gondolja, netán tudja is, hogy az MSZP hozta ezt valamilyen módon nyilvánosságra?
- Nézze, én a következőt tudom, többször elhangzott a parlamentben is, hogy az érintett beszéd hangfelvételénél, a hangfelvétel kezelésénél vagy megőrzésénél és nyilvánosságra hozatala során bűncselekmény nem történt. Ez számomra azt jelenti, hogy valamilyen módon azoktól került ki, akik jogszerűen kezelték és őrizték az anyagot. Minden más esetben bűncselekmény lenne. Az is bűncselekmény, ezt mondta Lendvai Ildikó elnök asszony is, hogy szabályosan készült a felvétel, de ő azt mondja, hogy valamilyen módon kivették, kilopták a Miniszterelnöki Hivatalból. Ha ez lenne, akkor azt a választ kellett volna kapjuk, hogy történt bűncselekmény, hiszen annál nagyobb bűncselekményt én nem tudok elképzelni, mint Magyarországon a parlament épületében lévő Miniszterelnöki Hivatalba betörni, és ellopni valamit.
- Igen, de erre mondta Gál J. Zoltán azt, hogy két felvétel volt, és az, ami náluk volt, az ott is maradt, azt nem vitte el senki. Hogy a másikat ki csinálta és mit csinált vele, azt ő nem tudja, de hogy volt másik, az biztos, mert máshol volt a kazetta megfordítva.
- Ha másik helyről került volna ki, az is bűncselekmény, nem?
- Hát nem tudom.
- Ha valaki jogosulatlanul egy adatot nyilvánosságra hoz, az csak akkor nem bűncselekmény, ha jogszerűen hozta nyilvánosságra, nem?
- Igen, így is lehet értelmezni, kétségtelen.
- Nem, szerintem minden más esetben bűncselekményről van szó, kivétel, ha az hozza nyilvánosságra, aki jogosult az adat kezelésére. Legfeljebb arról lehetett volna vita, hogy ez közérdekű adat vagy nem az, ha mondjuk egy újságíró valamilyen rejtélyes módon hozzájutott volna akár a Miniszterelnöki Hivatalból, akár egy pártszékházból, de jogszerűen nem tud hozzájutni egy szabályosan őrzött anyaghoz. Tehát ha nem történt bűncselekmény, akkor az máshogy nem lehet, mint hogy azoknak volt szerepük a beszéd nyilvánosságra hozatalában, akik jogszerűen kezelték. Minden más esetben minimum már az is bűncselekmény, hogy jogosulatlanul kezelte valaki az adatokat.
