2001. december 28. - Fradi-Fotex-ügy

• Nyomtatás

Részletek

2009. december 28. hétfő, 07:22

Mihancsik Zsófia

8 éve, ezen a napon…

…Bognár László, a MIÉP országgyűlési képviselője és alelnöke közleményben értesíti az országot, hogy pert nyert a Népszabadság ellen.

Részlet a közleményből: „A II. és III. Kerületi Bíróság első fokon megállapította, hogy Krajczár Gyula elsőrendű, Eötvös Pál, a Népszabadság elnök-főszerkesztője másodrendű és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt. harmadrendű alperesek megsértették személyiségi jogaimat a Nemzet, jelkép, Fradi című cikkben leírtak miatt. A bíróság eltiltotta őket a további jogsértéstől, illetve kötelezte őket jogsértő magatartásuk abbahagyására. A bíróság kötelezte Krajczár Gyula elsőrendű és Eötvös Pál másodrendű alpereseket, hogy a Népszabadság című lapban azonos helyen és módon tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését.
Az ítélet indoklásából megállapítást nyert, hogy a MIÉP Fradi ügyben általam ismertetett állásfoglalása ’nem valamely népcsoport, vallás ellen irányul, hanem az ellen az üzlet ellen, amelynek révén a FOTEX Rt. megszerezte a Fradit’”.
Dr. Bognár László
országgyűlési képviselő

***

2001. július 25.
A MIÉP elnökségének „Fradi-Fotex – Nemzetellenes tranzakció” című közleménye, amelyet Bognár László sajtótájékoztatóján szétosztottak az újságíróknak (1)

„A Fradi megvásárlása a Fotex által csak mellékesen sportügy. Sokkal inkább beleturkálás egy, az egész huszadik századon áthúzódó társadalomszerkezeti jelenségbe, ami a Fradi mögött örökké, minden csapás, kifosztás, félreállítás után is újratermelődött. A Fradi, különösen a futballcsapat nemzeti jelkép volt. A Fradi nem csak a főváros egyik kerületének csapata volt, lett az idők során, hanem a kisemberek a hazafiúi érzéseiket, szociális nyomorúságaikat egy nemzeti csakazértisben, a csapat mögött felsorakozva élték meg. Azzal, hogy a sportbelileg ezzel egyenértékű, sőt sokszor ezt megelőző, de mindenkor a tehetős pesti zsidó polgársághoz kapcsolt MTK-t most ugyanez a cég, a Békesi László által, tehát az úgynevezett reformkommunizmus és SZDSZ-liberalizmus által létrehozott és több szálon tulajdonolt Fotex Rt. birtokolja, a Fradi népe be van csapva. Meg van semmisítve az a nemzeti érzület, az a kisemberi vonzódás, ami a Fradit övezte országszerte. Az MTK privatizálta a Fradit.
A viharfelhők már a Torgyán–Szabadi kettős odaengedése idején elkezdtek gyülekezni a nagy múltú egyesület feje fölött, de az volt remélhető, hogy lebukásuk után kitisztul az ég. Éppen az ellenkezője következett be. Az FTC-t megszerezte az a mohó, gátlástalan üzletcsoport, amelynek semmi köze sincs a Ferencvároshoz és a magyarsághoz. Az üzleti szempontokon túlmenően a magyar társadalom érdekellentéteinek, szegény–gazdag, nagytőkés–kisember ellentéteinek az összemosása a cél: társadalomátalakítás.
Ne tudja a kisember a sokszor kétségtelenül durva és elítélhető formákban kifejezésre juttatni az ellenszenvét, elégedetlenségét, ne legyen képes drukkolásban kifejezni a hovatartozását, ne tudja ennek-annak csúfolni a másik tábort. Így aztán érdektelenné válván a dolog meg fognak ugyan szűnni egyes valóban ízléstelen bekiabálások, csúfolódások, de a magyar társadalom szegényebb lesz nemzeti szempontból fontos érzülettel. A lelátó pedig üres lesz, a „B” közép feloszlik.
A Fradi beolvad az MTK-ba. Beolvad egy üzleti gátlástalanságba, amely üzletnek mindenre van pénze, csak senki nem tudja honnan. Ámbátor ez sem biztos. A nyilvánosságra került szerződés szerint augusztus 1-jéig a vevő, a Fotex minden további nélkül elállhat a szerződéstől, az FTC viszont nem. Ez azt engedi feltételezni, hogy Várszegi úr bizonyos állami pénzek megérkezésére vár, mert abból kíván fizetni, vagy azt várja, hogy a Fradi-pálya körüli értékes telkeket megkapja-e. Ügyes!
A kormány, a sportvezetés felelőssége súlyos. Egy magát nemzetinek mondó kormány nem engedhette volna meg a Ferencváros megsemmisítését. Torgyán–Szabadi volt az első műhiba, most Várszegi a végzetes.
A MIÉP elítéli ezt a sötét, nemzetellenes tranzakciót, és felhívja híveit, hogy egy zöld-fehér szalag feketével átkötésével fejezze ki gyászát a magyar Fradi tönkretétele miatt és tiltakozzon.”

2001. július 26.
Népszabadság
Részletek Krajczár Gyula Nemzet, jelkép, Fradi című cikkéből

„Sok szégyen megesett már a Fradival az utóbbi időkben, most azonban odáig jutottunk, hogy a MIÉP nevű csoportosulás vette magának a bátorságot, s kitűzte sajtótájékoztatóján a zöld-fehér zászlót. Nemzeti jelképről beszélnek ezek az emberek, amelyet most elfoglal a Fotex, ez a békesis-nagytőkés-zsidó-kommunista-szadeszos bagázs. A "rendes magyar emberek", az "önmagukat magyarnak érző kispolgárok" csapatát szerintük tönkreteszi a zsíros nyakú finánctőkések undorító társasága. Belerondítanak a nemzeti érzésbe, erkölcsileg lezüllesztik a klubot, a szurkolókat, szakmailag is visszavetik, lényegében megsemmisítik a csapatot.”
„Nemzeti jelkép. Igen. Magam is sokszor gondoltam így, meg gondolom is, ha nem figyelek annyira. De félre a fröccsös pohárral, vizsgáljuk már meg ezt a nemzeti jelképet. A játékra, a szakmai készültségre nem vesztegetnék sok szót. Ha nullának, semminek minősíteném, még meleg hangon emlékeznék meg róla. Ha a Fradi szervezettségét, menedzselését, vezetésének minőségét venném számba, olyan szavakat kényszerülnék mondani, hogy utána nem mernék jóanyám szeme elé kerülni.”
„A szörnyű az, hogy a huszadik század során többször is alakult ki abnormális eset, mi több, még a konszolidált időszakokban is rendre ott kísértettek a két alakulat körül azok az emberi nem aljából való figurák, akik a másik letaposásában, elpusztításában, ellehetetlenítésében, meggyalázásában látták a saját üdvüket. Ilyennek gondolom a MIÉP-alelnököt is, akinek most volt mersze kitűzni a Fradi-zászlót a saját barlangjában.”

2001. július 27.
A B’nai B’rith Első Budapesti Közösség feljelentése az ügyészségnek

A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének!
1055 Budapest,
Markó u. 16.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!
AB’nai B’rith Első Budapesti Közösség elnöksége ismeretlen tettes/ek ellen feljelentést tesz a Büntető Törvénykönyv 269. §. b) pontjába ütköző közösség elleni izgatás bűntette miatt, az alábbi tényállás alapján.

I.
2001. július 25-én Bognár László országgyűlési képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) alelnöke sajtótájékoztatón ismertette a MIÉP elnökségének „Fradi–Fotex – nemzetellenes tranzakció” című közleményét, majd újságírói kérdésekre válaszolt.
A közleményben foglaltak, valamint Bognár László által elmondottak kimerítik a gyűlöletre uszítás törvényi tényállását a zsidó közösségre, mint vallási csoportra nézve. Sértik a lakosság egyes más csoportjait is.
A párt elnökségi határozatát ismertető személy nyilvánosan meghirdetett és megtartott sajtótájékoztatón beszélt, ekként az ott elhangzottak a bűncselekmény törvényi tényállásában írt nagy nyilvánosság fogalmát értelemszerűen kimerítik, sőt azt kifejezetten megcélozták.

II.
A pártelnökségi határozat, valamint az azt ismertető személy által kiegészítésként, mintegy magyarázatként elmondott szöveg, annak szövegkörnyezetbe való beágyazása, társadalmi összefüggéseire való utalásai – megítélésünk szerint – kifejezetten gyűlöletkeltők. A futballpályák lelátóin egyre inkább eluralkodó verbális, olykor tettleges, erőszakos jelenségek ismeretében a sajtótájékoztatón mondottak egyenes szándékkal elkövetett uszításnak minősülnek.
[…] Az MTI tudósítójának az eseményről az alábbiakban szó szerint idézett mondatai alapján a pártközlemény tartalmát kiegészítve, magyarázva még a következők hangzottak el:
[…] Az FTC össznemzeti jellegét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyes vidéki városokban sokszor a saját lakóhely együttese ellen is a Fradinak szurkolnak. A fradisták mindig is úgy érezték, hogy míg ők a nép egyszerű gyermekei, addig a társadalmi ranglétrán fölöttük állók a zsidó fogalomba tömöríthetők.

[…] Szervezetünk megítélése szerint a MIÉP elnökségi határozata a sajtótájékoztatón kiegészített formában leplezetlenül uszít a zsidóság, mint vallási és etnikai kisebbség ellen.
A nyilvánvalóbb érthetőség kedvéért kitérőt teszünk, hogy értelmezzük, megértessük a sajtótájékoztató mondanivalójának uszító tartalmát. Rámutatunk arra, hogy a jobboldali-szélsőjobboldali sajtóban újabban megsokasodott antiszemita megnyilvánulások csak ritkán szólnak konkrétan a zsidókról: a fogalmat szimbolikusan, kódoltan, burkoltan, becsomagolva használják. A zsidó gyakrabban használatos kódszavai (szinonimái) az „idegen”, „idegenszívű”, „idegenszerű”, „idegen gyökerű” stb. A rasszista beszédmódban a nyílt és burkolt elemek egyaránt jelen vannak, egymást értelmezik. Ebben az előítéletes beszédmódban az antiszemita írásokból ismert, a zsidók leírására használt becsmérlő szavak ismétlődő jellemzők. A néhány állandó sémát használó új kódnyelv azonban mindenki számára egyaránt érthető, és egyformán értelmezett, akár érintettnek érzi magát a kóddal, akár nem, akár használja ezt a nyelvet, akár hallgatja vagy olvassa.
Ennek fényében a sajtótájékoztató mondanivalója, nyílt üzenete az, hogy ha a nemzeti jelképként felfogott Fradit (a szövegkörnyezetben burkoltan) a zsidósághoz kapcsolt Fotex veszi meg, akkor ezzel a Fradit a „zsidók” veszik meg; ez pedig megsemmisíti a fradi szurkolókkal azonosított kisemberi nemzeti érzületet. A máshogyan kódolt fordulat szerint a Fradit mohó, gátlástalan üzletcsoport szerezte meg, amelynek nincs köze a magyarsághoz, az ügylet tehát nemzetellenes. Ezzel egyszersmind kizárja a zsidókat a nemzetből.”

2001. július 28.

Fradi-Újpest meccs

Részlet Szeszlér Tibor tanulmányából

„Az első sajtóvisszhangok után feszült figyelem kísérte, mi fog történni azon a héten, szombaton, július 28-án a Fradi–Újpest futballmeccsen. Nem ok nélkül: a lelátón a tévéközvetítéseken is jól látható nyilaskeresztes zászlót, görbe orrú zsidót ábrázoló gúnyrajzot, a zsidóságot félreérthetetlenül becsmérlő kék transzparenseket mutogattak. A drukkerek „Indul a vonat Auschwitzba” ordítozása, a távozó tömeg „mocskos zsidók”-at skandálása kétségkívül sokkoló volt.

2001. augusztus 1.
Orbán Viktor szokásos heti interjúja a Magyar Rádióban
Részlet:

„Hollós János: –Miniszterelnök úr, eladták a Fradit. Közismert, hogy futball-imádó, igazolt focista, mit szólt hozzá?
Orbán Viktor miniszterelnök: Meglepődtem. Nagyon meglepődtem.
– Már a vevőn vagy a tranzakción? Nekem az tetszett, hogy valaki megvette, tehát van ára egy futballcsapatnak, ma már lehet adni-venni és volt vevő a Fradira.
– Ez így van. Engem nem is annyira az lepett meg, hogy eladták, nem is a vevő személye, bár azért az váratlanul ért, az ember hall ezt-azt a futball körüli világból, én hallottam, hogy készülődik valami a Fradi háza táján, de én egészen más vevőkről hallottam. Tehát ebből az következik, hogy még a miniszterelnökhöz eljutó sporttal kapcsolatos információk sem feltétlenül a legmegbízhatóbbak. Engem inkább az lepett meg Hollós úr kérem, hogy a Fradi küldöttközgyűlése, amelyben valóságos Fradi legendák is helyet kapnak, az 69:0 arányban szavazott a Fradi eladásáról, illetve az új vevő kilétére. Inkább ez a meglepő egyhangúság volt szokatlan. A Fradi nagyon rossz helyzetben lehetett, ha még érdemi vita sem volt esetleges más alternatívákról. 69:0 az bármilyen ügyben, még egy parlamenti frakción belüli szavazásnál is, ahol azért mégis csak elvárható a fegyelem, meggyőző aránynak mondható.
– Lehet, hogy olyan jó volt az ár?
– Hát innentől kezdve nem is nagyon tud senki semmit mondani, tehát még egyszer mondom, ha a Fradi legendákat is magában foglaló küldöttközgyűlés úgy dönt, hogy egy meghatározott, ismert személynek ilyen arányban, 69:0 arányban szavazva eladja a Ferencvárost, akkor itt mindenki más egyszerűen csak annyit mondhat, hogy hát jól van, mégis csak az egyesület küldöttközgyűlése illetékes dönteni az ilyen kérdésekben.
– Én soha nem voltam igazolt futballista, azért kérdezem, hogy az nem zavaró, hogy mondjuk ott focizok a pályán és az ellenfél csapatának ugyanaz a tulajdonosa...
– Én szerintem, nem akarok én beleavatkozni a magyar profi ligának az ügyeibe, tehát ha megengedi csak nagyon óvatosan fogalmaznék, szerintem ez nem normális dolog. Tehát az, hogy egy adott bajnokságban szereplő, egymással rivalizáló ...
– ... olasz példa van egyébként rá...
– ... csapatnak, két csapatnak ugyanaz a tulajdonosa, az szerintem mindenképpen elgondolkodtató, semmiképpen nem egészséges. Szerintem ez egy váratlan fejlemény a magyar profi futballban, erre nem hiszem, hogy bárki felkészült volna.
– Tényleg az újságból értesült róla?
– Én hallottam készülődő megállapodások felől mende-mondákat, de más szereplőkkel.
– Komolyan teljes meglepetésként érte?
– Én először azt hittem, hogy ugratnak, mikor először mondták, persze, mondom, hát majd az MTK-sok veszik meg a Fradit mi? Á... és azt hittem egy vicc és aztán kiderült, hogy nem, ébren vagyok.”

2001. augusztus 3.
Népszabadság

„’Amikor Orbánnak elakadt a szava - labdarúgóklub és világnézet’ címmel közölt cikket a Die Presse című konzervatív bécsi napilap. Az újság szerint ’Magyarországon egy labdarúgóklub körüli izgalom politikai eseménnyé válik, amelyben antiszemitizmusról is szó van.’ A tudósító Magyarország legújabb történetében egyedülálló esetnek minősíti, hogy az egyébként remek beszédkészségű Orbán Viktor kormányfőnek szokásos szerdai rádióinterjúja során ’elakadt a szava’, amikor véleményét kérdezték az FTC tulajdonosváltásáról. A futballrajongóként ismert Orbán hosszabb gondolkodási szünet után is csak azt ismételte, hogy meg van lepve. Az eset szerdán történt, és két héttel korábban Orbán ugyanebben a rádióműsorban ’erős oldalvágást’ helyezett el amiatt, hogy az ’osztrák gazdaság elhatalmasodik a magyar mezőgazdaságban’, s ezzel heves reakciókat váltott ki. Most azonban - írja a lap - nem tudta rászánni magát azonnali állásfoglalásra egy olyan kérdésben, amely nem csupán az ország focistáit és rajongóit, hanem a parlamentet, sőt az ügyészséget is foglalkoztatja: egy labdarúgóklub szanálása a küzdőtérre hívta az antiszemitákat.”

2001. augusztus 3.
Népszabadság: „Dávid Ibolya szigort ígér a lelátói rendbontók ügyében”
Részletek:

„’Az indul a vonat, Auschwitzba indul a vonat’ skandálása, vagy egy karikírozott zsidó arcot ábrázoló zászló lengetése, vagy az a tábla, mely szerint ’Az iszlám dzsihádot, az egyház keresztes háborút, mi pusztulj, Fradit hirdetünk’ több mint polgárpukkasztás, több mint szimpátianyilvánítás egy labdarúgóklub mellett vagy ellen; ez sokkal inkább erőfitogtatás, amely magában hordozza az erőszak megjelenésének kockázatát – jelentette ki a Népszabadság kérdésére Dávid Ibolya igazságügy-miniszter. Mindez alkalmas lehet arra, hogy rendzavarás szabálysértése, sőt garázdaság, illetőleg közösség elleni izgatás bűncselekménye miatt eljárást indítsanak, mondta.
A miniszter a Ferencváros adásvétele, illetve a hét végi FTC-ÚTE mérkőzésen történtek kapcsán mind ez ideig nem kívánt a nyilvánosság elé lépni, így annak a kereskedelmi televíziónak sem nyilatkozott érdemben, amely hírműsorában csupán azt a kijelentését játszotta be, hogy a kormány egyetlen nőtagjaként nem ért a focihoz. Ezzel szemben a miniszter az interjút - még a szombati mérkőzés előtt - azzal hárította el, hogy sem a Ferencváros eladását, sem a MIÉP-esek szokásos minősítését a nemzetellenes üzletről nem kommentálja. A klub adásvétele kapcsán elhangzottakat lapunknak sem kívánta minősíteni, azt azonban elmondta: az FTC-Újpest mérkőzésen történtek nem érték felkészületlenül, hiszen az elmúlt év hasonló eseményei miatt többször kellett foglalkozniuk hasonló atrocitásokkal.
A stadionokban elhangzott rasszista, antiszemita kijelentések, a nyíltan zsidóellenes jelszavak alkalmasak arra, hogy rendzavarás szabálysértése, garázdaság vagy közösség elleni izgatás bűncselekménye miatt eljárást indítsanak - állította az igazságügy-miniszter már tavaly nyáron azokban a levelekben, amelyeket a belügyminiszterhez, a legfőbb ügyészhez, valamint Izrael budapesti nagykövetéhez intézett. A levélváltás előzménye egyébként az volt, hogy tavaly márciusban egy MTK-Ferencváros mérkőzésen az FTC szurkolói ’az indul a vonat, Auschwitzba indul a vonat’ szavakat skandálták, és emiatt tiltakoztak többek között a zsidó szervezetek, Izrael állam budapesti nagykövete pedig a hatósági fellépés indokoltságát is felvetette. Ebben az ügyben nyomozás indult, amelyet a napokban zártak le, azzal az indokkal, hogy az elkövetőket nem sikerült felderíteni.”

2001. augusztus 18.
Az ügyészség szerint a MIÉP nem sértett törvényt
Népszabadság, részlet:

„Az ügyészség úgy ítéli meg, hogy nem történt bűncselekmény, amikor a MIÉP alelnöke - sokak szerint antiszemita módon - bírálta az FTC eladását. Ezért az ügyészség pénteken megtagadta a nyomozást a közösség elleni izgatás miatt tett feljelentések ügyében. A Mazsihisz panasszal él a döntés ellen.”
„Az ügyben összegyűlt adatok, információk alapján végül  az ügyészség azért tagadta meg a nyomozást, mert az Alkotmánybíróság ide vonatkozó állásfoglalása és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a feljelentésekben kifogásolt kijelentések nem valósítanak meg bűncselekményt. Az Alkotmánybíróság egy korábbi ítéletében ugyanis - az ügyészség álláspontja szerint - egyértelműen meghatározta a szólásszabadság határait és azt, hogy mikor minősül egy nyilvánosan tett kijelentés közösség elleni izgatásnak.”

2001. augusztus 28.
Orbán Viktor szokásos havi interjúja a Magyar Televíziónak
Részlet:

Baló György: – Van valami, amit feltétlen szeretnék öntől megkérdezni miniszterelnök úr. A Ferencváros eladása után a MIÉP tartott egy elnökségi ülést, ezen hoztak egy állásfoglalást, amiről utána sajtótájékoztatót tartott a párt alelnöke. Engedje meg, hogy idézzek. Egyrészt az elnökség állásfoglalásából, csak egy mondatot…
Orbán Viktor: – …mármint a MIÉP alelnöke.
– Igen. Az elnökség állásfoglalásából az idő rövidsége miatt csak egy mondat, ami önmagában is értelmezhető: "Az FTC-t megszerezte az a mohó, gátlástalan üzletcsoport, amelynek semmi köze nincs a Ferencvároshoz és a magyarsághoz". És egy másik idézet, az MTI jelentéséből, a párt alelnökének sajtótájékoztatójáról: "Az önmagát magyarnak érző kispolgár, rendes magyar ember identitása áll szemben az MTK-t pártoló üzleties szellemű, idegen gyökerű nagypolgárral". Mi erről az ön véleménye.
– Hát az a véleményem, hogy a Ferencváros megvásárlása az mindenkit meglepett. Az új tulajdonos személye is mindenkit meglepett. Az a fejlemény, hogy két ősi riválisnak ugyanaz a tulajdonosa, szintén mindenkit meglepett és ebben a helyzetben különböző tónusban, irányban és hangerővel fejezték ki az emberek a meglepetésüket. Volt közöttük durva is, olyan is, amely meggyőződésem szerint bánthatta jó néhány magyar állampolgárnak az önérzetét és az önbecsülését. Ezért tartotta szükségesnek az Ifjúsági Minisztériumnak az államtitkára, hogy egyébként a nemtetszéség fejezze ki az ilyen természetű megnyilatkozásokkal kapcsolatban.
– Miniszterelnök úr. Bocsásson meg. Én úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak nincs tagállama, ahol egy parlamenti párt megengedhetné magának ezt a hangnemet, vagy ha megengedné magának, annak nagyon goromba következményei lennének.
– Hát vegyen egy mély lélegzetet Baló úr kérem.
– Veszek.
– Tévedett ebben az ügyben, ha megengedi.
– Mert?
- Az EU-nak számos olyan tagállama van, ahol ennél sokkal durvább dolgokat szoktak a parlamentben mondani.
- Maradjunk abban; hogy ezt megvitatjuk. Én ezt nem így gondolom.
- Hát, Baló úr, azért mondjuk a francia politikát ön ismeri, a német politikát is fölteszem, ismeri. Tehát azért, sőt.
- Én azt gondolom…
- :..más országokat is említhetnék.
- ez egy nehéz jogi kérdés.
- Azt szeretném csak kérni öntől is, meg másoktól is, hogy ne tüntessük föl Magyarországot olyan színben, mint ahol rosszabb jelenségek és súlyosabb jelenségek ütik föl fejüket, mint más, az EU-hoz tartozó országokban ez elő szokott fordulni. Tehát, van Magyarországon sok baj, probléma, hogy ilyenek elhangoznak. A durvaság önmagában, meg más emberek megbántása önmagában helytelen dolog, de nem ok arra, hogy rosszabbnak értékeljük Magyarország állapotát, meg Magyarországot, meg a magyar embereket rosszabbnak minősítsük, mint egyébként a tőlünk nyugatra lévő országokat és az ő polgáraikat.
- Én nagyon szeretném hangsúlyozni.
- ilyen szempontból némi mértéktartást kérni.
- De nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdésben a magyar embereket nem értékeltem, nem mondtam semmi rosszat a magyarokra, a magyar állapotokra sem. Én azt mondom…
- Baló úr kérem. Azt mondta, hogy nincs Európának még egy olyan országa…
- …ahol egy parlamenti párt ezt súlyos következmények nélkül megengedhetné magának.
- Persze. Erre mondom én azt, hogy az európai parlamentekben, sajnálatos módon, ilyen elő szokott fordulni. Ez nem ment bennünket.
- Legközelebb tegye meg, hogy hoz idézeteket.
- Ez nem ment bennünket. Le Pen pártja például egy erős párt Franciaországban.
- És hogyan reagál a Le Pen pártjára a francia köztársasági elnök, nem fog vele kezet se.
- Mi annak a következménye, az egy külön történet. Most azt szeretném csak önnek mondani, hogy én nem akarok mentegetni senkit. Durvaságnak szerintem a magyar közéletben nincsen helye. Mások önbecsülésének a megbántása helytelen, elvetendő dolog. És ez szerintem jó, hogyha kimondjuk. De ez nem ok arra, hogy csak azért, mert ilyen előfordul Magyarországon, olyan önértékelést adjunk magunkról, amely miatt szégyenkeznünk kell.
- Nem adunk az országról értékelést. Nem. Én azt gondolom például, hogy - én is nagyon egyszerűen fogalmazzak, hogy önnek, meg a Magyar Köztársaság elnökének, vagy a Magyar Országgyűlés elnökének és vélhetően az igazságügyminiszternek, aki azt mondta, hogy nem ért a labdarúgáshoz, úgy hogy ön alkalmasint elmagyarázhatná neki mondjuk a lesszabályt, szóval önök négyen kiállhattak volna és azt mondhatták volna egészen egyszerűen, hogy ez a stílus, ez a hangvétel, ez a modor, ez a .nem való ebbe az országba.
- Baló úr kérem. Két megjegyzésem van, még ha a műsoridőn túl vagyunk, szabad-e mind a kettőt?
- Igen, de én aztán nem fogok többet beszélni, ezt megígérem.
- Az egyik az, hogy a dolgokat a maguk helyén és súlyával kell kezelni. Az Ifjúsági Minisztérium államtitkára volt a megfelelő súlyú ember és megfelelő magas pozíció, ahonnan világossá kellett tenni a kormány véleményét. A súlytalan jelenségeket nem kell felemelni a legmagasabb állami életnek a szintjére. Ez egy súlytalan jelenség. Magyarországon ma nincs antiszemitizmus. Vannak antiszemita jelenségek. Magyarországon ma az antiszemitizmus semmivel nincsen jobb, vagy rosszabb állapotban, mint a többi nyugat-európai országban. Ezért megfelelő mértéktartással és méltósággal kell kezelnünk ezt a problémát. A másik megjegyzésem, hogy ugyanakkor szerintem itt, bár ennek az ellenkezőjét szokták írni, azt én látom, valójában nem az antiszemitizmusról van szó, hanem a futballról. Ennek a fordítottját szokták mondani, ezt én tudom. De az én személyes véleményem a fordítottja ennek. Én azt gondolom, hogy sokkal kevesebb érzelemkitörést okozott az, hogy a két ősi riválisnak a tulajdonosa ugyanaz az érdekcsoport lett, mint amire egyébként számítani lehetett. Mondjuk ha arra gondolok, hogy mi lett volna, ha mondjuk a Glasgow Rangers-t Skóciában megveszi a Celtic, ugye az egyik az a katolikus csapat, a másik pedig a protestánsoknak a csapata, akkor azt kell mondani, hogy sokkal - sokkal érzelemdúsabb kitöréseket regisztrálhattak volna az ottani nyilvánosságban, mint Magyarországon. Tehát én azt akarom csak ezzel mondani, hogy szerintem itt nem az antiszemitizmus jelent meg a futball nyelvében, hanem a futball-kavarta indulatok csúsztak el olyan irányokba, ahová nem kellett volna elcsúszni.
- Én megígértem, hogy nem beszélek többet, mert tényleg elcsúsztunk, de azért kicsit másképp látom. Adandó alkalommal örülnék, ha beszélnénk róla. Elnézését kérem, meg a közönségtől is természetesen és elsődlegesen, hogy ennyit elcsúsztunk. Nagyon köszönöm a beszélgetést.”

2001. szeptember 4.
A Legfőbb Ügyészség szerint sem sértett törvényt a MIÉP
Népszabadság, részlet:

„A Legfőbb Ügyészség sem lát okot arra, hogy nyomozás induljon az FTC eladása kapcsán tett MIÉP-es nyilatkozatok miatt. A vádhatóság hétfőn ugyanis elutasította a nyomozást megtagadó határozat ellen benyújtott panaszokat. Az ügyészség szerint kétségtelen, hogy a kifogásolt nyilatkozatok alkalmasak a negatív hangulatkeltés előidézésére, de a közösség elleni izgatás bűntettének megállapítására nem.”
„Az inkriminált állítások kapcsán a nyomozóhivatal határozata úgy fogalmaz: ’a célba vett zsidóság számára nagyon sértő, kirekesztő megfogalmazás - külön-külön és összességében - nem ingerel tényleges, tettekben megnyilvánuló, ártó hatású kirekesztésre’. A társadalmi csoportok közötti leegyszerűsített, sztereotipizált és minden alapot nélkülöző különbségtétel közelíti a véleménynyilvánítás szabadságának határait, ám nem éri el azt a mértéket, amely a büntetőjogi beavatkozást megkövetelné.”

2001. szeptember 12.
A B’nai B’rith levele a legfőbb ügyésznek
Részlet:

„A nyomozás megtagadásának egy mondatba sűrített indoka az volt, hogy a sérelmezett kijelentések negatív hangulatkeltésre nem pedig gyűlöletre uszításra alkalmasak; az idézett kijelentések ugyanis nem lázítanak, nem ingerelnek a társadalom más csoportjával szemben aktív, tevőleges, erőszakos cselekedetekre.
Azóta már ez is megtörtént! Feljelentésünket ezért új tényállásra alapozott új feljelentéssel egészítjük ki: ezen önálló feljelentésünkkel külön, önállóan kezelendő büntetőeljárás megindítását kérjük a hatályos Btk. 269. §-ba ütköző magatartás miatt.
A jelen beadványunkhoz csatoltan eredetiben a Legfőbb Ügyész úr elé tárjuk a MIÉP XVI. kerületi szervezetének Ébresztő című 2001. III. évfolyama 3. számát. A lapot a főváros XVI. kerületében postaládákba bedobás útján sok ezer példányban terjesztették. Ennek első oldalán ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP alelnök aláírásával az alábbiakban szó szerint idézett nagybetűs felhívás jelent meg:

’Hát halld meg magyar az ezredik keresztyén magyar állami év ezer év ősi jussán és jogfolytonosságán alapuló, egyetlen életre vezető üzenetét: REKESZD KI ŐKET! MERT HA TE NEM TESZED MEG, ŐK TESZIK MEG VELED!”

A szerző többféleképpen körülírt módon, félreérthetetlenül a zsidóság ellen uszít. A kirekesztésre irányuló felhívás az immár alig kódolt gyűlöletbeszéddel „galíciai jöttmentek hadáról” beszél. … Az írás nem kíván kommentárt. A nagybetűs felhívás immár az ügyészség önnön ismérveinek is megfelel; ezekkel kapcsolatban nem állíthatja, hogy nem lázítanak, nem ingerelnek a társadalom más csoportjával szemben aktív, tevőleges, erőszakos cselekedetekre.”

(1) Forrás: Antiszemita közbeszéd Magyarországon, 2001-ben. Budapest, B’nai B’rith Első Budapesti Közösség, 2002.

(Összeállította: m. zs.)

• < Előző
• Következő >