rss      tw      fb
Keres

Bauer Tamás









Kereszténydemokraták, akik demokraták


A hír: „’Teljességgel megbukott’ a multikulturális Németország modellje, amely szerint különböző kultúrák harmonikusan élhetnek egymás mellett – jelentette ki szombaton Angela Merkel kancellár, állást foglalva a bevándorlás kapcsán fellángolt németországi vitában.”


Körbejárta ez a mondat a magyar sajtót, ahogy lenni szokott, összefüggéseiből kiszakítva. Úgy tűnik belőle, mintha a kereszténydemokrata német kancellár engedne a bevándorló-ellenes hangulatnak. Pedig az ellenkezője az igaz.

A nagy felbolydulást néhány hete Thilo Sarrazin korábbi szociáldemokrata pénzügypolitikus (a berlini szenátus, vagyis a városi kormány „pénzügyminisztere” is volt, majd az ügy miatti lemondásáig a német jegybanktanács tagja) könyve váltotta ki, a Németország felszámolja magát. A könyv a muzulmán bevándorlókat vádolja azzal, hogy nem tudnak és nem is akarnak beilleszkedni a német társadalomba, intellektuális képességeik gyengesége miatt nem érnek el jó eredményeket az iskolában, munkanélkülivé és így a német szociális rendszer élősködőivé válnak. Állításait számosan tárgyszerűen cáfolták, a kancellár asszony pedig elsőként utasította el nyár végi tv-interjújában a könyv állításait, azzal, hogy nem a feszültségek kezelését szolgálja, hanem kiélezésükhöz járul hozzá.

A német vita fontos mozzanata volt Christian Wulff szövetségi elnök (megválasztásáig Alsó-Szászország szintén kereszténydemokrata miniszterelnöke) ünnepi beszéde október 3-án, az újraegyesítés huszadik évfordulóján. Wulff már beiktatásakor is azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy Németország minden lakosának elnökeként fogalmazta meg a maga feladatát, és a bevándorlók integrációját nevezete meg mint elnöki ciklusának legfontosabb témáját. Az október 3-i beszédben pedig azt a kijelentést engedte meg magának, hogy a zsidó-keresztény hagyomány mellett ma már az iszlám is hozzátartozik Németországhoz, „Németország része”. E mondatát szociáldemokraták és zöldek, liberálisok és posztkommunisták helyeselték, a CDU jobboldalán viszont fenntartásokat fogalmaztak meg. Ezek után mondott Merkel kancellár a kereszténydemokraták ifjúsági szervezete, a Junge Union potsdami kongresszusán egymás után két dolgot. Saját pártjának konzervatívjait elégítette ki azzal, hogy a multikulti, vagyis az európaiak és bevándorlók természetes együttélésének korábban leginkább a zöldek által adott megfogalmazása megbukott, majd a németországi társadalmi stabilitás alapjaként felfogott integráció elveként erősítette meg a köztársasági elnök ominózus mondatát: az iszlám Németország része. Válasz volt ez Seehofer bajor miniszterelnök újabb nyilatkozatára is, mely szerint korlátozni kell a más kultúrkörből származók, így az arabok és törökök bevándorlását. Seehoferrel szemben a munkáltatói érdekképviseletek éppen a szakképzettek bevándorlását szorgalmazzák a harmadik világ országaiból, s velük együtt Ursula von der Leyen kereszténydemokrata munkaügyi miniszter asszony is. Merkel kancellár potsdami nyilatkozata ebben a kérdésben is a liberális, a világra nyitott álláspontot erősíti. A CDU vezető politikusai pontosan tudják, hogy a közvélemény-kutatások szerint számottevő többsége van az emberek között a bevándorlóktól való idegenkedésnek, de választási megfontolásokból sem hajlandók meglovagolni az előítéleteket.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!