Török államfő: nem végleges a török-kínai rakétavédelmi ügylet
- Részletek
- Külföldi hírek - 2013/3. negyedév
- 2013. szeptember 30. hétfő, 19:36
MTI 2013. szeptember 30., hétfő 17:36
Még nem végleges, hogy Törökország azt a kínai hadiipari vállalatot bízza meg nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszere kiépítésével, amely ellen amerikai szankciók vannak érvényben - nyilatkozta hétfőn Abdullah Gül török államfő a helyi média jelentése szerint.
„A vásárlásról szóló döntés nem végleges” - idézte a köztársasági elnököt a Hürriyet Daily News angol nyelvű török napilap. „Van egy leszűkített lista, és ennek az elején Kína található, meg kell vizsgálnunk a feltételeket, azonban nem kétséges, hogy Törökország elsősorban a NATO tagja” - állította Gül.
„Ezeknek a kérdéseknek több dimenziója van, létezik technológiai és gazdasági dimenzió, ugyanakkor szövetségesi dimenzió is, ezeket mérlegeljük, Törökországnak szüksége van rakétaelhárító rendszerre” - közölte az államfő újságírókkal egy az Egyesült Államokból Törökországba tartó repülőgép fedélzetén.
Ismet Yilmaz török védelmi miniszter előző csütörtökön jelentette be, hogy a kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) vállalat nyerte a légvédelmi rendszer kiépítésére kiírt, négymilliárd dolláros szerződést.
A kínai gyártó az FD-2000-es légelhárító rendszerrel pályázott, a tenderen az amerikai Patriot, az orosz Sz-400-as és az olasz-francia Eurosam Samp-T rendszerek voltak a riválisai.
A döntés után a washingtoni külügyminisztérium tolmácsolta a török kormánynak „súlyos aggodalmait” amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel. Washington hozzátette, hogy „folytatódnak az egyeztetések az ügyben”.
Az Egyesült Államok februárban szankciókkal sújtotta a kínai céget, mert az a vádak szerint „illegális kereskedést” folytatott Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal. Washington szerint a cég megsértett több, a tömegpusztító fegyverek fejlesztését és elterjesztését megakadályozni hivatott nemzetközi megállapodást. Peking alaptalannak nevezte a CPMIEC ellen felhozott amerikai vádakat.
Bár a török hadsereg a NATO második legnagyobb hadereje az amerikai hadsereg után, az ország nem rendelkezik saját nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszerrel, ezért Ankara kérésére a NATO amerikai Patriot rakétavédelmi ütegeket telepített a török-szíriai határ közelébe.
Nyugati biztonságpolitikai elemzők szerint meglepő volt a török döntés, mert mindenki arra számított, hogy Ankara a Patriot ütegeket gyártó Raytheon amerikai hadiipari vállalattal köt szerződést.
Törökország hosszú időn át az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten. Recep Tayyip Erdogan 11 éve tartó miniszterelnöki megbízatása alatt a török hadsereg befolyása fokozatosan visszaszorult, és már nem meghatározó szereplője a török belpolitikának. Megfigyelők szerint ennek is szerepe lehet a katonai beszerzésekről hozott döntésekben.
