rss      tw      fb
Keres

Die Welt: akik átverik az EU-t– Horvátország, Magyarország, Bulgária, Románia



A Die Welt című német lap Christoph B. Schiltz kommentárját közölte Az új EU-tagok azt csinálnak, amit akarnak címmel. Horvátország alig vált az unió tagjává, máris problémákat okoz. A csatlakozás szigorúbb ellenőrzése helyett Brüsszel továbbra is nyitott az olyan új jelöltekkel szemben, mint Albánia. Ez végzetes.


Ezt képzeljük el: Horvátország kormánya három nappal a július 1-jére kitűzött uniós csatlakozás előtt súlyosan megsértette az uniós jogot, hogy megvédje a régi, kommunista nomenklatúra egyik gyilkosát. A csatlakozásra nézve ez következmények nélkül maradt. Helyes, hogy Viviane Reding jogi biztos most keményen fellép, és amennyiben a kormány nem enged, fel akar függeszteni 80 millió eurónyi, Horvátországnak szánt támogatást.


A pimasz horvátoknak ezen az epizódján mosolyogni lehetne, ha nem lenne olyan szomorú. Azt mutatja, hogy a zágrábi kormány, akárcsak más csatlakozott államok – mint Magyarország, Bulgária és Románia kormányai – csak akkor törődik az európai értékekkel, ha éppen úgy tetszik neki.



Brüsszel szívesen fenyegetőzik, de aztán enged


És Brüsszel tehetetlen ezzel szemben: az országoknak ugyan alkalmazkodónak kell látszaniuk a csatlakozási tárgyalások során, de a csatlakozást követően alapjában véve újra azt csinálhatnak, amit csak akarnak. Brüsszel ilyenkor szívesen fenyegetőzik a támogatási pénzek befagyasztásával, de aztán legtöbbször enged, mert az új tagállamok azzal fenyegetőznek, hogy vétójukkal megakadályozzák fontos uniós döntések elfogadását.


Csak remélni lehet, hogy a horvát kormány mégis belátó lesz. De mit nyernénk ezzel? Aki így jár el, az valójában soha nem volt érett a felvételre. Biztosak lehetünk benne, hogy ez az epizód csupán kicsi ízelítő a várható további horvát viszályokból.



Albánia, a maffia fellegvára szintén be akar kerülni


Brüsszel nem hagyja felidegesíteni magát. A tervek szerint még idén jelöltté lesz a csatlakozásra Albánia, a maffia fellegvára. Ezt követően pedig szorgosan ledolgozzák a 2003-ban az összes többi balkáni államnak tett felvételi ígéretet.


Ez végzetes. Az EU-nak azonnali felvételi stopot kellene elrendelnie, és a csatlakozni szándékozó országoknak végre új együttműködési formákat kellene felajánlania. Hibásnak bizonyult a „stabilitásexport bővítés útján” dogma. Politikai volt a motivációja, és oda vezetett, hogy sok országot messze túl korán vett fel az unió. Az EU „felvételi képessége” közben csak az ünnepi beszédekben játszott szerepet. Az uniós Európa ezzel magának ártott, és magát gyengítette meg.