Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 10.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
A holokauszttagadást büntető törvény ellenzőiről
Schiffer János szocialista parlamenti képviselő telefonja
Schiffer János: - A holokauszttagadást büntető törvény aláírása miatt jelentkeztem, illetve az azóta elhangzott megjegyzések miatt. Két kérdésről szeretnék beszélni. Az egyik, hogy sokszor felmerül ezzel a törvénnyel kapcsolatban, és a gyűlöletbeszéddel foglalkozó törvénnyel kapcsolatban is az, hogy neveléssel kell megoldani ezt a kérdést. Ez az egyik kérdés, hogy ez megoldható-e. A másik pedig, ami a mai fideszes reagálásban is elhangzott, hogy módosítani fogják a törvényt, amibe beveszik a kommunista diktatúrák áldozatait is.
Bolgár György: - Volt még egy érdekes eleme Répássy Róbert megszólalásának. Ő azt mondta, hogy a jogszabály abszurd helyzetet fog teremteni, mert aki nem tagadja a holokausztot, hanem helyesli, annak nem kell büntetésre számítania, hiszen csak a tagadás számít büntethetőnek. Én ezt egészen meghökkentőnek találom.
- Sajátos felfogása a kérdésnek. Ha a Fidesz és a többi párt is offenzívan állt volna ehhez a kérdéshez, akkor egy sokkal kiérleltebb, sokkal több kérdést rendező és jogilag is jobban átgondolt törvényt lehetett volna hozni. Suchman Tamással mi már 1993-ban javasoltunk olyan törvénymódosítást, amely a gyűlöletbeszédről szólt, de azóta sem sikerült hozzá azt a többséget megszerezni, amely rendezte volna ezt a kérdést, és mindig a szabad véleménynyilvánítás vitája játszódott le ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
- Az a furcsa helyzet, hogy most Sólyom Lászlón sikerült túljutnia. Pedig eddig…
- Igen. Sajátos volt az indoklás, hogy a horogkereszt és a vörös csillag mint jelkép, be van tiltva. Ezzel kapcsolatban is lehetett volna annak idején azt mondani, hogy a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik. Senki nem vetette ezt fel. Minden oldal elfogadta, hogy ezekhez - bár nem egyformán és erre szeretnék később visszatérni - olyan dolgok kapcsolódnak, amelyeket nem lehet szabadon engedni, tehát a használatuk nem tartozik a szabad véleménynyilvánítás körébe. A parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka azt mondta, ők úgy tudnák elképzelni, ha a kommunista diktatúrák áldozatai szerepelnének ebben a javaslatban. Én akkor szót kértem, és azt mondtam, hogy az én édesapám 1944-ben is járt az Andrássy út 60-ban és 1950-ben is. Mindkét diktatúra halálra ítélte. Kivitték a Margit körúti fogházba 1944-ben, majd onnan Dachauba. Illetve 1950-ben valóságosan is halálra ítélték. Szerencsére mindkettőt megúszta, de a lényeg, hogy nem volt ilyen típusú kérdés, hogy melyik diktatúra a rosszabb vagy jobb. Ez a kérdés nem merül fel. A beszédemben is elmondtam, hogy a két diktatúra és az áldozatai között egy alapvető különbség van. Egy gettó felszabadításának az évfordulóján egy idős zsidó ember mondta a beszédében, hogy vajon mit láthatott vagy láthatta-e egyáltalán az Isten, hogy mi történik itt a Földön, vagy az emberi füsttől nem látta. Ebben az a lényeg, hogy az emberek iparszerű meggyilkolása, kiirtása történt. Semmilyen másik diktatúra nem alkalmazott ilyen eszközöket. Egy másik megjegyzés pedig, hogy valaki azt mondta, minden diktatúrának voltak áldozatai, de nem a születésük előtt, és ez igaz. Ha egy ember zsidóként fogant meg, akkor ő annak a diktatúrának már az ellensége lett. Tehát ez a lényegi különbség a két diktatúra között, és ezt nem szabad összemosni. Nem szabad sem számháborúba belemenni, sem mennyiségi és minőségi különbségeket tenni.
- Önöknek nincs kifogásuk az ellen sem, hogy a kommunizmus bűneit tagadókat is meg lehessen büntetni, ha erről hoznak egy jogszabályt.
- Igen, hoznak egy külön jogszabályt, de azt gondolom, hogy egy szimbolikus dologról van szó, mert én még nem hallottam a kommunista diktatúra áldozatainak a tagadásáról. Nem hallottam még, hogy valaki is tagadta volna, hogy volt áldozata.
- Így van. Ellenben egyre többen vannak olyanok a világban, akik a holokausztot tagadják.
- És vajon miért? Ez a kérdés. Erre a kérdésre nem ad senki választ, hogy vajon miért akarják tagadni. Érzésem szerint ezzel közelebb akarják hozni a fasizmust, amikor azt mondják, hogy ilyeneket nem követett el. A fasizmusnak az egyik lényegi eleme volt az antiszemitizmus. Az antiszemitizmust akarják tulajdonképpen rehabilitálni.
- Mintha az antiszemitizmus nem is történt volna meg, nem lett volna lényegi eleme a fasizmusnak.
- A világon mindenhol megvolt, már évszázadok óta.
- Mintha nem lett volna lényegi eleme a nácizmusnak.
- Igen és hogy ma lehet antiszemitának lenni, mert a második világháború után nem lehetett kulturált országban annak lenni, mert ezt, az akkori tragédia, amivel szembesült az emberiség, kizárta. Ha tagadom a holokausztot, akkor azt mondom, hogy lehet antiszemitának lenni, tehát szalonképessé akarják tenni az antiszemitizmust. Azért tagadom a holokausztot, mert ez nem is történt meg, vagyis akkor lehet antiszemitizmus, lehet embereket gyűlölni a származásuk, vallásuk miatt. Ezzel nem néz szembe senki, vagy nagyon kevesen, hanem csak a véleménynyilvánítás szabadságának az oldaláról közelítik meg. A másik kérdés, hogy vajon a nevelés ma Magyarországon elég-e. Mondták a mai hírekben is, hogy valamelyik országban volt holokauszttagadás, amire azt mondták, hogy inkább a neveléssel próbálnak tenni ellene. Én el tudom képzelni, hogy Dániában például vagy Hollandiában a nevelés…
- Azt hiszem, Spanyolországban volt ahol nem ez volt az elsőrendű probléma. Az ő történelmük más tanulságokkal szolgál.
- Igen, olyan ország volt, ahol az uralkodó kiállt a zsidók mellett, és nem engedte a deportálást. Magyarországon ez fordítva történt. Vagyis egy olyan országban kéne a neveléssel megoldani a problémát, ahol éppen ma, a Király utcában a gettó falára helyeztek el egy emléktáblát, ahol Komoróczy Géza, egyetemi tanár a beszédében elmondta, hogy a világon a legzártabb, legösszefogottabb gettó Budapesten volt. Ennyire egybeépítve, hogy a falakat sem kifelé mutattak, hanem a házak udvarán húzták fel őket, és így alakítottak ki egy nagyon zárt tömböt. Egyetlen más európai városban sem volt ilyen, csak itt, Budapesten. Ezért azt gondolom, hogy itt a nevelés nem elég. Tíz, tizenöt, húsz év múlva, gondolom, nem lesz szükség ilyen törvényekre, de amikor egy ilyen szélsőséges párt, mint a Jobbik, ennyire meg tud erősödni, amikor nagy fogékonyság van akár a zsidókkal, akár a cigányokkal szembeni szlogenekre, akkor azt gondolom, hogy nem elég csak a nevelés. Nem zárható ki, és fontos, hogy az iskola, a családok ezzel foglalkozzanak és a történelmi tények alapján neveljenek, de azt gondolom, hogy szükség van a törvény szigorára is.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
