Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. március 10.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
A bankok számszerű hitelezési adatai a KKV-knak
Interjú Pulai Miklóssal, a Magyar Bankszövetség főtanácsadójával, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökhelyettesével
Bolgár György: - A válság kitörése óta Magyarországon is, de más országokban is erősödött a bankellenes hangulat. Tudniillik, hogy a bankok nagyon sokban felelősek a nemzetközi pénzügyi válságért. Magyarországon ezt azzal színesítették a közéletben gyakran megnyilvánulók, hogy a magyar gazdaság visszaesését részben annak tulajdonították, hogy a bankok nem hajlandók hitelezni, csak a saját pénzüket védik. Gyakorlatilag nálunk lehetetlen hitelekhez jutni. Mi ezzel szemben a valóság?
Pulai Miklós: - Természetesen a nagy monetáris kérdéssel nem kívánok foglalkozni. Mondanék néhány adatot a beszélgetés bevezetéseképpen, arról, hogy a kis- és középvállalkozásoknak, erre van jó statisztika a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, hány hitelt nyújtanak egy évben a részvénytársaságként működő bankok, és arról, hogy mennyi ez az összeg és végül mennyi az állomány. Tehát ebben nincsenek benne a takarékszövetkezetek. Csak néhány adat. 2001-ben ez ötvenkétezer volt. Aztán szépen emelkedett a darabszám.
- Tehát ötvenkétezer darab hitelt nyújtottak.
- Igen. Ezernégyszáz milliárd forint értékben. Ez szépen emelkedett, 2008-ban már kettőszázkilencvenöt ezer darab hitelt nyújtottak, és ez 3800 milliárd volt.
- Tehát azt mondja, hogy 2001-hez képest 2008-ra hatszor annyi hitelt nyújtottak, és ezeknek a hiteleknek az összege is legalább két és félszer akkora lett forintban.
- Igen. Azért hozzátenném, hogy 2009 már a válság éve volt. Itt hirtelen nagyon megugrott a darabszám, 667 ezer darab hitelnyújtás jött létre egy évben. Az összeg kevesebb, mint 2008-ban volt, de így is 2900 milliárd forint.
- Mi indokolta azt, hogy hirtelen két és félszeresére nőtt a hitelek darabszáma?
- Valószínűleg az, hogy megnőtt a likviditási zavar, érthető okok miatt.
- Vagyis sokan fordultak a bankjukhoz, mert hirtelen elfogyott a pénzük. Ugyan nem kaptak olyan sok pénzt, vagy nem is igényeltek olyan sokat, viszont sokkal többen jutottak hitelekhez.
- Igen. Azt gondolom, hogy ha a vállalkozók vállalkozói partnerei ilyen aktív együttműködést mutatnának a vállalkozásokkal, akkor talán jobb lenne a helyzet. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a tévhittel és a nyilatkozatokkal ellentétben nagyon intenzív és szoros kapcsolat van a bankok és a kis- és középvállalkozók, de természetesen a nagyvállalatok között is. Hiszen egymásra vannak szorulva.
- De akkor mi magyarázza azt, hogy abszolút közhelyként terjedt el Magyarországon, hogy a bankok semmire semmilyen hitelt nem hajlandók nyújtani. Ha egyik évről a másikra 300 ezer hitel helyett kiadtak 670 ezret, akkor az döbbenetes növekedés, még ha az összeg csökkent is. Hiszen azt jelenti, hogy majdnem háromszor annyian fordultak hitelért, és kaptak is valamennyit.
- Így van. Valószínűleg azokat hallják meg, akik nem kaptak hitelt. Ilyen számok mellett is biztos voltak olyanok, nem kevesen. Ők jelentkeznek Önnél is, és valószínűleg máshol is. Én igazán azt sajnálom, hogy a KKV érdekképviseleti szervek vezetői nem tájékozottak. A múltkor egy rádióbeszélgetésben azt mondta nekem az egyik elnök, hogy az volna a jó, ha tíz százalék alatt lenne a kamat. Holott ma nincs tíz százalék fölötti kamat. Ha akarja, abból is elmondok néhányat. A Buborra olyan 8-9 százalék, az Euriborra, az ugye külföldi, az MFB veszi fel és az árfolyamkockázatot az állam vállalja, ott 6 százalék. És ebben az évben még kevesebb lesz, mert 0,665 az Euro LIBOR pillanatnyilag, és erre csak 4 százalék megy rá. Tehát 5 százalék alatt van a kamat. Az önkormányzatiak még kedvezőbbek, mert ott csak 3,5 százalék megy rá. Ez a negyedév valószínűleg még kedvezőbb lesz a kamat szempontjából. Tehát a legelemibb dologban is olyan mértékű a tájékozatlanság, nem tételezem fel, hogy rosszindulat, hanem tájékozatlanság van, hogy néha tényleg megáll az eszem.
- Valóban. Ez a tájékozatlanság indokolhatja azt, hogy Orbán Viktor például két nappal ezelőtt ezerkétszáz vállalkozó előtt mondott beszédet, és azt mondta, olyan kormányra van szüksége, amely elég erős ahhoz, hogy kiálljon a magyar vállalkozókért. Eddig értem. De néhány mondattal később azt mondja, hogy olyan bankrendszer kell Magyarországon, amely nem a spekulációt, hanem a magyar gazdaságot finanszírozza. Vagyis ők olyat akarnak, amelyik végre a magyar gazdaságot finanszírozza. Abból, amit Ön mondott, az derül ki, hogy nagyon is azt finanszírozta, még a válság idején is. Hogy lehet, hogy ez a tévképzet a legmagasabb szintekre is eljutott?
- Nézze, ebben jobb, ha én nem nyilatkozom.
- De lehet, hogy adott esetben a vállalkozók tájékoztatják félre a politikai pártok vezetőit?
- Én ebben nem tudok, nem szoktam résztvenni. Ha engem kérdezne, akkor ezeket az adatokat mondanám. Még csak annyit mondanék, hogy 2009 végén például 186 ezer darab hitel volt nálunk.
- Mármint a kis- és középvállalatok részére.
- Igen. Ez az állomány 3500 milliárd forint. Tehát nem a forgalmi szám, hanem az állomány, és az ugye annyi, amennyi.
- Szóval az az érzése, az a meglátása az adatok alapján, és a mostani nemzetközi és hazai pénzügyi helyzet alapján, hogy a helyzet javulni fog, mert alacsonyabb kamattal juthatnak hitelekhez a kis- és középvállalatok, amelyeket még a válság másfél évében sem hagytak magukra a bankok.
- Természetesen bizonyos mértékig változtak az arányok. Most a beruházási hitelek iránti igény lényegesen kisebb. És természetesen az is igaz, hogy a bankok kockázatviselő képessége is csökkent. A kockázatokat is alaposan, szabályszerűen megnézik. Azt gondolom, hogy valóban kevés kis- és középvállalkozás lehet biztos ma abban, hogy ha beruház, akkor két év múlva olyan végtermék jön ki, amire nagy a kereslet. Tehát én azt hiszem, annak, hogy a beruházási hitelek iránti igény csökken, és így a beruházási hitelállomány az összhitelállományon belül is csökken, részben az érthető óvatosság az oka.
