Nemzeti kegyszerbolt
- Részletek
- 2013. szeptember 07. szombat, 10:18
- Huszár Ágnes
A magyar közoktatás egyre jobban eltávolodik a világnézeti semlegességtől. A világnézetileg semleges oktatáshoz való jog rögzítése ki is került a hatályos Alaptörvényből. Hoffmann Rózsa közoktatási államtitkár egyenesen kormányzati célként határozta meg, hogy minél több gyerek részesüljön keresztény nevelésben.
A stílszerűen az egri székesegyházban elhangzott szavak megvalósulását nemcsak az iskolákban kötelezően választott hittan/erkölcstan órák garantálják. Hanem – bármilyen furcsán hangozzék is – még a heti ötre felemelt testnevelésórák is. A Nemzeti Alaptantervbe bekerült ugyanis a relaxáció és a meditáció, amelyet a tornaórákon kell abszolválni, heti harmincperces időkeretben. Az ötlet Bagdy Emőke pszichológustól származik, aki 2011 óta tagja a NAT összeállításáért felelős bizottságnak. Bagdy Emőke kandidátus, a Károli Református Egyetem professzor emeritája – munkásságát ez évben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el – évtizedek óta lelkes propagálója a relaxációs módszereknek, számos könyvet szentelt nekik, főképpen az autogén tréningnek.
Bevezették az iskolába tehát, már tanítani is kéne. Úgy tűnik azonban, a tornatanárokat nem készítették fel erre az új feladatra. Hoffmann Rózsa államtitkár, amikor ezt szóba hozták előtte, azt mondta, nincs semmi gond, a tanárok eddig is szóltak a gyerekeknek, hogy „pihengessenek egy kicsit”, ezt fogják most is tenni. Bárki, aki akár alapfokon megismerkedett a jógával vagy más relaxációs technikával, pontosan tudja, hogy a pihengetés és a relaxáció között óriási különbség van. Pontosan akkora, amennyi az ösztönösség és a test tudatos szabályozása között. Az utóbbit csak hosszú idő alatt, fáradságosan, nagy önfegyelemmel lehet elsajátítani. Például a szívritmus tudatos lassítását, amit Bagdy professzor asszony a könnyebb iskolai gyakorlatok között említ.
Ez eddig akár rendben is lehetne, a relaxációs technikák alkalmazásának jótékony hatása az egészségre közismert, ha felkészült tanárok közvetítik, hasznos is lehet. A gondok igazából a meditációval kezdődnek: ilyenkor a tanulók tanári vezetéssel „lemennek alfába”, és különféle irányított fantáziákat élnek át. A professzor asszony szerint ilyenkor „örömhormonok”, „öregedést gátló hormonok”, sőt „örök élet hormonok” járják át a testüket. Bagdy írásaiban és előadásaiban a relaxáció és a meditáció legüdvösebb hatásaként azt említi, hogy a nem tudatos állapotban olyan lelki és spirituális hatások érik a gyerekeket, amelynek következtében jó keresztényekké válnak.
Gondolom, ez volt a kulcsszó, amelynek elhangzásakor úgy döntött az oktatási kormányzat, hogy a relaxációnak és a meditációnak benne kell lennie a Nemzeti Alaptantervben.
A relaxációs és meditatív technikának ezzel a felmagasztalásával száll vitába a lelkipásztor Sípos Ete Álmos a reformatus.hu internetes lapon olvasható írásában. Felhívja a figyelmet a keleti vallások és a new age csoportosulások relaxációs technikáinak a hasonló voltára és a református teológiával való összeegyeztethetetlenségére. Hiányolja az egyházon belüli eszmecserét a kérdésben, majd saját véleményeként közli, hogy a relaxációs és meditatív technikát „csalás keresztyénnek nevezni”.
Hoffmann Rózsa egri főegyházmegyei tanévnyitón, az egri bazilikában – MTI
Én nem hiszem, hogy ebben az esetben csalásról, tudatos megtévesztésről lenne szó. Bagdy Emőke – akinek mély vallásosságában nincs okunk kételkedni – őszintén hiszi azt, amit mond. Hogy összeegyeztethető-e a relaxációs technika a református teológiával – ezen gondolkodjanak a teológusok, ha akarnak. Ami számomra a dologban csakugyan érdekes, az a lendület és az a gyorsaság, ahogyan a közoktatási kormányzat minden keresztényinek mondott dolgot azonnal zászlajára tűz, beleír az alapdokumentumba és rákényszerít az iskolákra. Akár a kegyszerboltba beszabadult turista, tudatlan mohósággal gyűjt be mindenfélét, hogy aztán dicsekedhessen velük.
Nem vagyok benne biztos, hogy a „kereszténységnek” ez a politikai konjunktúrája kedvező az egyházak és az igazi hívő keresztények számára. Erdő Péter bíboros, a Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a hittantanítás megoldatlan szervezeti, tankönyvellátási és egyéb problémáiról azt mondta: „Nem tudjuk, hogy ez számunkra előnyösebb lesz-e az eddigieknél.”
Ezen kéne egy kicsit elgondolkodni.
