rss      tw      fb
Keres

Dunaferr – Rozsdatemető



A nyugati üzleti világban gondosan mérlegelik egy vállalat pénzügyi helyzetét, piacait és menedzsmentjét mielőtt komoly vételi ajánlatot tennének. Nekem úgy tűnik, hogy a magyar kormány ezt is unortodox módon csinálja. Nemrég Varga miniszter bejelentette, hogy vételi ajánlatot tesz a kormány a Dunaferr-re, anélkül, hogy bármilyen információja lenne a cég valós pénzügyi helyzetéről. (Legalábbis Echo Tv-ben erről beszélt.)


Sőt, azt is kijelentette, hogy a magyar adófizetők gálánsan átvállalnák a Dunaferr adósságának jelentős részét! Mondja ezt anélkül, hogy tüzetesen átvizsgálták volna a cég könyvelését. Nem csoda, hogy a Dunaferr tulajdonosai meglepődtek!


Engem az sem lepne meg, ha kiderülne, hogy a Dunaferr csődben van. Nem csupán 1500 munkahely a tét, hanem több mint 7 ezer, sőt egy egész városról szó van. A Dunaferr csődje Dunaújváros összeomlását vonná maga után, és nyilvánvalóan a kormány ezt a kényelmetlen tragédiát próbálja elodázni a választások előtt.


A világ célgyártását Kína határozza meg: majd tízszer annyi acélt gyárt mint az Egyesült Államok, és majd hússzor annyit, mint Németország. Kapacitástöbblettel rendelkeznek, ami évek óta lefelé nyomják az acélárakat, egyre olcsóbban termelik a hengerelt acélárut is. Ráadásul a kapacitástöbblet nem csökken, hanem évről-évre növekszik!


A világ acélipara, különösen az európai, kétségbeejtő káoszban van. Gyárbezárások Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban, sőt, ma már a németek is küszködnek. A Thyssen pánikszerűen próbál túladni amerikai és brazíliai kohóin, hengerművein.


Néhány tény:


2012 januárjában a szerb állam 1 dollárért (230 Ft – nem tévedés!) vásárolta vissza a Zelezara Smederevo kombinátot az amerikai US Steeltől. Azután leállította! Idén állami segítséggel próbálják újraindítani, éppenséggel az ukránokban bíznak.


Az amerikaiak meg akartak szabadulni a szlovákiai Kassán levő hatalmas kombinátuktól is, de Robert Fico miniszterelnök személyesen utazott a cég központjába, Pittsburghbe, ahol halasztást kilincselt ki. Ideiglenesen a szlovák adófizetők dotálják a veszteséges acélgyártást.


A Dunaferrt birtokló ISD-é a lengyelországi Częstochowában levő acélgyár is. Ott a dolgozók felét kívánják elküldeni, az a leánycég is gyakorlatilag csődben van.



Az ISD Dunaferr Zrt. meleghenger-üzeme Dunaújvárosban – MTI/Kovács Attila

A horrortörténeteket lehetne folytatni. Minden jel arra utal, hogy a Dunaferrt nem lehet „megmenteni”. Acélgyártásnak Magyarországon nincs értelme, 50 évvel ezelőtt sem volt, ma sincs. Az is lehet, hogy az ukrán anyacég, az ISD is a csőd szélén imbolyog.


A Dunaferr haláltusáját a kormány közpénzekből lassítaná, másképpen nem lehet az elavult üzem agóniáját kitolni. Egyfajta acélipari közmunkaprogram lenne ez, irracionális csodavárással megspékelve, hátha jobbra fordulnak a dolgok. A magyar gazdaság valóban egy enyhe növekedési ciklus előtt áll, de az sem fog segíteni, a fellendülésnek az acélipar nem lesz a haszonélvezője.


Nem a kormány okozta a Dunaferr problémáit, de „megmentéssel” ámítani, reményteljes jövőt ígérni az ott dolgozóknak, csupán azért, nehogy a választások előtt menjen csődbe a cég – etikátlan politizálás az adófizetők pénzén.





Lázár György