Szolidaritás
- Részletek
- Napi apró
- 2010. október 09. szombat, 05:41
- Lendvai L. Ferenc
A közelmúlt időszakban három eseménysor károsultjai tartottak igényt a szolidaritásunkra. Úgy vélem, közel sem egyforma jogossággal.
Az első eset a forintárfolyam – ne firtassuk, milyen okokból – bekövetkezett romlása miatt bedőléssel fenyegető devizahitelek érintettjeié. A magam részéről, bár persze sajnálom őket, különösebb szolidaritást nem érzek irántuk. Üzletet kötöttek, amely eleinte igen előnyös volt a számukra, és nyereségüket senki nem irigyelte tőlük. De akkor most, amikor veszítenek, miért kellene segíteni rajtuk az adófizetők pénzén? Azok a demagóg politikusok, akik ezt indítványozzák, legyenek bár jobb- vagy baloldaliak, legközelebb arra akarnak majd rávenni bennünket, hogy a tőzsdejátékosok nyereségét hagyjuk meg, a veszteségüket viszont fizessük ki?
A második eset az árvízkárosultaké. Ez nyilván egészen más, őket csak veszteség érte, önhibájukon kívül. Vagyis… Várjunk csak egy kicsit! Bizonyos, hogy minden esetben? Ha valaki a veszélyeztetettség teljes tudatában árterületre építi a házát – akár megkapta erre az engedélyt, akár nem – végül is számíthat rá, hogy azt a házat egyszer elönti majd a víz. És akkor bizony ő is hibás. Ha pedig most, a helyreállítás során, netán ugyanoda építik vissza az árvíz által lerombolt házakat, akkor az egész folyamat majd kezdődik megint elölről?
A harmadik eset azonban tényleg radikálisan más: a mostani vörösiszap-szennyeződés. Itt a károsultak nyilvánvalóan nem felelősek, miközben a káruk rettenetes. Hogy ki a felelős, majd kiderítik a vizsgálatok: az üzemeltető, az építkező, a tervező? De nem az ő megkeresésük az első teendő most, hiába kezdték ezzel a politikusok, hanem a károsultakon való segítés. Nincs hely velük szemben kicsinyeskedésnek. A katasztrófa képeit nézve tökéletesen érthető, ha nem akarnak visszamenni a teljesen tönkretett házakba, sőt legszívesebben a települést is elhagynák. Ennek a szörnyű sokknak a nyomán még az is akceptálható, ha tudományosan talán nem teljesen megalapozott félelmeket adnak elő. (Szemben a tudálékos „környezetvédőkkel”, akik az egész Akadémiánál okosabbak akarnak lenni, s akiknek fantazmagóriáit a szenzációhajhász média fújja föl.) Szóval: itt az alkalom a szolidaritás föltétel nélküli kinyilvánítására!
(Lendvai L. Ferenc)
