Kormányzati Tisza-kultusz
- Részletek
- Napi apró
- 2013. július 28. vasárnap, 08:02
- Huszár Ágnes
Mint a Magyar Közlöny legújabb számában olvasható: „a kormány fontosnak tartja a 20. század viszontagságos évtizedei által (!) elfeledett és történeti súlyához képest méltatlanul háttérbe szorított gróf Tisza István emlékének és örökségének megőrzését”.
Magyarország kormánya ezzel a döntésével nemcsak a történettudomány huszadik századdal foglalkozó művelői számára fogalmaz meg iránymutatást, hanem felvirágoztatja a magyar-román határtól mindössze fél kilométerre fekvő, pár száz lakosú Gesztet.
Mindenekelőtt a környékbeli állami utak felújítását végzik majd el. A belügyminiszter forrásokat keres a Tisza-kriptához vezető önkormányzati út rendbehozatalához. Az EMMI-miniszter pedig azt kapta feladatul, keressen más helyet a jelenleg a Tisza-kastélyban található községi könyvtár és általános iskola számára.
Ezután már semmi sem áll útjában az 1772-ben barokk stílusban épült, később klasszicista és copf stílusban átalakított Tisza-kastély felújításának. A Tisza-kriptára nem kell a kormánynak költenie, ezt a család egyik Amerikában élő tagja néhány éve előzékeny módon már felújíttatta.
Nem ez az első lépés a „méltatlanul háttérbe szorított” Tisza gróf rehabilitálására. A Steindl Imre terv értelmében a Kossuth téren újra helyet kap Tisza István gróf emlékműve. Egészen pontosan Károlyi Mihály, a „vörös gróf” szobrának hűlt helyén láthatjuk majd Zala György megsemmisült szobrának fényképek alapján újraöntött rekonstrukcióját.
Zala György Tisza-emlékműve (1934) – kozterkep.hu
A városi terek tervezésére felkészült szakemberek ugyan jelezték, hogy az eredetileg 17 (!) méteres szobor egészen más hatást kelt a beépített Duna-part háttere előtt, mint annak idején, mikor a Margithídig semmi nem zavarta térbeli elhelyezését. Az effajta, szakértőinek álcázott kishitű kukacoskodások persze nem zavarják a grandiózus konstrukció megvalósítását. Szóval látni fogjuk Tisza grófot, legfeljebb a Margithídról nézve takarja el a mű egy részét a Képviselői Irodaház.
Készül a keresztény-nemzeti ikonosztáz Orbán és kormánya háta mögé. Amelyben a látványelemek éppoly fontosak, mint a nagy egész szakralitása.
A Kossuth tér az 1942-es állapotot idézi fel, azt az időszakot, amikor – mint a kormány holdudvarában nyilatkozó történészek állítják – Magyarország dicsőségének teljében állt. Itt kísért fehér paripáján szellemlovasként maga vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is. Aki – Tisza grófhoz hasonlóan – protestáns, egészen pontosan református volt. Akárcsak Orbán, s a másik mai főméltóság, Kövér. Ők a protestáns szellemiséget a mindennel, mindenkivel való szembenállással, protestálással azonosítva állnak donátorként a keresztyén ikonosztáz tövében. Fölöttük magasodik Tisza István, akit egy mára szinte elfeledett református magyar költő, Ady Endre „csóvás ember”-nek, „vad geszti bolond”-nak nevezett.
Mit mondjak? Mai hívei egyre méltóbbak lesznek Tisza emlékéhez.
(Huszár Ágnes)
A szerk. megj.: Az 1934. áprilisi filmhíradó tudósítása „Tisza István emlékszobrának leleplezése a parlament felsőházi bejárata előtt” címmel megnézhető a NAVA ( a 2004-ben létrehozott Nemzeti Audiovizuális Archívum) honlapján.
