rss      tw      fb
Keres

Hogy mik lesznek! - 2010.03.10.


Az élet előfutárai az Orionban

A NASA Herschel űrobszervatóriumának nagytávolságú infravörös távcsövével (HIFI) az élet létrejöttéhez szükséges alapvető molekulák meglétére utaló jeleket érzékeltek (NASA Herschel Science Center's Portal) a Tejutunk szomszédságában lévő Orion csillagködben.

Az erről szóló tudósítások azonban nem is annyira magát a felfedezést emelik ki, mint azt a tényt, hogy a Herschel ismét működik – méghozzá váratlanul kiváló képeket produkál. Az űrteleszkóp még tavaly augusztusban lerobbant, vélhetően a kozmikus sugárzás által előidézett rövidzárlat miatt. Idén január 14-én megjavították, és február 28-án végre elkezdődhetett vele a tudományos munka is.


Anti-hiper-atommag

A Brookhaven National Laboratory kutatóinak sikerült az anyag egy mindeddig ismeretlen formáját létrehozniuk (Ars Technica). A természetben az atomok magja normál esetben protonokból és neutronokból áll. Ha ezeken kívül "idegen" részecskéket (hiperonokat) is tartalmaz, akkor beszélünk hiper-atommagokról. Ezek eddig sem voltak ismeretlenek a tudósok előtt, sőt a létezésük miatt a hagyományos periódusos rendszert már korábban kiegészítették egy z-tengellyel, hogy a hiper-atommagokat is el lehessen helyezni.


Összeroskadt csillag - Brookhaven NL

Az új felfedezés különlegessége abban áll, hogy anti-hiperonokat tartalmazó anti-hiperatomokat érzékeltek az intézet égisze alatt működő gyorsítóban, az RHIC-ben, emiatt az említett z-tengelyt negatív irányba is meg kell hosszabbítani (ábra - The Register).

A kutatók szerint az újonnan felfedezett anyagféleség a természetben az összezsugorodott csillagok magjában fordulhat elő, és a jelenség magyarázatul szolgálhat arra, hogy világegyetemünk miért áll elsősorban anyagból, és nem antianyagból.


Metán szivárog a sarki jég alól


csi.chemie.tu-darmstadt.de

A globális felmelegedéssel foglalkozó klimatológusok szerint (The New York Times) jelentősen ronthatja az üvegházhatást az arktikus permafroszt (örökre megfagyott jég) és az alatt elhelyezkedő tengerfenék metánkibocsátása.

A jelenség önmagában nem tűnik katasztrofálisnak, hiszen ez a metán csak töredéke a légkörbe kerülő széndioxid mennyiségének. Ám tudnunk kell, hogy egységnyi tömegű metán 25-ször annyi meleget képes megkötni és tárolni, mint azonos tömegű széndioxid.

A tudósok becslései szerint évente mintegy 500 millió tonna metán kerül az atmoszférába, amelynek 40 százaléka természetes eredetű.



A világ legrégebbi 'írása'


Pierre-Jean Texier/Diepkloof Project

A Dél-Afrikában felfedezett (PNAS.org) strucctojáshéj-maradványok, pontosabban a rájuk karcolt és festett krikszkrakszok jó eséllyel pályáznak rá, hogy elnyerjék az emberiség írásbeliségének legkorábbi emlékei címet. A francia tudósokból álló expedíció 270-nél több héjszilánkot talált, amelyeken folyamatosan ismétlődő jelek láthatók. A csoport vezetője, Pierre-Jean Texier szerint a több, összesen mintegy 5 ezer évet átfogó korszakból előkerült, azonos ábrákat tartalmazó maradványok a szimbolikus kommunikáció és a mai értelemben vett modern emberi gondolkodás első jeleiként foghatók fel.

A legrégebbi tojásdarabok egyébként körülbelül 60 ezer évesek. A strucctojásokat minden bizonnyal tárolásra használták, a felfedezett jelek pedig nyilván a tartalmukra utaltak.

A tudósok szerint elképzelhető, hogy a Homo törzs fejlődése során többféle írásbeliség is kialakulhatott, amelyeket bizonyos régiókban használtak, majd feledésbe merültek. Azt is valószínűnek tartják, hogy saját felfedezésük még csak nem is a legrégebbi ezek közül.

(Összeállította: Kelemen L.)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!