2001. december 20. - Közlemény az igazságszolgáltatás függetlenségéről
- Részletek
- 2009. december 20. vasárnap, 05:53
- Mihancsik Zsófia
8 éve, ezen a napon…
…jogászok veszélyben érzik az igazságszolgáltatás függetlenségét
"Veszélyeztetett napjainkban az igazságszolgáltatás, mint önálló hatalmi ág függetlensége " – ez áll az Ügyészek Országos Egyesülete (elnöke Hegedűs András) (1), a Magyar Ügyvédi Kamara (elnöke Horváth Jenő) és a Budapesti Ügyvédi Kamara (elnöke Bánáti János, főtitkára Bárándy Péter) vezetőinek közös közleményében. „Érezhető ez például a törvényhozó hatalom részéről, amikor a legfőbb ügyészt szakmai kérdésekben interpellálják, a végrehajtó hatalom részéről, amikor az ítélőtáblá(k) felállításáról vagy a bírósági szervezet költségvetéséről van szó, és hasonló a veszély a médiumok részéről, amikor a folyamatban lévő ügyekről avagy jogerős bírósági ítéletekről nem mindig szakszerűen és teljes mértékben hűen, olykor megalapozatlanul tájékoztatják a közvéleményt."
Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke az ügyészek és ügyvédek szakmai szervezeteinek közös közleményére reagálva az MTI-nek azt mondta: „Az igazságszolgáltatást megtestesítő bírói hatalmi ágról, a vele szoros kapcsolatban lévők, mégis rajta kívül állók ilyen, megítélésem szerint átgondolatlan és ezért felelőtlen megnyilvánulása csak arra alkalmas, hogy fokozza a bírói függetlenséggel kapcsolatos, napjainkban eléggé gyakori téves elképzeléseket.”
Varga Zs. András a legfőbb ügyész helyettese azt közölte: a szóban forgó egyesületi nyilatkozat nem az ügyészség álláspontját tartalmazza, hanem egy társadalmi szervezet magánvéleménye. Maga az ügyészi szervezet és vezetése „mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügyészség megfelelő körülmények között, alkotmányos kötelezettségeit messzemenően teljesítve, hatékonyan működjön.” És az ügyészség „…nem nyilvánul meg semmifajta, a politikával akár érintőlegesen is összefüggésbe hozható kérdésben."
(Forrás: 168ora.hu)
Az előzmények
1. A Hetek című lap összefoglalója
„A közelmúltban több kedélyborzoló bírósági és ügyészségi határozat is napvilágot látott: a súlyos köztartozásokkal rendelkező Fidesz-közeli cégek eltüntetésével gyanúsított Schlecht Csaba ügyében vádemelés nélkül megszüntették a nyomozást, Várhegyi Attila kulturális államtitkár és Fidesz országos választmányi elnök perében az ügyész az ítélethirdetés előtt két nappal jelentősen enyhítette a vádat. Varga Tamást, a vezető kormánypárt egykori gazdasági tanácsadóját csak távollétében tudták elítélni, mert a hosszasan húzódó eljárás során ’eltűnt’, miközben Szabadi Béla egykori kisgazda koalíciós partnert és államtitkárt indokoltnak látták előzetes letartóztatásba helyezni.”
2. Bárándy Péter emlékezetes kijelentése
2001. október 30-án, az RTL-Klub híradójában: „Ég az arcom, mert az igazságszolgáltatás érezhetően a politika befolyása alá került, a Schlecht-ügy pedig erre jó példa“, illetve az origo.hu-n. Bárándy Péter szerint újszerű felfogása a jognak, hogy az ügyészség arra hivatkozva hagyta futni Schlecht Csabát, hogy a majdnem 100 milliós tartozással együtt eladott cégének nem volt vagyona. Ennek a hírnek szerinte minden védőügyvéd és adócsaló örülni fog. (Később ugyanerről a Hetek interjúja Bárándy Péterrel és Répássy Róberttel, illetve Rádai Eszter interjúja a Mozgó Világban Sziklai János ügyvéddel.)
3. 2001. október 30-án az ügyészség ugyanis elutasította a Schlecht-ügy lezárása elleni panaszokat.
4. A Schlecht-ügy összefoglalása a 168 órában (részletek)
„1998. augusztus 10-én Rádi Antónia, a Népszabadság újságírója az egész országgal megismertette Josip Tot és Kaya Ibrahim nevét. Kiderült: a Fidesz egykori gazdasági vezetői (például Simicska Lajos, Varga Tamás), fideszes politikusok és/vagy hozzátartozóik (például Kövér László testvére, Szilárd) még a kilencvenes évek elején különféle cégeket alapítottak, amelyeket előbb egymás között csereberéltek, majd egyszer csak mindet megvásárolta Schlecht Csaba… Aztán Schlecht egy hét után (!) mégis úgy döntött: az összes cégétől megválik, egyszerre. Gazdasági társaságait Kaya Ibrahim és Josip Tot ’vette meg’. Az idézőjelet az indokolja, hogy – mint utóbb megtudhattuk – egyikük sem szerzett egyetlen magyarországi céget sem. Adataikkal visszaéltek.
Kaya Ibrahim – papíron – 1995. július 25-én, egyetlen nap alatt tizenhárom céget ’vásárolt meg’ Schlechttől. Erről a török férfi mit sem tudott, vagyis az adásvétel fiktív volt. … ezek a cégek több száz millió forint köztartozást halmoztak fel… Tehát Schlecht vélhetően a köztartozásoktól akart így megszabadulni. Tegyük hozzá: szinte kizárt, hogy ő halmozott volna föl egy hét alatt – ameddig tulajdonolta a 13 céget – százmilliós adósságot. Lehet, hogy a korábbi Fidesz-közeli cégtulajdonosok. Lehet, hogy Schlecht „csupán” azt vállalta: eltünteti a cégeket, velük az adósságokat.”
A következmény:
1. A Legfőbb Ügyészség szóvivője megerősítette, hogy 2001. december 22-i hatállyal visszavonták Hegedűs Andrásnak, a Budaörsi Városi Ügyészség vezetőjének vezető ügyészi kinevezését. Horányi Miklós szóvivő a kinevezés visszavonásának indoklásáról nem tudott felvilágosítást adni. (2)
2. A 2002. március 28-án az Ügyészek Országos Egyesülete Küldöttközgyűlése a lemondott Dr. Hegedűs András elnök helyett elnökké választotta Dr. Fónay Tamást, a Siklósi Városi Ügyészség vezetőjét.
(1) Az Ügyészek Országos Egyesülete 2001. december 5-i Küldöttközgyűlésén a lemondott Dr. Hajdú Mária helyett elnökké választotta Dr. Hegedűs András budaörsi városi vezető ügyészt, addigi alelnököt.
(2) Lásd ehhez Nehéz-Posony István írását az Élet és Irodalomban.
(Összeállította: m. zs.)