Nemzeti konzervatívok? Dehogy, „generikus fasiszták”!
- Részletek
- Balogh S. Éva
- 2010. szeptember 21. kedd, 05:05
Ne higgyünk Vincze Gábornak és az újonnan alakult Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány tagjainak. Ennek a társaságnak az égvilágon semmi köze a konzervativizmushoz. Sokkal inkább a szélsőjobboldalhoz. 2009. május 22-én indítottak egy internetes portált. Sokan örülnének egy ilyen jól hangzó doménnévnek – történelemportál –, de sajnos ezt már kisajátította az a társaság, amely a Nagy Magyarország című folyóiratot is publikálja. A folyóirat első száma 2009 júniusában jelent meg, Trianon 90. évfordulójára. Azóta volt egy újabb szám, amelyből megtudhattuk, hogy micsoda nagy államférfi volt Horthy Miklós, a legutolsó számuk borítóján meg azt olvashatjuk, hogy magyar lesz újra Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Marosvásárhely és sok-sok más erdélyi város. Gondolom, ha meg kellene magyarázniuk, hogy mégis mire gondolnak, akkor azt mondanák, hogy ez egy régi 1940-es borítólap másolata.
A tortenelemportal.hu főszerkesztője az a Szakács Árpád, aki ma reggel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épülete előtt követelte a „kommunista” Szabó Ervin nevének eltávolítását a budapesti könyvtárhálózat nevéből. A Jobbik először Károlyi Mihály szobrának eltávolítását követelte, most következik Szabó Ervin. Károlyi esetében Kövér Lászlóban találtak támogatóra, most pedig Szőcs Géza sietett segítségükre.
Természetesen az MTI-közleményből nem derül ki minden, amit a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány eljuttatott a hírszolgáltatóhoz, de az igen, hogy „az alapítvány kiemelt célja, hogy korrigálja és semlegesítse a marxista történetírás ma is érzékelhető negatív hatásait”. Eddig nem vettem észre, hogy Magyarországon még mindig a marxista történetírás lenne az uralkodó, de úgy látszik, a szélsőjobboldali történészek ezt másképpen látják. Az viszont biztosan igaz, hogy felelős magyar történészek nem vállalnák, hogy ők a „Szlovákok története” címmel megjelent számban „nem törekedtek arra, hogy a [szlovák és a magyar] nemzet megbékélése jegyében állítsák össze”. Vagy hogy azt állítsák, „Szlovákia történelmének nagy része mítosz és mese”. Mindezt Szakács Árpád el is mondta a Magyar Hírlapban. Ugyanitt büszkén megemlítette, hogy már az első számban ismert történészek, egyetemi tanárok, tudósok is publikáltak. A felsoroltak között megtaláljuk Szőcs Géza író-költő nevét is.
Úgy látszik, kevesen olvassák a Magyar Hírlapot, ugyanis ha többen olvasnák akkor nem lepődtek volna meg Szakács Árpád ma reggeli bejelentésén a Szabó Ervin Könyvtár épülete előtt. Ugyanis az újság pénteki számában megjelent egy cikk Egy magyarellenes 'népforradalmár' címmel, Szabó Gábortól. Jelent ez a név valamit? Kellene, mivel Szabó Gábor a Jobbik és a Magyar Gárda egyik alapítója, és mivel már a Jobbik megalapítása óta a párt igazgatója, ebben a minőségében elég sokat szerepel a nagyközönség előtt. Amúgy parlamenti képviselő, a Jobbik színeiben.
Szabó Gábor karrierjét még februárban mutattam be a Galamus olvasóinak. Szabó Ervin, névrokona szerint, a jelenlegi „nemzetietlen hazai baloldal fő szellemi megalapozója” volt. Szabó Gábor meg van győződve arról, hogy a „nemzeti elfogultságoktól mentes objektivitás” egyenesen nemzetellenes. Tehát ezek szerint nemzeti elfogultságokkal telített történelemírásra van szükség. Érdekes, hogy ezek a nacionalisták nem gondolnak arra, hogy ők lennének az elsők, akik elítélnék a román vagy szlovák nemzeti elfogultsággal terhelt történetírást, mint ahogy valóban méltóak is elítélésre az ilyenfajta nacionalista-soviniszta fércmunkák. Ahogy az a fajta történetírás is, amivel a Nagy Magyarország történészei traktálják olvasóikat.
Ki más dolgozik a tortenelmportal.hu házatáján? Például Balogh Gábor, aki a Nagy Magyarország egyik főmunkatársa, és szabadidejében a Barikád, a Jobbik hivatalos lapjának szerkesztőbizottsági tagja. Őt különösen Horthy Miklós karrierje érdekli, írt is Horthy népszerűségéről egy tanulmányt a Nagy Magyarországban. De úgy látszik, tanulmányának színvonala meglehetősen alacsony. Turbucz Dávid történész doktorandusz szerint Balogh „állításainak alapjait nem ismerjük, nem használ lábjegyzeteket, nem tudjuk meg, hogy milyen szakirodalom, források alapján jutott következtetéseire. Állításai nem ellenőrizhetők.” Ugyanez a Balogh Gábor, Szakács Árpád társaságában, a Jobbik Trianon 90 Nemzeti Fesztiváljának előadója volt Szarvason.
És mit tudunk Szakács Árpádról? Erdélyi származású fiatalember, aki 2000-ben fejezte be középiskolai tanulmányait a Nagyváradi Ady Endre Líceumban, de már Budapesten folytatta tanulmányait: joghallgató lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ezzel egyidejűleg gyakorta írt cikkeket a Magyar Nemzetbe. 2001 és 2004 között 480 rövid cikket közölt le az újság Szakácstól. Ma már a Magyar Hírlapba küldi inkább történelmi vonatkozású írásait. Például a 2010. május 14-i számban az 1919-es köröstárkányi magyarirtásról. Úgy látszik, Szakács, aki jogot tanult, frusztrált történész vagy újságíró is. Többek között egy romániai magyar hírkereső tulajdonosa. Szakács a Nagy Magyarország lapigazgatójaként vett részt a Magyar Gárda és a Jobbik által rendezett Rongyos Gárda emléknapon Harkán. Ott olyan emberekkel jelent meg egy pódiumon mint Zagyva Gy. Gyula, ma ugyancsak jobbikos parlamenti képviselő, aki karikás ostorral várta a Hetek újságíróit a Magyar Szigeten.
A végére hagytam az Alapítvány kuratóriumának elnökét, Vincze Gábort. Őt a tortenelmportal.hu-n „hódmezővásárhelyi” történésznek nevezik, de életrajzát a szegedi egyetem honlapján találtam meg. Úgy látszik, hogy az egyetem könyvtárának az alkalmazottja. Egyetemi tanulmányait többször félbeszakította és mindössze tizenkét évvel az érettségi után diplomázott „történelem egyéni levelező” szakon Szegeden. Leginkább Erdély érdekli és tanított is a Babes-Bólyai Tudományegyetemen. Egyik könyvét angolra is lefordították A Historical Chronology of the Hungarian Minority in Romania: 1944-1989. Több könyve külföldi könyvtárakba is eljutott: Asszimiláció vagy kivándorlás?; Erdély magyar egyeteme, 1944-1949; Revízió vagy autonómia? Iratok a magyar-román kapcsolatok történetéről. Vincze kollégáinak szélsőjobboldali történetfelfogását látva feltételezem, hogy ő is ehhez az iskolához tartozik.
A Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány minden valószínűség szerint a Jobbik fiókszervezete. Ma az újságok hemzsegtek a Szabó Ervin-vitától csak egy dologról nem esik szó: kik ezek a „konzervatív” történészek? Csak azt nem mondja meg senki kerek perec, hogy itt megint jobbikos akcióval van dolgunk.
És ami a legborzalmasabb, hogy a szélsőjobboldalt ma már nem is lehet megkülönböztetni az úgy nevezett mérsékelt jobboldaltól. A mérsékelt jobboldalon a Fideszt kell értenünk. Itt van például Szőcs Géza, a Fidesz-kormány kultúráért felelős államtitkára, aki a Nagy Magyarország első számának szerzője volt. De nem ő volt az egyetlen. Megszólalt ugyanott Gergely Jenő történész, az ELTE Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék vezetője, Széchenyi-díjas, aki már a hetvenes években neves történész volt, és aki halála előtt „egyik utolsó, nagy jelentőségű tanulmányát A pápaság és Trianon címmel a Nagy Magyarország magazinba írta”. Raffay Ernő is adott egy interjút a lapnak, aki még az Antall-kormány idején volt államtitkár (és aki ellen annak idején a „csavarkulcsos merényletet” megkísérelték). Vagy Bogár László közgazdász, aki az első Orbán-kormány tagja volt. De megjelent itt Wittner Mária is, aki ma is a Fidesz-frakcióban ül. Szakály Sándort, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Legújabb- és Jelenkortörténeti Osztálya vezetőjének nevét is megtalálhatjuk a szerzők és az interjúalanyok között. (Ugyanakkor támadják Bárdi Nándor és Ablonczy Balázst, Romsics Gergelyt és Gyáni Gábort. Azt a Bárdi Nándort, akivel Vincze Gábor korábban együtt dolgozott).
Ikebana – sogetsuatelier.com/keith
Magyarul, a választóvonalat a szélsőjobb és a mérsékelt jobb között nem lehet meghúzni. Ha a Jobbik ötleteit Kövér László és Szőcs Géza is támogatja, akkor nehéz mit mondani. Legfeljebb azt, hogy ne áltassuk magunkat, ugyanarról a brancsról van itt szó. Nézzünk szembe a valósággal: az egész magyar jobboldal egy összefonódott gubanc, amelyet képtelenség kibogozni, mivel ezer szállal vannak összefonódva. Fel kell lépnünk az egész – Roger Griffin definícióját idézve – modern magyar „generikus fasizmus” ellen.
