„Ja k vam pisu…”
- Részletek
- Napi apró
- 2010. szeptember 20. hétfő, 09:29
- Lendvai L. Ferenc
„Én írok Önnek – én írok Önöknek.” Igen, én, a Magyar Köztársaság kétharmados fölhatalmazású miniszterelnöke, Önöknek, tisztelt nyugdíjasok, mondhatnám a Tisztelet Társasága, magam is egy tiszteletreméltó társaság feje. Habár diadalmas pártunk belső köreiben Önöket – talán hallották, mert sajnos kiszivárgott – „nyuggerek”-nek szokás becézni, de hát most ugyanúgy szeretnénk Önöket is elcsábítani, miként az korábban a panelprolik esetében oly sikeresen megtörtént. Az alkalmat ehhez a nagy szociális népszavazás szolgáltatta, és tudjuk, hogy akkoriban Önök is sokan a mi szájízünk szerint szavaztak. Hát persze, 300 forint, az Önöknek sok pénz, olyan sok, hogy még akkor is ijesztő, ha ténylegesen nem kell kifizetni a mentesség miatt, csak hallanak róla. Az ostoba szocik nem voltak tisztában ezzel a tömeglélektani ténnyel, így aztán rögvest lecsökkent a népszerűségük az Önök köreiben, hiába igyekeztek magukat minden módon az Önök védelmezőinek mutatni. De hát épp közülük mondta valaki azt a nagy bölcsességet, hogy nem elég annak lenni, annak is kell látszani. Pontosabban: nem kell annak lenni, elég annak látszani. Mi már régen tudjuk, s nemrégiben el is magyaráztam, hogy a szocik pártja csak egy rétegpárt, annak a rétegnek a pártja, amelyik régebbi eszményekhez kötődik, és egyelőre nem érti meg a mi nagy Nemzeti Egységünket. És hát kikből is állna ez a réteg, mint elsősorban éppen Önökből?! De amint mezítlábas főpolgármesterjelölt barátunk, ez a hasznos idióta – ahogyan valami Lenin nevű, hozzám hasonló machiavellista nevezte az ilyeneket – megmondta: a választások után a szocpárt omoljon csak össze! Az mindenkinek sokkal jobb lesz, főleg nekünk. Akkor majd mi leszünk az Önök egyedüli gyámolítói, amíg csak élnek boldogultan. Szavazzanak csak ránk, s majd meglátják, mi vár Önökre!
(Lendvai L. Ferenc)
