Gyurcsány: legyen népszavazás az új alkotmányról!
- Részletek
- Hazai vonatkozású hírek - 2010/3. negyedév
- 2010. szeptember 11. szombat, 15:42
- Hírek
MTI 2010. szeptember 11., szombat 15:39
Gyurcsány Ferenc szerint a miniszterelnök és a kormány gyáva, ha nem meri népszavazásra bocsátani a várhatóan jövőre elkészülő új alkotmányt. A volt szocialista pártelnök, miniszterelnök arról is beszélt szombaton egy budapesti rendezvényen, hogy a demokraták társadalmi-politikai koalíciója védheti meg az 1989-es alkotmányt, s ezzel összefüggésben rendszerváltásra van szükség az MSZP-ben.
A volt kormányfő a Fapados Alapítvány által rendezett "100 nap – Becsapott Magyarország" című konferencián úgy fogalmazott: a népnek van alkotmánya, s a nép kéri, követeli a jogot, hogy erre a végső igent ő mondhassa ki.
Gyurcsány Ferenc úgy látja: a következő évek küzdelme az 1989-es és a 2011-es alkotmányt támogatók között lesz, ez a politikai élet legmarkánsabb választóvonala. Leszögezte: fel kell készülni a '89-es alkotmányosság megvédésére, amelyhez meg kell teremteni a '89-es demokraták társadalmi és politikai koalícióját, illetve meg kell szervezni az erős elvi és felelős ellenzéki mozgalmat. Jelezte: az MSZP-nek elvi és felelős ellenzéki magatartást kell folytatnia, mert csak egy ilyen ellenzékből válhat felelős kormány.
Kiemelte: ahhoz, hogy a '89-es demokraták megakadályozhassák a harmadik magyar köztársaságot leváltó rendszerváltást, és ennek a koalíciónak erős és tiszteletreméltó szereplője lehessen az MSZP, a pártban is rendszerváltásra van szükség.
A korábbi pártelnök értékelése szerint, ha ez nem történik meg, akkor félő, hogy túl sokan fogják azt érezni: nincs kire bízni az országot. Legyen olyan párt, amely a felelős ellenzéki szerepet vállalva, majd a felelős kormányzást vállalja - jelentette ki. (Arról, hogy pontosan mire gondolt, nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak a rendezvény után.)
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: azt el tudja fogadni, hogy a jelenlegi alkotmánynak egy-egy megfogalmazása pontosításra szorul. Nézete szerint ugyanakkor biztosan nem szorul pontosításra az, hogy "a szabadság előfeltétel nélküli hitére épül egész közéleti, politikai, társadalmi létezésünk".
Szavai szerint '89-esnek lenni egyet jelent a nyugatos polgári civilizáció hagyományainak elfogadásával.
Jellemzése szerint ez a világ - amely egyszerre hazafias, nyitott és európai - tartja bennük a lelket, hogy létezik egy másik Magyarország is, mint amit most látnak.
A szocialista politikus kitért arra: a '89-esek természetesen nem alkotnak egységes tábort, vannak köztük jobbközép konzervatívok, nemzeti liberálisok, szabad demokraták, szocialisták és szociáldemokraták, akik más kérdésekben vitáznának egymással.
Gyurcsány Ferenc álláspontja szerint Orbán Viktor szabadság helyett saját személyének, erkölcsi, politikai meggyőződésének, vallásos hitének, és pártjának uralmát ajánlja az embereknek. A mi politikánk lényegét az ember, az övékét a teremtő isten nagyszerűségéhez vezető út megtalálása jellemzi - hangoztatta.
Úgy vélekedett: az biztos, hogy a Fidesz szavazókat fog veszíteni, hogy azokat ki fogja megnyerni, még bizonytalan.
A szocialista politikus közölte: világosabban kell beszélniük, hogy esélyük legyen arra, hogy Magyarország bennük lássa a jövőt. Kiemelte: az emberek érdeke az esetek többségében nem esik egybe az ország érdekével, de ők is, és a mostani kormány is hajlamos jobban meghallani az emberek hangját. Ennek - mint fogalmazott - az a következménye, hogy hatalomra kerülése után minden kormányzópárt azzal szembesül, bármennyire is szeretné az emberek igényeit kielégíteni, kormányon felülírja azokat a haza érdeke.
A szocialista politikus azt mondta, ha többre akarnak jutni, mint az elmúlt húsz évben, akkor olyan ellenzéknek kell lenniük, amely szakít ezzel a nemtelen, gyenge és gyáva hagyománnyal. "Orbán legnagyobb csapdája ugyanaz, ami a mi csapdánk volt 2006-ban" - vélekedett.
Gyurcsány Ferenc megfogalmazása szerint az emberek annyi számlát nyújtanak be a hazának és a kormánynak, amennyit egyik kormány sem tud teljesíteni, ezért meg kell állapodni abban - előbb a '89-es demokratáknak, majd a többségnek -, hogy polgár-polgár és polgár-haza viszonyában kinek mi az dolga. Kijelentette: a költségvetésnek egyensúlyi helyzetben kell lennie akkor is, ha ennek az az ára, hogy nagyon sok igényt nem lehet kielégíteni, mert ez az ország érdeke.
Úgy látja, semmit nem von le az állítás igazából, hogy a szocialista kormányok is abba hibába estek, hogy azt hitték, nagyobb a mozgástér, mint amekkora valójában volt.
"Nem azt kell számon kérni a kormányon, hogy ha egyensúlyt akar csinálni, hanem azon kell vele vitatkozni, hogy azt jól akarja csinálni, vagy rosszul" - fűzte hozzá.