„A fajvédő törvények a cigányokat védik”
- Részletek
- Lévai Júlia
- 2010. február 28. vasárnap, 05:12
Elmegy a gyerek az iskolába, ahol van biológiaóra. Amikor megérkeznek Linnéhez, attól kezdve rendszertanról is beszélnek neki, miáltal megtanulja az élőlények csoportosítását. Ezen belül hallani fogja, hogy a nagyobbik kategória a faj, a kisebbik meg a fajta. Ezt nem nehéz megjegyeznie, mert hiszen a kutyatartók is évtizedek óta mondják, hogy nem „fajtiszta”, hanem „fajtatiszta”. A fajt az jellemzi, hogy hierarchiába állítható. Egy faj más fajokkal nem tud keveredni, vagy ha igen, akkor abból továbbszaporodásra alkalmatlan lény jön létre, ilyen például az öszvér. A fajok keveredéséből tehát semmi jó nem sülhet ki. A fajtákkal azonban már merőben más a helyzet, azok vidáman keveredhetnek, sőt, minél vidámabban teszik, annál inkább gazdagítják, színesítik az élővilágot. Ugyanez a felosztás természetesen a főemlősre, vagyis az emberre is érvényes, csak rá vonatkozóan, az antropológiában, a fajtát rassznak is szokták hívni. A hozzánk olasz, majd német közvetítéssel érkezett szó valószínűleg a latin radix=gyökér szóból ered, de jöhetett egy arab „nemzetség” jelentésű kifejezésből is. Mindenesetre az biztos, hogy a közös biológiai eredetre utal.
Ha szerencséje van a gyereknek, akkor a biológiatanár egy füst alatt azt is elmondja, hogy nem az a rasszizmus, ha észrevesszük, hogy valaki egy karakteres rassz tagja, hanem az, ha ezt a tulajdonságát mindent meghatározó tulajdonságnak tartjuk. Továbbá ha azt állítjuk, hogy a rasszi hovatartozása közvetlenül ok-okozati összefüggésbe állítható a gondolataival és a cselekedeteivel. Valamint hogy a rasszok ugyanúgy hierarchiát képeznek, mint a fajok. Nem képeznek. Az ember pedig egyszerre biológiai és társadalmi lény, egyik mivoltát sem tekinthetjük mindent meghatározó tényezőnek. Attól, hogy az egyre több tudásunk révén fókuszba került a genetika, nem kell azt gondolnunk, hogy az életben ettől kezdve mindent a génjeink fognak meghatározni. Éppen ellenkezőleg: az emberiségnek lehet picivel nagyobb befolyása a génjeire.
Ha nekünk is szerencsénk van, akkor a gyerek nemcsak odafigyelt, de el is gondolkodott ezen. Ha viszont nincs szerencsénk, akkor nem erre figyelt, és el sem gondolkodott. Viszont hazament, ahol viszont a szüleitől azt hallja, minden nap, visszatérő rendszerességgel, hogy vannak elfajzott emberek, úgymint cigányok és zsidók, egyértelműen idegen fajok. Az egyik ezért, a másik azért alacsonyabb rendű nálunk. Mit keresnek ezek az országunkban? Igazuk van a jobbikosoknak: javíthatatlanok, végül mindig kiütközik a vérük. Lám, a zsidók is hogy lerontották a magyar „faj” tisztaságát azzal, hogy közénk férkőztek, összekeveredtek velünk, ettől van itt az a sok szemét, nyughatatlan vérű kommunista. Na még csak az kéne, hogy a cigányokkal is keveredjünk.
Racism - dijesstthis.wordpress.com
Ha ismét csak szerencsénk van, a gyereknek az jut eszébe a tanultakból, hogy de hiszen ezek nem lehetnek fajok, mert emberi fajból csak egy van. Csak rasszok lehetnek, amelyek keveredésével viszont nem lehet baj. Ha mégis van, az biztosan nem ebből ered. És ha a gyereknek egyébként is gondja van a szüleivel – mert mondjuk biológiai alapon, mint kisebbel és gyengébbel, vele is rosszul bánnak –, akkor ennél marad, és megjegyzi, hogy a rasszt nem jó összekeverni a fajjal, de főként nem jó biológiai alapon hierarchiát felállítani, mert az, lám, az ő életében is csak rosszat okoz.
De ha nincs szerencsénk, a gyerek a jobbikosok között keresi majd azt a közösséget, ahol összetartozás-élményben lehet része. És akkor a biológiaórán tanultakból csak az fog eszébe jutni, hogy hiszen a fajok keveredése mindenképp romláshoz vezet.
Az persze nincs kizárva, hogy mindeközben törvényeket is meg fog ismerni, meg újságokat is olvas, rádiókat is hallgat. Ezek azonban egyként ugyanazt fogják megerősíteni benne – hogy ugyanis az emberiségen belül is fajokként különülünk el, nem ártalmatlan és vidáman keverhető rasszokként. Ezt mondják neki a múlt századi zsidótörvények is, meg ugyanezt mondják a maiak is, ezzel a mondatrészükkel: „embereket a fajuk szerint…”. Igaz, az egyik igenli a fajok megkülönböztetését, a másik, a mai meg tiltja, de számára nem ez a lényeg. Hanem hogy mindkettő azt mondja: fajokként létezünk egymás mellett.
Akkor viszont a mai törvény az ő oldaláról nézve igencsak nevetséges. Olyasmire alapoz, aminek semmi köze a valósághoz. Miért fogadja ő el, hogy tilos másokat a fajuk alapján megkülönböztetni? Amikor mindnyájan tudjuk, hogy a fajok tényleg alapvetően különböznek? Nem összeilleszthetők, és hierarchiát állíthatunk fel köztük. Majd hülye lenne nem megkülönböztetni! Ez is csak egy olyan törvény, amelyik a kommunisták meg a liberálisok hazugságain alapul. Blöff az egész. Ezért aztán kimegy az utcára, és cédulákat ragasztgat fel a falra, ezzel a szöveggel: „Politikai foglyok Magyarországon! Szabadítsátok ki Budaházyt! A fajvédő törvények a cigányokat és zsidókat védik. Ne engedjétek!”
És ami a törvényeket illeti: igaza van, ezek formálisan tényleg fajvédők. Azok is maradnak, amíg az ezeket megfogalmazó szakértelmiség, a témával intenzíven foglalkozó más értelmiségiekkel egyetemben képtelen beemelni a szótárába a „rassz” szót, vagy ha ez nem tetszik neki, akkor legalább a „származás” kifejezést, a „faj” és a „faji” helyett. És továbbra is azt sugalmazza, hogy léteznek az egységes emberi fajon belül – rejtély, hogy milyen – fajok.
Egy percig sem állítom (ráadásul most meg hiába is mondom), hogy ha a törvény a rasszi hovatartozás vagy a származás alapján tiltja majd a gyűlöletkeltést, vagy ha sajtóban-rádióban tiszta kategóriákban beszélnek erről, akkor attól megszűnik a rasszizmus, és meg fognak szűnni a fajelméletek. De azt igen, hogy egy lépéssel biztosan előbbre leszünk. És legalább nem lehet majd arra hivatkozni, hogy de hiszen maga a törvény és az értelmiségi beszéd is szentesíti a náci besorolás „igazságát”. Egyszer valaki csak meghallja!
