Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. február 26.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2010. január 28. csütörtök, 07:44
- Bolgár Gy. - Megbeszéljük
Bolgár György: - Tegnap a műsorban egy hallgató fölvetette azt a gyanúját, hogy a Jobbikot esetleg szélsőséges közel-keleti vagy iszlamista szervezetek támogatták. Én ugyan azt mondtam, hogy erre nem látok nem tudok semmiféle bizonyítékot, természeten ő sem tudott, de azért valaki felhívta a figyelmemet arra, hogy néhány hónappal ezelőtt az Amerikában élő Lázár György az Élet és Irodalomban írt egy cikket arról, hogy több helyen nyomon követhető kapcsolat mégis csak létezett vagy létezik a Jobbik és iráni vagy közel-keleti szervezetek, esetleg kormányok között. Vona Gábor Jemenben volt konferencián, emlegette az irániakat, Irán budapesti nagykövetével találkozott, és másokkal is vannak a Jobbiknak kapcsolatai. Ebből nem következik az, hogy bármelyik ország vagy szervezet konkrétan támogatja a Jobbikot, de mindenesetre érdekes és figyelemreméltó. Mik a szabályai azonban annak, hogy egy magyar választásokon induló párt külföldi szervezetekkel, pártokkal, külföldi magánemberekkel vagy kormányokkal milyen kapcsolatokat tarthat, például kaphat-e anyagi támogatást?
Hack Péter: - Hát kapcsolatokat nyilvánvalóan tarthat, anyagi támogatást viszont államtól nem kaphat, a pártok működéséről és gazdálkodásról szóló szabályok szerint, amelyek nagyon sok módosítással, de 1989 óta, a párttörvény megszületése óta hatályban voltak már. A 89-es szabályokban is benne volt az, hogy politikai pártok külföldi államtól nem kaphatnak, illetve nem fogadhatnak el vagyoni hozzájárulást vagy bármilyen adományt, illetve a törvény azt is előírja, hogy névtelen adományt sem fogadhatnak el. A 100 ezer forintot meghaladó külföldről érkező, bárkitől érkező adományt az adományozó nevének feltüntetésével évente a Magyar Közlönyben április 30-ig közzé kell tenni, a közlönyben közzétett zárszámadásban vagy beszámolóban meg kell jeleníteni. Sőt a törvény azt is kimondja, hogy a pártnak, ha van saját honlapja, azon is közzé kell tenni ezt az éves pénzügyi beszámolót.
- Tehát létezik valamilyen formális és szabályos törvényes lehetőség arra, hogy a párt kapjon ilyen támogatást, de ezt nyilvánossá kell tenni.
- Így van, átláthatóvá kell tenni. Ehhez azért hozzátartozik, és ez nyilván a törvényi szabályozáson túlmegy, hogy arra nem volt példa a rendszerváltás óta, hogy külföldi államok közvetlenül támogatást tudjanak adni, de hát azért azzal tisztában kell lenni, hogy a külföldi államok elvileg ezt megtehetik. Csak hát azt kockáztatják, hogy hazai szinten lebuknak, vagyis a saját országukban nyilvánvalóvá válik, hogy állami pénzeket külföldi pártok támogatásra fordítottak. De alapítványokon keresztül külföldi politikai erők a rendszerváltástól kezdődően támogattak kelet-európai politikai pártokat. Magyarországon is jelen vannak külföldi alapítványok, nagy német pártokhoz kötődő alapítványok, illetőleg más alapítványok is, de a lényeg, hogy bármilyen érdemi külföldi támogatást a pártoknak nyilvánosság kell tenniük.
- Ezzel együtt mégis csak a való politikai életben mozgott hosszú évekig, voltak arról nagyjából köztudomásúnak tartott, ám nem bizonyított információk annak idején, hogy bizonyos pártokat, csoportokat bizonyos külföldi erők valamilyen módon finanszíroznak?
- Hát konkrétumokról én nem tudtam, de híresztelések mindig vannak és voltak. Azért azt lehetett látni, hogy Kelet-Európában, tőlünk még keletebbre, akár a ukrán narancsos forradalom idején, akár Grúziában, azért olyan politikai erők kerekedtek felül, akik támogatást kaptak nyugat-európai, vagy észak-amerikai szervezetektől, és akiknek a törekvése az volt, hogy ezeket az országokat nyugati irányba vigyék el. Biztos vagyok benne, hogy azok az országok, akár Oroszország, akár Irán, amelyeknek vannak geopolitikai érdekei Európában, azoknak a fejében is megfordulhat az, hogy Kelet-Európában ők ezt fordítva is meg tudják csinálni, tehát létre tudnak hozni olyan politikai mozgalmakat, törekvéseket tudnak támogatni, amelyek esetleg éppen a nyugati orientációtól távolítanak el egyes országokat. És hát látható, hogy nem csak Magyarországon és nem csak a Jobbik programjában jelenik meg mondjuk az Európa ellenesség, vagy az Észak-Atlanti Szövetség-ellenesség, hanem Lengyelországban, Csehországban és más kelet-európai országokban is. Bulgáriában még erőteljesebben jelentek meg ilyen törekvések. Azért azt is hozzá kell tennem, hogy ez a kérdés, amiről beszélünk, ez nem annyira választási vagy pártpénzügyi kérdés, ez inkább nemzetbiztonsági kérdés, hiszen, ha egy állam valamilyen módon támogatni akar mondjuk Kelet-Európában egy politikai pártot, ezt különösebben nagy erőfeszítés nélkül meg tudja tenni, hiszen csak annyit kell tennie, hogy az állami pénzt eljuttatja valamilyen módon egy olyan szervezethez, amelynek az állami jellege nem magától értetődő: alapítványnak vagy bárminek. Ez az alapítvány aztán eljuttatja egy nemzeti alapítványhoz. Ha mondjuk képzeletben Magyarországgal példálózunk, akkor mondjuk egy Magyarországon bejegyezett alapítványhoz, és ez a Magyarországon bejegyezett alapítvány adja támogatást a pártnak, így az már nem is jelenik meg külföldi adományként a párt bevételeiben. Kétségtelen, hogy ebben az esetben az 500 ezer forintot meghaladó alapítványi vagy bármilyen belföldi támogatást is névvel kell feltüntetni, de ennek a kinyomozása már a sajtó vagy a konkurens politikai szervezetek számára sokkal nehezebb. Ezért is mondtam azt, hogy ez már inkább nemzetbiztonsági kérdés.
- Meg lehet 490 ezer forintot is adományozni, több alapítványon keresztül.
- Így is van, többször 490 ezret, így van.
- De mégis, mint a gyakorlati politikában is járatos jogász, feltételezné, hogy egy ilyen párt erőteljes megjelenésekor, mint a Jobbik, a nemzetközi politikában meghatározó országok, meg az esetleg rossz szándékkal felénk közeledő és bizonyos NATO-val vagy az EU-val szemben álló politikát folytató országok fölfigyelnek rá, és megpróbálnak valamilyen hatást gyakorolni rá, kapcsolatot keresni vele? És ha ez így van, akkor a titkosszolgálatok bizonyos meghatározó országokból rajta vannak egy ilyen kapcsolatrendszeren? Mi az Ön gyakorlati tapasztalata anélkül, hogy Ön ezzel foglalkozott volna konkrétan.
- Hát és anélkül, hogy én mondjuk konkrétan a Jobbikkal kapcsolatban bármilyen vádat meg akarnék erősíteni vagy meg akarnék....
- Nem is a Jobbikról van itt szó, inkább a világról. Hogy ilyenkor, az Egyesült Államoktól kezdve, akár mondjuk szélsőséges közel-keleti országokig vagy Iránig bezárólag, fölfigyelnek-e erre, és megpróbálnak-e egy ilyen markánsan jelentkező párt feltűnésekor valamit lépni, hogy úgy érzik, nekik itt valamilyen tennivalójuk van, közreműködnivalójuk, belépnivalójuk van egy országba.
- Azt kell mondanom, erre a válasz az, hogy igen. Mind a két oldalról, tehát a nyugati hatalmak részéről is volt érdekeltség, a korábbiakban említett, a volt Szovjetunió területén végbement változásoknál ugye maguk az ukránok, az oroszbarát ukrán politikusok gyakran vádolták a Nyugatot - és ez alatt bárkit lehet érteni - azzal, hogy beavatkozik a belügyeikbe, és logisztikai vagy pénzügyi támogatást, vagy képzésbeli támogatást nyújt olyan politikai szervezeteknek, amelyek a nyugati orientációt akarják terjeszteni. Ugye Grúzia esetében rendszeres ez a vád. Az Egyesült Államokat rendszeresen vádolták. És hát látnivaló, hogy nemcsak a Nyugatnak vannak geopolitikai érdekei, hanem más országoknak is vannak, és nemcsak akkor, amikor megjelenik egy párt, hanem adott esetben politikai mozgalmak elindításával, szervezésével is be tudnak lépni. Vagy hogy váltsunk egy nagyot: vegyük elő például az 1994 tavaszán az országház épületénél bekövetkezett robbantást, amiről ugye keveset beszélnek mostanában, és aminek az elkövetőiről ma napig sem lehet semmit tudni, hogy akkor ki és miért robbantott az országháznál. De hát ott is megjelentek spekulációk a sajtóban is, meg különböző körökben, hogy esetleg valamilyen szerb köröknek lehetett érdeke Magyarország tekintetében a bizonytalanság megteremtése. Más robbantásos eseteknél is az országgyűlése jelenlegi nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai fogalmaztak meg spekulációkat arról, hogy esetleg külföldi hírszerző szervezetek vagy külföldi államok érdekeltsége is megjelenhetett ott. Tehát azt kell mondanom, hogy a világtörténelem és az utóbbi 20 év történelme is, mind Kelet-Európában, mind Közép-Európában, mind Közép-Ázsiában és más országokban is geopolitikai érdekek mentén is zajlik. És hát ugye régi kérdés, hogy kinek az érdeke egy bizonyos jelenség, kinek az érdeke például az, hogy Magyarország szembeforduljon az EU-val, kilépjen a NATO-ból, új szövetséget keressen keleti irányban. Hát ez nem feltétlenül magyar emberek érdekeként kell hogy megjelenjen, ezek mögött lehetnek másfajta törekvések is. Hogy ezek találják ki, vagy ezek támogatják hallgatólagosan, vagy pénzzel is támogatják, ezek azok a kérdések, amikre egy országban a nemzetbiztonsági szervezeteknek kell figyelni. Én remélem hogy Magyarországon ilyesmi nem történik, csak az események véletlen egybeeséséről van szó.
- De figyelni bizonyára figyelnek, és valószínűleg a szövetségeseink ugyanígy.
- Így van, ebben biztos vagyok.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő
