A Junge Welt a magyar szélsőjobboldaliságról
- Részletek
- Szemle
- 2013. július 04. csütörtök, 04:29
- (hj)
A Junge Welt című német lap Uszítás és bizarr tézisek címmel közölte Simon Loidl cikkét. A szélsőjobboldali nézetek már széles körben elterjedtek Magyarország szellemi életében.
Magyarországon az egyetemeken szélsőjobboldali üzelmek kísérik a felsőoktatási rendszer átépítését. Idén tavasszal az oktatók és a hallgatók elleni szélsőjobboldali támadások új csúcspontot értek el. Március közepén hallgatók antiszemita matricákat tettek ki több professzor szobájának ajtajára az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyik érintett a Magyarország határain messze túl is ismert Heller Ágnes liberális filozófus és holokauszt-túlélő volt. Csak néhány héttel korábban vált ismertté, hogy a szélsőjobboldali Jobbikhoz közelálló HÖK diákszervezet listákat készített, amelyekben megjegyzések szerepeltek a listába vettek politikai gondolkodásáról, vallási és etnikai hátteréről vagy külleméről. Ezeket a listákat a HÖK-aktivisták az akkoriban zajló nagy diáktüntetések idején továbbították a rendőrségnek – jelentette a Pester Lloyd című online újság.
2012 ősze és 2013 tavasza között számos tüntetést rendeztek olyan új törvények ellen, amelyek az egyetemi szakokat az ország gazdasági szükségleteihez igazították, és jelentős mértékben korlátozták a felsőoktatási intézmények autonómiáját olyan központi területeken, mint a pénzügyek és a személyzeti kérdések. Ezzel egyidejűleg takarékoskodás zajlik. A Tagesspiegel című lap június közepén azt írta, hogy a felsőoktatás finanszírozását 2008 és 2012 között 20 százalékkal csökkentették Magyarországon – vagyis sokkal nagyobb mértében, mint a legtöbb európai országban.
Megfélemlítés
Az egyetemek átalakításának célja nem utolsó sorban az, hogy nagyobb befolyást biztosítson Orbán Viktor miniszterelnök kormányának. Mindezt nem csupán a szélsőjobboldali diákok gorombaságai kísérik, hanem a felsőoktatásban tanítók elleni hatósági támadások is. Az eddigi csúcspontot az a többhónapos nyomozás alkotja, amelyet az egyetem munkatársai, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézete ellen folytattak hűtlen kezelés és közpénzek elherdálásának vádjával. A Budai Gyula kormánybiztos által indított nyomozások a korábbi magyar kormány „vétségeit” kutató vizsgálatok részét képezték. A „baloldali” tudósok elleni, Budai által megrendezett és a kormányhoz közelálló sajtó által támogatott többhónapos kampány után a rendőrség 2012 májusában zárta le a nyomozást, és nem sokkal később az ügyészség is azt mondta, hogy a vádak minden alapot nélkülöztek.
Miközben a liberális tudósokat megfélemlítik, a kormány kitüntetésekkel rója le tiszteletét jobboldali értelmiségiek előtt. 2013 tavaszán nemzetközi feltűnést keltett, hogy Szaniszló Ferenc televíziós műsorvezetőt kitüntették a Táncsics-díjjal, az újságíróknak adható legmagasabb kitüntetéssel. Szaniszló a tiltakozások nyomán visszaadta a díjat. Csekélyebb felháborodást váltott ki Bakay Kornél régész kitüntetése. Pedig ez a megtiszteltetés újra éles fényt vetett a magyarországi politikai fejleményekre. A szélsőjobboldal magyarországi sikerének és felemelkedésének szellemi hátterében a „magyarságról” alkotott völkisch-népnemzeti elképzelésekkel párosuló antiszemitizmus áll – miközben a Jobbik és a kormányzó jobboldali konzervatív kormánypárt közötti ideológiai határok szemlátomást elmosódnak.
Viszonylag magányos
Bakay példája mutatja, milyen mélyen rögzültek már az antiszemita elképzelések Magyarország szellemi életében. A tudós elképzelése szerint a zsidók szervezték a középkorban a rabszolga-kereskedelmet, emellett Bakay azt vallja, hogy Jézus Krisztus nem zsidó volt, hanem pártus. Ez a régi iráni nép pedig szerinte közvetlen rokonságban áll a magyarokkal.
A Telepolis márciusi cikke szerint Bakay elutasítja azt az általánosan elfogadott elméletet, amely a finnugor nyelvek közé sorolja a magyart. A magyar nyelv szerinte nem a finnel és az észttel rokon, ahogyan ez egyáltalán nem vitatott a nyelvtudományi kutatásban. Bakay hazai hírnevének és befolyásának nem árt, hogy publikációi viszonylag egyedülállóak. Ő jegyez például egy 11-12 éves gyerekeknek szóló, 2004-ben megjelent történelem-tankönyvet, amelyben a Telepolis beszámolója szerint olyan elméletek szerepelnek, amelyek „erősen eltérnek a világméretű tudományos konszenzustól”.
Közben különösen igyekvő tanerők próbálják távol tartani a magyar gyerekektől a „liberális” gondolatokat. Alig néhány héttel az egyetemen megjelent antiszemita matricák körüli botrány után a balatonalmádi gimnázium igazgatónője politikai okokból megtiltotta Heller Ágnes egyik előadását.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
