rss      tw      fb
Keres

Komjáth Péter és Róna Péter megjegyzéseihez



Köszönöm Róna Péter és Komjáth Péter cikkemhez fűzött észrevételeit – utóbbi szikár tárgyszerűségét külön is. Komjáth jelzi, hogy az amerikai külügy honlapja szerint a magyar kormányfőt az Egyesült Államok fővárosában – állításommal szemben – nem State visit, hanem Official working visit keretében fogadták 1990-ben. Ráadásul az is kiderül a honlapról, hogy a magyar államfőt ellenben State visiten fogadták – pont fordítva tehát, mint ahogy írtam.

Nem vagyok könnyű helyzetben. A hivatalos honlapbejegyzés fényében minden további érvem szánalmas magyarázkodásnak, mániákus makacskodásnak tűnhet. Könnyen nevetségessé válhatok az olvasó szemében, s ebből valamennyi a néhai miniszterelnökre is rávetülhet. Ám ha szó nélkül hagyom a dolgot, akkor a szavahihetőségem – minden szerző legdrágább kincse – kerül súlyos veszélybe. El kell hát mondanom, a honlap láttán nem akartam hinni a szememnek. Hisz annak idején abszolút hiteles, az eseménysorozaton végig jelen lévő ember szájából hallottam a látogatásról szóló részletes beszámolót, amely alapján a cikkemet megírtam. State visitre emlékszik Róna Péter is, aki szintén jelen volt az ehhez tartozó díszvacsorán, s aki (alighanem Horn Gyulára utalva) megjegyzi, hogy ez később okozott némi „kalamajkát” egy csak Official visittel fogadott politikus esetében.

Fölhívtam minden telefonon elérhető ismerőst, akit annak idején valamilyen módon közelről érintett az esemény (munkatársat, családtagot); mindannyian a legkisebb habozás nélkül megerősítették: Antallt State visiten fogadták a feleségével együtt, és már sorolták is a protokoll szigorú előírásai szerinti elemeket: katonai díszegységek, zászlók, himnuszok, ágyúlövések és a többi – ezek (beleértve a feleség részvételét) egytől egyig kizártak hivatalos munkalátogatás esetén. Ráakadtam Tar Pál, a későbbi washingtoni követ visszaemlékezésére is, aki szintén részt vett az 1990. október 18-i State visiten.

Ám az olvasó legyinthet: mit számit akárhány (elfogult) ember szubjektív emlékezete a hivatalos honlap objektivitása ellenében! Csakhogy az eseményről természetesen készültek fotók. A sok közül íme egy, amely minden kétséget kizáróan a State visit külsőségei között örökíti meg az amerikai elnöki és a magyar miniszterelnöki házaspárt. Fogalmam sincs, hogy az amerikai külügy honlapján miért szerepel a valóságban lejátszódott eseménynek nem megfelelő bejegyzés…


Göncz Árpád 1999-es látogatásáról nem volt tudomásom: az én hibám. A helyes állítás tehát ez: az első kormányzati ciklus idején rendhagyó módon nem a magyar államfő, hanem a kormányfő részesült a legmagasabb szintű fogadtatásban az Egyesült Államokban. A harmadik ciklus elején (a második elnöki ciklus végén) aztán helyrebillentették a dolgot.

Róna Péternek persze igaza van: a megtiszteltetés nemcsak Antallnak, hanem – tán elsősorban – Magyarországnak szólt 1990-ben. Az is igaz, hogy nevezett hajlamos volt hosszabban beszélni a kelleténél. Ám a betegségéről aligha tudhatott még a Fehér Ház, hisz a műtétre, a szövettani vizsgálatokra s a diagnózisra az amerikai utat követő héten került sor Budapesten. A vendéglátók részéről „bőkezűen” osztott „dicsérő szavak” ezért aligha értelmezhetők a bő három év múlva bekövetkező temetés megelőlegezett nekrológjaként.

(Debreczeni József)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!