Az igazságszolgáltatás kidőlt oszlopa
- Részletek
- Cserni János
- 2010. február 24. szerda, 03:28
Nem rendültem meg, amikor értesültem Horváth Györgynek, a Veszprém Megyei Bíróság elnökének lemondásáról. Az Ideális Bírósági Igazgatásért Közhasznú Egyesület, vagy közismert, de nem hivatalos nevén IBIKE megalakulása kapcsán írt nyílt levele óta – bátran kijelenthetem – okkal vagyok elfogult vele szemben. Így aztán nem tartanám szerencsésnek, ha a véleményműfajban írnék munkásságáról. Inkább a tényeknél maradok.
1992-ben, az Antal-kormány idején, amelyben testvére, Horváth Balázs rövid ideig belügyminiszter volt, kinevezték a Veszprém Megyei Bíróság elnökévé, és azóta ebben a beosztásban dolgozik. Közben két ciklusban, így Solt Pál és Lomnici Zoltán legfelesőbb bírósági elnöklése alatt is tagja volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (OIT).
2004-ben került először komolyan az országos média látószögébe, ugyanis két másik elnöktársával, Laky Ferenccel, a vas megyei és Ujkéry Csabával, a Somogy megyei bírósági elnökkel közösen részt vettek egy olyan találkozón, amelyen fideszes politikusok támogatását szerették volna megnyerni a bíróságok anyagi helyzetének javításához és kétharmados bírósági törvényekhez. Ez volt egyébként az első olyan eset, amikor az OIT kénytelen volt foglalkozni azzal, hogy Horváth György másként gondolkodik, mint ahogy ezt addig a bírákról hallani lehetett.
Ezután viszonylag hosszú csend következett, majd az IBIKE létrejötte újra aktivizálta addig nyugvó energiáit, s végül eljött a 2009-es év, amely valódi mérföldkövet jelentett – sokkal inkább politikai, mint bírói – pályafutásában.
Tavaly februárban a Magyar Hírlapban támadta Gyurcsány Ferenc azon felhívását, hogy az állami szervek ne fizessenek elő a miniszterelnök szerint kifogásolható tartalmakat közlő napilapra. Egyúttal, az 1969-től folyamatosan ítélkező Horváth György megosztotta az olvasókkal arra vonatkozó megfigyelését is, miszerint Gyurcsány a KISZ-ben szocializálódott.*
Az eset után maga kérte a Magyar Bírói Egyesület etikai tanácsának állásfoglalását, amelyben ha őt nem is, de az általa tanúsított magatartást – annak politikai jellegére tekintettel – elmarasztalták. Az elmarasztalás következménye az lett, hogy az OIT, amely az igazságügyi és rendészeti miniszter javaslatára kénytelen volt foglalkozni a kérdéssel, úgy határozott, nem kezdeményez fegyelmit Horváth ellen, az etikai határozattal letudja az ügyet. A testület döntését Ujkéry Csaba, az akkori szóvivő közölte a sajtóval.
Tíz nappal később azonban az OIT már nem adott több esélyt neki. A Gyurcsány-kormánnyal összefüggő újabb nyilatkozata okán 2009. március 27-én a fegyelmi kezdeményezése mellett döntöttek.
A fegyelmi eljárás titkos, ennélfogva nem lehet tudni, milyen eredménnyel zárult.
Tőle viszont most azt lehet tudni, hogy még április végéig dolgozik, utána két hónapra szabadságra megy, majd hathónapos felmentési idejét tölti. A sajtóval azt közölte, hogy 2010. december 31. napjával mondott le. Állítása szerint Baka András főbíró a lemondása miatt sajnálkozott, „egyben azt hangsúlyozta, hogy távozásával a hazai igazságszolgáltatás „egy erős oszlopa dől ki". Baka András megerősítő nyilatkozatát az MTI nem szerezte be, de miért vonnánk kétségbe a leköszönő megyei elnök szavait?
A Veszprém Megyei Bíróság elnöke a döntését elsősorban megromlott egészségi állapotával indokolta.
*Részletek az interjúból:
„Igen, fölhívtam több kollégámat, megyei és táblabírósági elnököt, hogy aki még nem fizetett elő a lapra, most sürgősen tegye meg. Konkrétan tíz megyét és két táblabíróságot kértem fel. Tréfásan meg is fenyegettem őket, hogy siessenek, mert a jövő héten már két darabot kell rendelniük.”
„Gyurcsány Ferenc felhívása elfogadhatatlan. Ő a KISZ-ben szocializálódott, ezért úgy hiszi, az történik majd, amit elképzel, és utasításba ad.”
