Magyarország és a maradék világ
- Részletek
- Napi apró
- 2013. máj. 17. péntek, 04:18
- Huszár Ágnes
Őszintén csodálom Balog Zoltán EMMI-minisztert. Nemcsak a gigaminisztérium – közoktatás, felsőoktatás, egészségügy, kultúra, felzárkóztatás és egyházügyek – feladatait látja el a miniszterelnök legnagyobb megelégedésére, hanem arra is marad ideje, hogy visszalátogasson Hold utcai templomába. Most éppen azért, hogy egy olyan disputát moderáljon, amely a fenti cím alatt olyan kérdésekre keresi a választ, mint például: „Miért bántják Magyarországot Európában? Miért került üldözött, kuruc szerepbe hazánk?”
Nincs is ennél fontosabb kérdés most, amikor kiderült, hogy éppen a Balog miniszter által irányított területekről – oktatás, kultúra – vonják ki a legtöbb forrást. De ő és meghívott vendégei: Bogárdi Szabó István Duna-melléki református püspök és Lánczi András filozófus szélesebb perspektívából keresik a válaszokat. A bajok gyökerét Bogárdi Szabó püspök abban látja, hogy három háborút vesztettünk el: két világháborút és egy hidegháborút. „A különbség annyi, hogy a győztesek most nem rágót és cigarettát dobáltak a kiéheztetett lakosság közé, hanem hitelszerződéseket és hasonlókat.”
Lánczi András filozófus szerint a legnagyobb hátrányunk az, hogy a „kultúránk érzelmileg zárt és szűkszavú”. De még amikor beszélünk, akkor sem tesszük helyesen, az idegen szavak használatában „gondolati felszínesség és sznobság” nyilvánul meg.
A püspök így értelmezi a beszélgetés címét: „Magyarország és a maradék világ a szó bibliai értelmében azt jelenti, hogy mi vagyunk a maradék, vagyis mi maradtunk, akik küzdünk a keresztyén Európáért. Mi még komolyan vesszük, hogy nem vagyunk gyarmat, de késő, mert már azok vagyunk.” Majd így folytatja: „Európának olyan sorsambíciója van, amit a kontinens választott magának, de ez egy püffedt, pöffedt, másnapos, igazságtevő ember ambíciója... Idejön és jól megkokizza a magyarokat, és nagyon tartok attól, hogy mindez találkozik néhány facsart lelkű magyar ambíciójával is.”
Balog Zoltán moderátorként visszatér a szeretet kérdésére. Idézi egy államtitkár sms-ét egy közép-ázsiai országból: „Úgy látom, mindenütt szeretnek bennünket, csak Brüsszelben nem.”
Hát ilyennek tűnik Magyarország és a maradék világ a Hold (utca) perspektívájából.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
