Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. május 7.
- Részletek
- Bolgár György - Megbeszéljük
- 2013. máj. 09. csütörtök, 04:20
- Megbeszéljük
A Tavares-jelentésről
Forgács Imre, volt igazságügyi és rendészeti miniszter
Forgács Imre: - Úgy látom, hogy ez a Tavares-jelentés nem váltott ki különösebb érdeklődést. Holott én ezt egy nagyon fontos dolognak tartom, és megmondom őszintén, hogy számomra teljesen érthetetlen, hogy a magyar ellenzéki politikusok miért rettegnek attól, hogy az Európai Unió esetleg él azokkal a jogi eszközökkel – ezek eléggé korlátozottak –, amelyek rendelkezésre állnak olyan tagállamokkal szemben, amelyek láthatóan sorozatosan megsértik a közösségi jogszabályokat és az európai jogállami elveket. Ugyanis ez a most közzétett jelentés szakmailag is rendkívül korrekt. Egy harminckét oldalas dokumentumról van szó, ami részletes listát tesz közzé arról, hogy a magyar kormány és a parlamenti többség hogyan bontja le a jogállamot. Ez a lista tulajdonképpen jól ismert a Klubrádió hallgatói számára, hiszen ugye itt állandóan napirenden lévő kérdésekről van szó. Én elolvastam ezt a jelentést nagyon részletesen, és mondom, korrekt módon elemzi a fékek ellensúlyok gyengülését, az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető támadásokat, tehát hogy nincsenek tisztázva az ügyek áthelyezésének a kritériumai.
Bolgár György: - Magyarán annak alapján, amit olvasott, nem igaz, hogy fogalmuk sincs arról, hogy mi van a magyar törvényekben, nem is tudnak magyarul, félreértik és így tovább.
– Dehogy. Ez egy szakmailag teljesen kiérlelt dolog. A diszkriminatív nyugdíjazása a bíráknak, a költségvetési tanács vétójoga a majdani új parlament által elfogadott költségvetéssel kapcsolatban vagy hogy ha a kormányt elmarasztaló bírósági döntések születnek, akkor különadókat lehet kivetni és hasonlók. Tehát ezek ismertek. Na most ennek alapján ugye a Tavares-jelentés az azt ajánlja az EU intézményeinek, hogy hozzon létre egy új mechanizmust a szerződés második cikkelyének ellenőrzésére. Ez az a nevezetes második cikkely, amely ugye a koppenhágai dilemmáról szól. Röviden az a lényege, hogy amikor valaki jelentkezik az unióba, akkor alaposan vizsgálják, hogy megfelel-e a jogállami követelményeknek. Majd aztán megfeledkeznek erről, és Magyarország esetében is ez a helyzet. És kéri ez a jelentéstevő, hogy amennyiben a magyar hatóságoknak ezekben a kérdésekben adott válaszai nem megfelelőek, akkor léptessék életbe, hozzák működésbe a 7. cikkely első bekezdésben előírt mechanizmust. Na most ez valóban nem a szavazati jogok felfüggesztéséről szól, de – és ez nagyon fontos – az uniós szervek megállapíthatják, hogy fennáll a veszélye annak, hogy egy tagállam megsérti a jogállami alapértékeket. Ha viszont az eljárás megindul, akkor elvben annak a lehetősége is fennáll, hogy a tanács megállapítja a második cikkben foglaltak megsértését, ez pedig elvezethet ahhoz, hogy a minősített többséggel döntsenek egyes jogok felfüggesztéséről.
– Tehát a 7-es cikkely első pontja alapján szigorúan megfigyelik Magyarországot, hogy valóban megsérti-e ezeket az alapelveket, és ha így történik, akkor már jön a második, illetve harmadik pont.
– Így van.
– Aminek alapján elindul a folyamat. Ha a 7-es pontot elfogadják a jelentés alapján, akkor reszketnünk kell, mert a következmény az lehet, hogy még a szavazati jogot is felfüggesztik.
– Ez egy tudatosan felépített, több fokozatú rendszer. Én úgy gondolom, hogy Magyarországnak az érdeke nem az, hogy rettegjünk az esetleges uniós szankcióktól, hanem az, hogy megszűnjön a jelenlegi pária létünk. Hát nem véletlen, hogy a Klubrádió egyik kiváló műsora, a Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje minden reggel döbbenetes képet fest a közállapotainkról. Én úgy gondolom, hogy ha ennek a megváltoztatásában az Európai Unió a maga szerény jogi eszközeivel segít, akkor annak örülni kellene.
– Persze. Nem Magyarországot akarják megbüntetni, hanem a kormányt akarják rábírni arra, hogy lépjen már vissza, forduljon vissza erről az életveszélyes útról. Csak az ellenzék meg azért olyan tétova – és én is sokszor kifogásolom ezt, hogy ez nem jó –, mert egyfelől elítélik ők is ugyanolyan erővel és mélységben az Orbán-kormányt, mint az Európai Unió, másfelől meg visszariadnak attól, hogy valamilyen komolyabb szankciót alkalmazzanak. Hát hiszen épp az a célja a szankcióknak, hogy Orbánékat rákényszerítse arra, hogy idáig és ne tovább. Sőt idáig se, hanem tessék visszalépni. Ha másképp nem megy, akkor ezekkel a módszerekkel.
– Hát pontosan erről van szó, ugyanis ha az ellenzéki politikusok azt hangoztatják állandóan, most már mantraszerűen, ami, mondom, számomra teljesen érthetetlen, persze tudnék erre egy magyarázatot de most ezt nem mondom el…
– Hát, én is tudom. Az, hogy a Fidesz olyan ügyesen nyomja rá a szocialistákra meg a többiekre, hogy ti uszítottátok ránk Európát, mert nektek a magyar nép sorsa nem számít. Kész. Ez az üzenet.
– Na de hát azért bízzunk már abban a józan többségben, aki tudja, hogy Európa számunkra nem egyike a lehetséges alternatíváknak, hanem – ezt hadd ne mondjam részletesen – mi jelentkeztünk, azóta is a fejlesztéseinktől kezdve a földalapú támogatásainkig minden onnan jön, Magyarország mozdulni sem tudna az európai integráció nélkül. De én ezt evidenciának tartom. Na most ehhez képest, ha mindig azt hangoztatják az ellenzéki politikusok, hogy nem értenek egyet a szankciókkal, akkor teljesen félreorientálnak, ugyanis a szavazati jog esetleges felfüggesztésétől még borzasztó távol vagyunk, hiszen ez egy nagyon bonyolult eljárás, és szó sincs még ilyesmiről. De ugye ha csak ezt mondjuk el, akkor ezzel félreorientálunk mindenkit. Itt valójában nem Magyarország büntetéséről van szó, hanem arról, hogy az Európai Unió értékeihez méltatlan és elszabadult hajóágyúként viselkedő kormányt kellene szankcionálni. Hát itt erről szól ez az egész történet! Most ehhez képest én tényleg eléggé értetlenül állok, hogy miről van szó? Amikor az ellenzék vezető politikusaitól állandóan azt hallom, hogy mi nem értünk egyet a szankciókkal.
– Ki kellene találni egy ésszerűbb álláspontot, és igenis, ha bármilyen szankciót kapunk, az Orbán Viktor és kormányának a bűne. Megmondták nekik ötször, tízszer, százszor, ötszázszor, hogy ne csináljátok, és mégis csinálják. Miért? Azért mert a magyar nép sorsa nekik nem számít?
– És itt nem arról van szó, hogy a magyar népet és Magyarországot kívánják büntetni. Hát ez egy teljesen evidens dolog, és ezt a jelentést egyébként hadd ajánljam a Klubrádió hallgatóinak, tessenek elolvasni, nagyon tanulságos. Szóval egy teljesen távolságtartó, de ugyanakkor szakmailag rendkívül korrekt szövegről van szó. Önmagáért beszél.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
