rss      tw      fb
Keres

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. április 30.

A szekszárdi Fideszről és a fideszes képviselő leleplezéseiről
Ilosfai Gábor, szekszárdi MSZP-s önkormányzati képviselő

Bolgár György: - Érdekes hírt láttunk ma hajnalban a hvg.hu-n, pontosabban nem is hírt, ez egy hosszú interjú Hadházy Ákos szekszárdi fideszes önkormányzati képviselővel, aki névvel vállalta azt, amit tegnap több más fideszes politikus csak név nélkül, hogy tudniillik az ő saját tapasztalata szerint lényegében felülről érkezett a trafik pályázatok nyerteseinek listája, és nekik kellett véleményezniük egy nem formális frakcióülésen, a polgármester kérésére, hogy kinek mi baja van a jelentkezőkkel vagy ki kit támogat. Vagyis politikai alapon döntöttek arról, hogy ki nyerjen és ki nem. Milyen ember ez a Hadházy Gábor, azon kívül, hogy bátor? Ön nyilván ismeri őt közelebbről.

Ilosfai Gábor: - Hát igen, 2006 óta ülünk a közgyűlés ellentétes oldalán, tehát én alapvetően egy egyenes tisztességes embernek tartom. Természetesen a politikai nézetei nem egyeznek az enyémmel, de hát én azt hiszem, hogy ennek nem is kellene hogy gond legyen.

– Hát világos, ilyen a világ, hogy különbözők a nézeteink. És a demokrácia meg olyan, hogy különböző nézetű emberek ülnek együtt például egy önkormányzati testületben, és aztán vitatkoznak, majd döntenek.

– Így van. Ezzel nincs is semmi gond. Volt egy pár parázs vitánk, volt egy pár olyan hozzászólása, amiben természetesen nem értettem vele egyet, de ilyen a világ. Ami a nyilatkozatát illeti, ott azért amit mondott, az egyrészt ugye nagyon felháborító abból a szempontból, hogy ha ez így történt és miért ne történt volna így, akkor ez tényleg elképesztő.

– Hát gondolja, hogy elképzelhető volna az, hogy nem így történt, és ő mégis kiáll a nyilvánosság elé azzal, hogy de bizony ez így volt? Ő, egyetlenként, név szerint vállalva ezt?

– Én biztos vagyok benne egyébként, hogy ez nem történt, az általa elmondott a valóság. Hiszen ugye a polgármester úr ma nyilatkozott, és ő azt mondta, hogy ez nem így történt. De én azt gondolom, hogy ha józan paraszti ésszel megnézzük azt a listát, amely ugye megjelent, tehát hogy kik győztek Szekszárdon, ha csak végiggondoljuk, akkor már csak már csak ennek okán is inkább a képviselő úrnak adnák igazat.

– Miért? Kik nyertek Szekszárdon? Most nem név szerint kérdem.

– Hát én azt nem hiszem, hogy ebben nagyon nagy különbség lenne Szekszárdon. Hát konkrétan például a polgármesternek a testvére nyert.

– Ja, értem. Hát az elég. Elképzelem azt a fideszes frakcióülést, ahol ott van a lista és ott van a polgármester testvére, és azt mondják a fideszesek, nahát már miért polgármester úr, a testvérednek van valamiféle trafikos múltja? A dohánykereskedelemben járatos? És ebben dolgozott az elmúlt tíz-húsz évben? Igen, igen, így volt. Az más, akkor ő nyerhet.

– Hát nem, én azt gondolom, akkor sem szabadna egyébként nyernie, hiszen a demokráciának pontosan arról is kell szólnia, hogy a hatalmon lévő politikusoknak igenis kellene hogy legyen egy ilyen önmérséklő gondolkodásuk, amikor azt mondom, hogy ha én vagyok az országgyűlési képviselő, akkor a választókerületemben lévő ilyen ügyben az én testvérem nem indulhat.

– Na de most látjuk, hogy a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. vezérigazgatójának sógora nyert kettőt.

– Na hát ez az. Ráadásul azt nyilatkozta ugye Gyulai Zsolt, hogy már húsz éve ezzel foglalkozik az ő sógora. Én azt mondom, hogy szerintem ez is elfogadhatatlan, mert a cikkben az is szerepel, hogy a testvére mondta neki, csak akkor vállalja el az igazgatóságot, ha el tudja fogadni, hogy ő is indul. Én innentől kezdve azt mondanám, hogy családon belül akkor el kéne dönteni, hogy vagy ez, vagy az. Viszont ha megnézem Szekszárdot például, akkor itt Szekszárdon van három család, akik évtizedek óta, tehát tényleg harminc-negyven éve dohánykereskedelemmel foglalkoznak. Még anno a régi rendszerben, a kilencvenes évek előtt már a nagyapjuk cigarettát árult, és azóta is családi vállalkozásokban viszik. Most érdekes módon egyik család sem nyert.

– Az azért, gondolom, egy ilyen nem túl nagy városban mint Szekszárd, gyorsan végigsöpör az emberek között, hiszen biztos sokan járnak hozzájuk is, meg most már az országos botrány szele nyilván Szekszárdig is eljutott. Milyen hatást vált ez ki ott?

– Óh, hát hatalmas a felháborodás. Én ugye 2002 óta vagyok önkormányzati képviselő, tehát azért elég sokat mozgok a városban, nagyon sok emberrel beszélgetek. És nagyon nagy a felháborodás. Tehát nagyon sokan kerestek meg azóta bennünket, és pont egyébként a kezemben is tartok egy levelet, amelyet egy nem szekszárdi, hanem egy vidéki hölgy írt, aki indult ezen a pályázaton, mert ugye ő elhitte Lázár Jánosnak azt a mondatát, hogy alapvetően azoknak van kiírva ez a pályázat, akik elesettek, és esetleg a jövőjüket látják ebben a pályázatban. És ő azt írja, hogy nem azért van elkeseredve, mert nem nyert a pályázaton, mert hát Istenem, valaki nyer, valaki veszít. Csak amikor meglátta azt, hogy például az ő falujában a szekszárdi fideszes önkormányzati képviselőnek a testvére nyert, na most onnantól kezdve azért már megkérdőjelezné, hogy az rászorult arra, hogy ő üzemeltessen egy trafikot ebben a kis településen.

– Hány trafik van például Szekszárdon? Körülbelül. Néhány tucat?

– Hát néhány tucat biztos hogy van. Legyen mondjuk két tucat. Vannak természetesen nagyobbak, illetve amelyek ugye a városközpontban vannak, és gyakrabban látogatottak. Akkor vannak, amit mondtam, ezek a családok által üzemeltetett trafikok, akik több mint harminc éve ezzel foglalkoznak, és oda nagyon sok ember jár. Akkor van olyan kisebb bolt, ahol a forgalmuknak több mint a felét például a cigaretta adta. Például ők is azt mondták, hogy önmagában ők is pályáztak és nem nyertek, de igazából azzal, hogy ezt a döntést így hozták meg, ez az igazán felháborító.

– És ahhoz mit szóltak ezek az egyébként különben is hoppon maradottak, hogy az hagyján, hogy ők nem nyertek, de ők még abban a tudatban indultak, hogy egyrészt cigarettán kívül nem túl sok egyéb cikket árucikket árulhatnak, másrészt pedig csak négyszázalékos árréssel lehetett volna eladniuk a dohánytermékeket, most meg úgy látszik, hogy ezt háromszorosára emelik magának a miniszterelnöknek a közbenjárására. Most már tudják, hogy ők ebből nem részesülhetnek, ellenben a szerencsések háromszoros haszonnal adhatnak túl rajta.

– Hát én azt gondolom, hogy a történeten túl, amelyet ugye megismertünk, és az a döntési mechanizmus volt ebben a döntésben, amit a képviselő úr is mondott, az a másik felháborító aspektusa ennek a dolognak, hogy a kihirdetéskor a Lázár János bejelenti, hogy tíz százalékkal felemelik, és utána meg tizenkét százalékra az árrést. És amikor ezt számon kérik rajta, akkor azt mondja, hogy sajnálják az emberek, a magyarok, a magyar kisvállalkozásoktól a hasznot. Szerintem ez nem erről szól, de ez hát ez tipikus fideszes érvelési mód.

– Le kéne igazolniuk Szijjártó Pétert a Fidesztől, mert ő olyan gyakran használta annak idején ellenzékben a pofátlan jelzőt. Nem? Hátha az MSZP tudna ajánlani neki valamit. Na de ez maradjon zárójelben. Komolyra fordítva a szót, mit gondol mi lesz a következménye a szekszárdi Fideszben annak, hogy Hadházy Ákos névvel vállalta ennek a trafikdisznóságnak a leleplezését?

– Hát, azt nem tudom.

– Annak alapján, ahogy ismeri a fideszeseket a városban.

– Hát szerintem ez nem is elsősorban a várostól függ, hiszen az ő nyilatkozata túlnőtt a város határain. Szerintem mielőtt megtette, ő ezt végiggondolta, végig kellett hogy gondolja, hiszen azért ő sem egy éve kezdte ezt a tevékenységet. Ráadásul ő is azért ebben az országban él, és ő is látja, hogy mi történik.

– És mivel foglalkozik mellesleg azon kívül, hogy önkormányzati képviselő?

– Állatorvos.

– Ja, hát akkor van biztos egzisztenciája emellett, nem?

– Szerintem is, mint ahogy leírta ugye a nyilatkozatában, neki ez nem az egzisztenciális kérdés, hanem az, hogy ő elkezdett ezzel foglalkozni jó pár évvel ezelőtt, és szerintem egyébként ahogy az önkormányzati képviselők mindegyik oldalon, jobb és baloldalon alapvetően azokért az apróbb örömökért végzik ezt a tevékenységet, amikor eredményt érnek el. Ehhez képest ugye azt mondta, hogy erről le tud mondani, sajnálná, ha le kellene mondania, hiszen akkor megérte nyilatkozni, mert akkor úgy működik a kormányzó párt, ahogy működik. Ha pedig nem kell lemondania, akkor ugye örül, hogy megtette, mert akkor felhívta a figyelmet. Ahogy én a Fideszt ismerem, szerintem inkább az első változat lesz a valós, hiszen tudjuk, hogy azért a kritikai észrevételeket nem nagyon szokták szeretni a Fideszen belül. Még a városban sem, nemhogy ilyen országos kinézetben.

– Köszönöm szépen, Ilosfai Gábor, a szekszárdi MSZP országgyűlési… Áh, önkormányzati képviselője. Még az is lehet nem?

– Nem, nem hiszem.

– Nincsenek ilyen ambíciói?

– Nem, én szeretem ezt, amit csinálok. Én most már ugye tizenegy éve csinálom, én szeretem, jó itt. Teljesen más. Itt emberek között vagyunk, beszélgetünk és tényleg amikor például ilyen ügyek vannak, és megkeresnek bennünket, hihetetlen sorsokat látunk, és ez azért sok erőt tud adni.

– De ha már így véletlenül ezzel a szótévesztéssel belesodortam Önt az országos politikába, akkor megkérdezem, hogy Szekszárdon hogy áll az MSZP? Ugye ott sokáig volt SZDSZ-es támogatású polgármester és az SZDSZ mögött mindig felsorakozott az MSZP. Ha tetszik, akkor egy balközép vezetés volt ebben a városban nagyon sokáig.

– Így van. Nagyon sokáig. 2010-ben azért ez a helyzet itt nálunk is megváltozott, mert akkor a Fidesz tíz körzetből mind a tízet megnyerte, illetve a polgármesterséget is. Ha megnézem az akkori eredményt, olyan nagy aránnyal azért egyébként nem nyerte meg, mint ahogy az országos viszonylatban nyert a Fidesz. Én azt gondolom, hogy az azóta eltelt időszakban azért nagyon sokat elvitt a Fidesz népszerűségéből az elmúlt három év. Szerintem elsősorban például a tavaly bevezetett ingatlanadónak is szerepe volt ebben. Nem is értem, hogy engedhették meg országos szinten. Pont akkor vezették be tavaly nyáron, tavasz végén az ingatlanadót Szekszárdon, amikor tele volt plakátolva a város, hogy a magyar kormány nemet mond az IMF-nek.

– Az ingatlanadóra.

– Az ingatlanadóra. És hát ez nagyon nem tetszett a szekszárdiaknak.

– Hát nyilván nem kötötték a szekszárdi Fidesz orrára, hogy most ilyen IMF-ellenes kampányt indítanak éppen.

– De hát akkor legalább azt kellett volna elérni… Szóval ez megint csak az előbb emlegetett kifejezéssel a pofátlanság csúcsa. Azért elképesztő volt, amikor ugye bevezették az ingatlanadót és közben mindenhol tele volt plakátolva, hogy ingatlanadó nem. Ingatlanadó nem. És szerintem a szekszárdiak megzavarodtak, jogosan, mert most akkor lesz ingatlanadó vagy nem lesz ingatlanadó. És hiába mondta a polgármester – a miniszterelnök akkor nyilatkozott a tévében, hogy Magyarországon nincs szükség ingatlanadóra –, hogy ő ezt arra értette, hogy országosan, nem helyben, meg így, meg úgy.

– Szóval azt mondja, hogy a Fidesz népszerűsége Szekszárdon csökkent. A kérdés, hogy az MSZP-é nőtt-e? Erre mit mond?

– Hát én ebben biztos vagyok, hogy a Fideszé csökkent, hiszen mi akkor aláírásgyűjtésbe kezdtünk, hiszen az ingatlanadó bevezetésének az indoka pontosan az volt, azok az országos döntések, hogy ugye nőtt az áfa, csökkent az önkormányzatok támogatása, elvették a vállalkozások kommunális adóját, és ez összességében hozott egy kettőszázhetven millió forintos lyukat a költségvetésben. És akkor a polgármester úr meg a Fidesz frakció azt mondta, hogy erre a pénzre szükségünk van, ezért vezetünk be ingatlanadót. Mi akkor aláírásgyűjtést kezdtünk, mert az volt a mi véleményünk, hogy ez nem lehet indok, és azt kértük a szekszárdiaktól, hogy írják alá, mondjunk nemet az ingatlanadóra. Mi akkor több mint ötezer aláírást gyűjtöttünk, amivel egyébként 2010-ben, a hatalmuk csúcsán választották meg a polgármestert. Azt gondolom, hogy ez az aláírásszám már jelzi azt, hogy azért a szekszárdiak elégedetlenek a Fidesszel. Itt helyben mindenképpen.


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!


Izsák Jenő karikatúrái