Inkvizítor-logika
- Részletek
- Napi apró
- 2010. július 28. szerda, 05:02
- Lendvai L. Ferenc
Az ún. albigens („kathar”) eretnekekkel kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban. Már a nevük is félreértés: valójában nem Albi volt a központjuk, hanem Toulouse, a nagyhatalmú grófok székhelye, s csak egy pápai legátus téves jelentése nyomán ragadt rájuk ez a név. Sajnos az sem igaz, hogy a reformáció előfutárai lettek volna, mint a valdensek vagy a husziták; ők egy keleti típusú, a balkáni ún. bogumiloktól átvett, manicheus eredetű eretnek nézetet képviseltek. Szerencsére szintén nem igaz, hogy az ellenük pápai fölhatalmazással, de valójában a francia király érdekeinek szolgálatában háborúzó keresztesek Albiban hatalmas vérengzést rendeztek volna, s mint egyes útkönyvek írják, ettől vöröslenének a monumentális (valamivel később épített) székesegyház kövei – a város ugyanis megadta magát.
Van azonban egy híres-hírhedt epizódja ennek a csúf (keresztények ellen, végül is érdekből vívott) keresztesháborúnak, ami történetesen igaz. Bár nem Albi, hanem a keményen ellenálló Béziers városának ostromakor csakugyan megtörtént, hogy a pápa által kiküldött fanatikus inkvizítor azt a – nehezen mellőzhető – javaslatot adta a benyomuló kereszteseknek, hogy inkább öljenek meg 100 ártatlant, semmint 1 eretnek is megmeneküljön. Amit aztán, örök gyalázatukra, meg is tettek. Utána a pápa ezt a túlbuzgó emberét sürgősen visszahívta.
Hogy miről jutott eszembe ez a történet? Hát mert több szakértő is úgy magyarázza, s csakugyan úgy tűnik laikus szemmel is, hogy az előzetes letartóztatás újabb meghosszabbítása javaslatának úgyszintén ez az inkvizítori logika munkál a hátterében. És az igazi baj az, hogy ezeket a javaslattevőket viszont nem hívja vissza az ő saját pápájuk.
(Lendvai L. Ferenc)
