rss      tw      fb
Keres

Van utánpótlás



Áder János jelenlegi köztársasági elnök 2000 tavaszán, a parlament akkori elnökeként, még a negyvenen innen, hallatlan pimaszsággal „irrelevánsnak” minősítette az akkori legfőbb ügyész, Györgyi Kálmány ama nézetét, hogy a közmédia kuratóriumainak kizárólag kormánypárti emberekkel való feltöltése törvényellenes. (Az volt persze. Orbán Csurka trükkjével valósította meg.)

Áder Györgyi tanítványa volt az ELTE jogi karán. Akkor azt kérdeztem magamtól, létezik-e még tisztelet ebben a világban? Megteheti-e egy negyvenéves jogász, hogy egykori professzorának, a büntető jog nála húsz évvel idősebb, kiemelkedő szakértőjének a véleményét „jelentéktelenné” alázza? Vagy a szimpla politikai érdek mindent felülír? A jó modort is?

Tizenhárom évvel később Gulyás Gergely fideszes képviselő – évekkel fiatalabban, mint az akkori Áder – lapidáris fogalmazással „tévesnek” mondta Sólyom László, volt alkotmánybírósági elnök (és nem mellékesen: köztársasági elnök) abbéli állásfoglalását, hogy az „alaptörvény” negyedik módosítása gyógyíthatatlan sebet üt a magyar alkotmányosságon.

Gulyás nem az ELTE-n végzett, és életkori okok folytán nem is lehetett Sólyom tanítványa.

Csak Áderé. Minden tiszteletet mellőzve, amely Sólyomnak – alkotmányossági kérdésekben legalábbis – kijár, amiképp kijárt volna Györgyinek anno, lesöpörte az asztalról… mit is mondjak? Sólyom judíciumát, ítélőképességét. Annak az embernek a jogi tudását, aki éppen akkor fejezte be történelmileg is méltányolható pályafutását az Alkotmánybíróság élén, amikor az ifjú Gulyás tett egy szerény ügyvédi szakvizsgát, és épp hogy érdeklődni kezdett alkotmányossági ügyek iránt.

A „fiatal farkasok” így rugaszkodnak neki a karriernek. Így bizonyítják, hogy tudnak kíméletlenek lenni, „ha kell”. Ha Áder pályafutását nézem, lehet még Gulyásból parlamenti, sőt köztársasági elnök. Föltéve, hogy mindkettejük munkáltatója, jó modoruk mintaadója, hivatalban marad.

(Aczél Endre)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!