Navracsics válaszolt az ET főtitkárának, az EP is vizsgálja az alkotmánymódosítást, de hétfőn szavaznak
- Részletek
- Szemle
- 2013. március 08. péntek, 03:29
- (m.zs.)
Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának küldött válaszlevélben fejtette ki Navracsics Tibor a magyar kormány álláspontját a javasolt alaptörvény-módosítással, illetve Jagland kifogásaival kapcsolatban. Győri Enikő Berlinben tárgyalt a FAZ-ban cikket közlő német külügyi államtitkárral. Az Európai Parlament alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága csütörtökön a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről szóló munkadokumentumról vitázott. A hétfői napirendtervezet szerint az Országgyűlés, a magyar és európai tiltakozások ellenére, hétfőn szavaz az alkotmánymódosításról. (Az előzményeket lásd hírösszefoglalónkban: Szerdán történt Európában a magyar alkotmánymódosítás ügyében.)
Navracsics pontról pontra kifejtette jogi érvelését Jaglandnak küldött válaszlevelében
A csütörtöki válaszlevélben Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter megismétli, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok ezeknek a rendelkezéseknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák. A 15 oldalas módosítási javaslatnak csupán egy kisebb része számít ehhez képest új előírásnak, de azok sem nevezhetők olyan, minden precedens nélküli vadonatúj szabályoknak, amelyeket ne előzött volna meg azonos vagy nagyon hasonló alkotmányos szintű szabály. Navracsics jelezte, hogy az ET-főtitkár rendelkezésére áll az esetleges további kérdések tisztázása érdekében.
Az érvei:
– Ami az Országos Bírósági Hivatal elnökének azt a jogát illeti, hogy ügyeket tehet át egyik bíróságtól a másikhoz, a javaslat lényegében az átmeneti rendelkezésekkel azonos szabályozást tartalmaz. Szerinte az, hogy a tervezetbe bekerült egy olyan garanciális szabály, miszerint nem bármilyen ügyet, hanem csupán sarkalatos törvényben meghatározott ügycsoporthoz tartozó ügyet lehet áttenni, nem sérti az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak adott jogi garanciák érvényét. A garanciák tovább élnek az Országos Bírói Tanács jogkörét, az Országos Bírósági Hivatal elnökének tájékoztatási kötelezettségét, illetve a jogorvoslati lehetőségeket illetően is.
– A bírák és ügyészek nyugdíjazási életkorát illetően: a javaslat az általános nyugdíjkorhatárhoz köti a bírói, illetve ügyészi tevékenység ellátásának felső korhatárát, de nem definiálja magát az általános nyugdíjkorhatárt. A kormány már a parlament elé terjesztette azt a törvénytervezetet, amely az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság ítéletével összhangban szabályozza a kérdést.
– Az egyházként való elismerésről: a parlament elfogadta azt a módosító indítványt, amely jogorvoslatot – alkotmányossági panaszt – tesz lehetővé az egyházi jogállás megtagadása esetén. [Nem ez volt az Alkotmánybíróság fő problémája, lásd már idézett hírösszefoglalónk lábjegyzetét, illetve Domány András írását: Mit értett félre Jagland? – a szerk.]
– Az Alkotmánybíróság jogköréről: a javaslat a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre is kiterjeszti azok körét, akik törvények alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezhetik a testületénél. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság megkapja azt az új jogosítványt, hogy az eljárási szabályok betartása szempontjából magának az alaptörvénynek az alkotmányosságát is vizsgálat tárgyává teheti [egész pontosan: csak azt teheti vizsgálat tárgyává – a szerk].
– Ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg az olyan szabályt, amelyet a parlament kétharmados többséggel elfogadott, és amely az alkotmány részévé vált [vagyis a fideszes kétharmadnak nem lehet alkotmányos kontrollja – a szerk.].
– Az új alaptörvény hatályba lépése előtt hozott alkotmánybírósági döntések elvesztik hatályukat, ám nem vesztik el az általuk kifejtett joghatást [lásd erről Gadó Gábor írását: Képviselők kérték – a szerk]. Az Alkotmánybíróság által tehát korábban megsemmisített törvények nem válnak „újra érvényessé”.
– Annak a lehetősége sem szűnik meg, hogy egy jövőbeli ügyben az Alkotmánybíróság ugyanarra a következtetésre jusson, mint amire egy korábbi – az alaptörvény hatályba lépése előtti – elbírálás során jutott [még szép, hogy pusztán azon az alapon, hogy egy Ab-határozat hasonlít egy korábbira, nem tekintik érvénytelennek – a szerk.].
– Az Alkotmánybíróság azt nem teheti majd meg, hogy egyszerűen csak visszautaljon a korábbi döntésére, hanem részletes jogi indoklási kötelezettsége lesz az alaptörvény fényében.
Győri Enikő: A problémákat nem sajtón keresztül, üzengetéssel kell megoldani
Magyarország Németországgal is kész párbeszédet folytatni az alaptörvény tervezett módosításáról, mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek Berlinben.
Az államtitkár csütörtökön kezdődött kétnapos hivatalos látogatása keretében megbeszélést folytatott Nikolaus Meyer-Landruttal, a német kancellár európai ügyi főtanácsadójával és Michael Linkkel, a német Külügyminisztérium államminiszterével.
Michael Linkkel, aki kedden Magyarországnak jogállamnak kell maradnia címmel közölt írást a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, abban állapodtak meg, hogy a magyar fél megküldi a javasolt módosítások szó szerinti fordítását és a változtatásokra vonatkozó valamennyi anyagot, és a szövegek alapján konzultálnak majd, ha kérdések merülnek fel. Győri Enikő szerint „a problémákat nem sajtón keresztüli üzengetésekkel, hanem értelmes párbeszéd útján” kell megvitatni. Egyébként Michael Link cikkére [akit az MTI liberális politikusnak nevez – lásd ehhez Bolgár György interjúját Balázs Péterrel – a szerk.] levélben is válaszolt, és német partnerének továbbította Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának csütörtökön küldött levelét is. Győri szerint Magyarország mindenkivel kész párbeszédet folytatni „konkrétumok alapján”. Emellett az a véleménye, hogy Németország látja, hogy a Magyarországon is elvégzett strukturális reformoknak „van növekedési áruk”, és türelemre van szükség, mert az eredmények nem látszanak azonnal. Németország azt is elismeri, hogy a munkaerőpiaci átalakítás jelentős esély a versenyképesség növekedésére, ami kulcsfontosságú az EU-n belüli felzárkózásban és az EU külső versenyképességének fokozásában is.
Az alaptörvény küszöbön álló módosítását is megvizsgálja az Európai Parlament illetékes bizottsága
Az alaptörvény küszöbön álló, negyedik módosítását is górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes, alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága, amely csütörtökön a magyarországi demokrácia és jogállamiság helyzetéről szóló munkadokumentumról vitázott.
Rui Tavares, a magyarországi alapjogok helyzetét elemző vizsgálat zöldpárti portugál jelentéstevője elmondta: a csütörtöki ülésre készített munkadokumentumban – amely a demokrácia és a jogállamiság ügyét mutatja be – az alaptörvény tervezett módosításának részletes értékelésére még nem volt mód, és mivel a módosítás jelentős mértékben megváltoztatná az alaptörvényt, ezért külön értékelni kell. Ez tervei szerint áprilisra készülhet el. Tavares felhívta a figyelmet arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára azt kérte, még ne szavazzanak a módosításról, ám a magyar törvényhozásnak szuverén joga megtartani a szavazást. Noha az elmúlt több mint egy évben alapos és összetett párbeszéd folyt a magyar hatóságokkal, és azért is szerencsés volna elfogadása előtt értékelni a tervezett alkotmánymódosítást, mert nem szeretné, ha Magyarországon visszalépés történne.
Juan Fernando López Aguilar, a bizottság szocialista elnöke szerint a tervezett alaptörvénymódosítás egyik célja az Alkotmánybíróság (Ab) jogköreinek szűkítése. A spanyol politikus szerint a módosító javaslat azáltal, hogy beemeli az alaptörvénybe a korábban az Ab által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket, az Ab döntéseinek parlamenti úton történő felülvizsgálatát jelenti.
A bizottság alelnöke, a fideszes Gál Kinga szerint ugyanakkor erről szó sincs, hiszen az Ab nem tartalmi okokból semmisítette meg a szóban forgó rendelkezéseit, hanem pusztán azért, mert nem átmenetiek. A fideszes EP-képviselő meggyőződése, hogy az alaptörvény módosítása nem korlátozza az AB jogköreit: „Minden intézmény teszi a dolgát Magyarországon, ezért a napnál is világosabb, hogy felesleges aggódni a magyarországi jogállamiság helyzete miatt.” [Lásd ehhez fentebbi hivatkozásainkat – a szerk.]
A szocialista Göncz Kinga szerint, aki szintén alelnök a bizottságban, sok olyan rendelkezés található az alaptörvény tervezett módosításában, amelyeket korábban az Ab eltörölt, ráadásul, ha a módosítást elfogadják, akkor ezeket tartalmi szempontból már nem is vizsgálhatja majd a taláros testület, tehát a módosítás igenis szűkítené az Ab jogköreit. Az egész eljárás teljesen abszurd, már csak azért is, mert a kormányerők ismét egyéni képviselői indítványként terjesztették elő az alkotmánymódosítást, megkerülve a társadalmi konzultáció kötelezettségét, és még a módosítást is módosítják. „Ha ezt a módosítást megszavazzák, az korlátlan hatalmat adhat a kétharmados többségnek, hogy a saját érdekeinek megfelelően tetszőlegesen módosítsa az alkotmányt.”
Bauer Edit, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának képviselője kettős mércéről és arról beszélt, hogy divat lett bírálni Magyarországot. Arról, hogy többen azt kérték a magyar kormánytól, halassza el az alkotmánymódosítás zárószavazását: várna-e bármelyik szuverén tagország egy külső, független intézmény véleményére, engedélyére, hogy a saját alkotmányáról szavazzon?
Hétfőn szavazhat az Országgyűlés az alaptörvény negyedik módosításáról
A házbizottság csütörtöki ülése után nyilvánosságra hozott napirendtervezetből kiderül, hogy a tervek szerint hétfőn dönt az Országgyűlés az alaptörvény negyedik módosításáról.
A kormánypártok február 8-án benyújtott alkotmánymódosító javaslata az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta. Az előzetes választási regisztrációt nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen a javaslat szerint. Az előterjesztés elfogadásával az alaptörvény tavaly januári hatálybalépése előtt meghozott Ab-határozatok hatályukat vesztenék. Az alkotmány része lehet a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említené az MSZP utódpárti felelősségét. Az alaptörvénybe írnák, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja, hogy bárki közterületen éljen, illetve kimondanák, hogy a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Az alkotmány családdal kapcsolatos cikkelyének javasolt kiegészítése szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony lesz.
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
