Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. március 6.
- Részletek
- 2013. március 08. péntek, 02:09
- Megbeszéljük
Mit jelent Rogán oroszországi tárgyalása, miért nem tájékoztattak róla?
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország szakértő
Bolgár György: - Az Ön ismeretei vagy sejtései szerint mi lehet emögött a Rogán Antal-féle titokban tartott orosz út mögött, amiről a Népszava egy orosz forrás alapján azt írta, hogy az orosz kormány szeretné, ha a Magyar Nemzeti Bank részben rubelben tartaná a devizatartalékait. Miért volna ez jó Oroszországnak, ha így volna?
Sz. Bíró Zoltán: - Először is talán érdemes pontosítani a hírt, tudniillik az orosz portálon, amely nem más, mint az Egységes Oroszország kormánypárt hivatalos honlapja, az jelent meg, hogy Rogán Antal, a magyar kormánypárt frakcióvezetője felvetette, illetve tájékoztatta partnerét, hogy a magyar kormány mérlegeli annak lehetőségét, hogy devizatartalékokat alakítana ki, mégpedig rubelben hozna létre ilyen tartalékalapot. És ezt hozzák nyilvánosságra. Én legalábbis múlt hét pénteken már olvastam ezt a hírt Budapesten. Érthetetlen egyébként, hogy ehhez képest a magyar sajtóban miért csak kedden jelenik meg ez a hír.
- Mert nem mindenki olvassa az Egységes Oroszország honlapot, ugye?
- Valószínűleg azért, bár az MTI tudósítója kint van Moszkvában és közpénzen valószínűleg az a feladata, hogy a magyar vonatkozású híreket begyűjtse, és erről tájékoztassa Magyarországot. Illetve azt gondolom, hogy ha a kormánypárt frakcióvezetője tárgyal, akkor nem magánemberként van Moszkvában, és kötelessége lenne, hogy tájékoztassa legalább a tárgyalások tényéről a magyar politikai közösséget, még akkor is, ha csak pártkapcsolatokról tárgyal, de még inkább, ha gazdasági és pénzügyi ügyekről.
- Ez is a példátlan események közé tartozik. Ilyen azért nem volt eddig.
- Hát igen, szokatlan, őszintén szólva, bár azt kell mondjam, hogy a magyar-orosz kapcsolatokat láthatóan nagyon diszkréten próbálják kezelni. Nem nagyon látom az okát annak, hogy évek óta, amikor miniszteri szintű találkozók is folynak, miért olyan nagyon rövidek és szinte tőmondatszerűek a beszámolók. De végre válaszolnék a kérdésére. Én azt gondolom, hogy ez egy politikai gesztuskísérlet volt a kormányzó párt részéről, annak szondázása, annak felmérése, hogy mik lehetnének azok a gesztusok magyar részről, amelyek az orosz jóindulatot, az orosz pénzügyi és gazdasági együttműködést lehetővé tennék. Ugye nem véletlen az a hír sem, amiről néhány héttel ezelőtt beszéltünk, a HVG lőtte fel azt az állítólagos magyar állampapírvásárlási ügyletet, amely több mint 4 milliárd dollár nagyon kedvező hozam melletti állítólagos orosz vásárlásról szólt volna. Minden arra utal, legalábbis a közvetett nyilvánosság elé kerülő hírek és információk, hogy valami miatt nagyon nagy szükségét érzi a kormányzat annak, hogy orosz oldalról is valamilyen forráshoz, valamilyen szabadon felhasználható pénzügyi lehetőséghez jusson. Én ebben a kontextusban tudom csak értelmezni Rogán Antalnak ezt a fajta érdeklődését.
- És akkor higgyük el ennek az orosz pártportálnak a megállapítását, hogy az egészet Rogán vetette fel? Nem lehet, hogy Putyin feltételei közé tartozik? Ti akartok például egy nagy hitelt az atomerőmű építésre, ám akkor tegyetek ilyen gesztust, hogy mondjuk 5 milliárd eurót rubelben fogtok tartani.
- Az orosz portál elég világosan fogalmaz, ez nehezen félreérthető. Azt pedig nehezen tudom elképzelni, hogy miért akarná a beszélgetés tartalmát eképpen torzítani az orosz fél. Egyébként azt sem értem, hogy ha tárgyaltak, akkor miért nem egy közös nyilatkozat formájában hozták nyilvánosságra az ott érintett témát, miért nem egyeztek meg erre vonatkozóan. Még egyszer mondom, nem nagyon látom az értelmét annak, hogy a nyilvánosságon keresztül így torzítsa az ott elhangzottakat az orosz fél. Nem látom a megfontolást, az érdeket emögött, még akkor sem, ha tudván tudjuk, hogy még a globális válság előtt a 2000 és 2008 közötti igen imponáló gazdasági teljesítmény korszakában Oroszországban és az orosz vezetőkben felvetődött valóban az az ötlet, és erről azóta se tettek le, hogy tartalék valutaként próbálják a rubelt megerősíteni és egy pénzügyi központot kialakítani Oroszországban. A globális válság ezt, ha nem is vette el, de erősen megkérdőjelezte. És ez az ambíció önmagában aligha magyarázza, hogy eképpen torzítanák ezt a nyilatkozatot.
- Van olyan ország, amelyik rubelben is tart tartalékot?
- Én ilyenről nem tudok.
- Kazahsztán, Tadzsikisztán, Moldova?
- Elképzelhető, hogy az egykori Szovjetunióhoz tartozó tagköztársaságokban van ilyen. Egyszerűen azért, mert még mindig, különösen Moldova, Belorusszia és Kazahsztán esetében a külkereskedelmi forgalmuknak több mint negyven százaléka továbbra is Oroszországgal bonyolódik le. És ebben az esetben talán érthető, illetve a tradíciók miatt is érthető, de azért gondoljunk bele, hogy a rubellel az elmúlt tizenöt évben legalább két alkalommal drámai értékvesztés következett be. Egyszer még 1998-ban, az emlékezetes részleges államcsőd idején, amikor az akkori fiatal kormányfő, Szergej Kirijenko bejelentette, aki egyébként most a Rosszatom elnöke, hogy nem tudják a rövid futamidejű állampapírokat visszafizetni, és a bejelentés nyomán az addigi 5-6 rubel 1 dollár árfolyam pillanatok alatt összeomlott és felfutott a 25-26 rubel 1 dollár szintre, és lényegében egészen 2008-ig egy kicsit kúszott fel 28-30 rubel 1 dollár szintre. És aztán 2008-ban, amikor a globális válság első hulláma elérte Oroszországot, 2008 őszétől 2009 tavaszáig mind a dollárhoz, mind az euróhoz képest 40, illetve 50 százalék körüli értékvesztést szenved el. Tehát az árfolyam megint csak zuhan, aztán a válság után megint visszamegy ebbe a 28-30 dolláros tartományba. De még egyszer mondom, az orosz gazdaság a világgazdaság 2-3 százalékát teszi ki.
- Hát igen, az orosz gazdaság ehhez nem elég erős, hogy tartalék valutája legyen, ugye?
- Pontosan. Tehát míg a Szovjetunió durván a világgazdaság egytizedét tette ki, addig az orosz gazdaság két százalékát, még vásárlóerő-paritáson is alig 3 százalékát teszi ki. Ilyen körülmények között én azt hazardírozó, illetve politikailag motivált elképzelésnek vagy döntésnek látom, ha ez tényleg megtörténne magyar részről.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő