Szerdán történt Európában a magyar alkotmánymódosítás ügyében
- Részletek
- Szemle
- 2013. március 07. csütörtök, 03:37
- (m.zs.)
Az Európa Tanács (ET) főtitkára az alkotmánymódosítás szavazásának elhalasztását kérte. Az ET jelentéstevői szerint a módosítással visszacsempészik az alkotmánybíróság által már megsemmisített előírásokat. Az európai szocialisták vezetője szerint ha Orbán nem fogadja meg az európai figyelmeztetéseket, még jobban elszigetelni önmagát és a pártját. (Lásd ehhez a német külügyi államtitkár írását a Frankfurter Allgemeine Zeitungban: Magyarországnak jogállamnak kell maradnia, a Financial Times vezércikkét: Szavazatijog-megvonást, pénzügyi szankciókat Orbán ellen, és Kim Lane Scheppele elemzését az alkotmány negyedik módosításáról a New York Timesban: Alkotmányos bosszú)
A Fidesz válasza: nem elfogadható, hogy az ET főtitkára „félreértésen alapuló” „előzetes ítéletet hirdessen”.
1. Jagland az alkotmánymódosítás elhalasztására szólította fel a magyar kormányt
Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. (A Galamus is beszámolt arról a levélről, amelyet jogvédő szervezetek írtak a főtitkárnak. Lásd: A negyedik alaptörvény-módosítás európai vizsgálatát kérte három jogvédő szervezet)
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét.”
A kérdéskör olyannyira összetett Jagland szerint, hogy szakértőknek kell megvizsgálniuk, ezért szükség van arra, hogy véleményt alkosson az ET égisze alatt működő alkotmányjogi szakértői testület, a Velencei Bizottság.
Jagland amiatt is aggodalmának adott hangot, hogy az átfogó módosítást már jövő hétfőn el akarják fogadni. „Ez nem hagy teret a szakértői véleményezésnek, illetve a megfelelő eljárásnak Magyarországon.” Felszólította a magyar kormányt, hogy halasszák el a szavazást, és kifejezte meggyőződését, hogy a Velencei Bizottság a lehető legrövidebb időn belül áttekinti a szöveget.
Jagland nyilatkozatát azután tették közzé, hogy aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt az ET parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője.
Aggodalmának adott hangot a negyedik magyar alaptörvény-módosítási javaslat miatt a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének két jelentéstevője, aki február 25. és 27. között tett látogatást Magyarországon. A látogatás oka az volt, hogy a két képviselő jelentést készítsen arról, indokolt-e, hogy az Európa Tanács úgynevezett monitoring eljárást indítson Magyarország ügyében.
A szerdán kiadott rövid közlemény szerint Kerstin Lundgren svéd és Jana Fischerová cseh képviselő megállapította: a módosítási javaslat visszahoz számos olyan előírást, amelyet a magyar Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az ET égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület pedig az európai normákkal szembe menőnek minősített. „Reméljük, hogy ezeket a módosításokat ilyen formában nem fogja elfogadni a parlament”, írta Lundgren és Fischerová.
A tervek szerint áprilisban kívánják az ET parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága elé terjeszteni budapesti jelentésüket. Ám a két képviselő szeretne tárgyalásokat folytatni Budapesten a magyarországi alkotmányos keretekkel és a médiaszabályozással kapcsolatban továbbra is meglévő aggodalmairól, valamint a további jogszabály-módosítások lehetőségeiről.
(A strasbourgi székhelyű, 47 európai országot összefogó ET tevékenysége főként arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását a tagországokban. EU-tagállam ellen az ET – amely egyébként teljesen különálló szervezet az uniós intézményrendszertől – korábban még nem indított monitoring eljárást. Lundgren és Fischerová előzőleg 2011 júliusában, majd 2012 februárjában járt Magyarországon.)
3. Swoboda szerint vagy elhalasztják a szavazást, vagy Orbán még jobban elszigeteli magát
Aggodalmának adott hangot szerdai közleményében Hannes Swoboda, az európai szocialisták európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője is a magyar alaptörvény tervezett módosítása miatt.
A módosítás az osztrák szociáldemokrata politikus szerint „komoly fenyegetést” jelent olyan alapvető európai értékekre, mint a jogállamiság, a szólásszabadság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a média és a véleménynyilvánítás szabadsága.
Swoboda felszólította a magyar hatóságokat, hogy egyelőre ne szavazzanak az alaptörvény módosításáról. A voksolás elhalasztása ugyanis az egyetlen módja annak, hogy a módosító javaslatról független értékelés születhessen, valamint érdemi párbeszéd alakulhasson ki az ellenzékkel és a civil társadalommal, „akiket egy ilyen horderejű kérdésbe mindenképpen be kell vonni”.
Az európai szocialisták közleménye szerint az alkotmány negyedik módosítása, amelyet a jövő héten tervez elfogadni a magyar Országgyűlés, felülírná az Alkotmánybíróság közelmúltban született több döntését. Swoboda meggyőződése, hogy az alkotmánymódosítás mind a gyors parlamenti eljárás, mind tartalma miatt szembemegy az európai demokratikus értékekkel. A parlamenti többséget arra felhasználni, hogy felülírják az ország legmagasabb szintű bírói testületének döntéseit, nem összeegyeztethető azokkal az európai értékekkel, amelyek iránt meggyőződése szerint a magyar nép elkötelezett.
„Orbán Viktort minden oldalról figyelmeztették, beleértve az Európa Tanácsot is, hogy ne ragaszkodjon ehhez a szavazáshoz. Meglátjuk, megszívleli-e a tanácsot, vagy még jobban elszigeteli magát és pártját”, írja Swoboda közleménye.
„Magyarországon működik a jogállam, éppen ezért az Országgyűlés a folyamatban lévő alkotmánymódosítás elfogadásával az Alkotmánybíróság döntésének tesz eleget. A magyar kormány és a magyar Országgyűlés is tiszteletben tartja az európai uniós és az Európa Tanácsi tagsággal együtt járó kötelezettségeket. Meggyőződésünk, hogy az Országgyűlés előtt fekvő alkotmánymódosítás e kötelezettségekkel teljes mértékben összhangban áll. Természetesnek tekintjük, hogy az Európa Tanács figyelemmel kíséri a tagállamok alkotmánymódosításait, ugyanakkor nem tarjuk elfogadhatónak, hogy az Európa Tanács főtitkára az alkotmánymódosítás elfogadását megelőzően olyan előzetes ítéletet hirdessen, mely nyilvánvaló félreértésen alapul.
Különösen furcsának tartjuk ezt az eljárást azért, mert az Európa Tanács két, Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője február végén hivatalos látogatáson járt Magyarországon, ahol az Országgyűlés elnökétől, illetve a kormánypárti frakciók vezetőitől kaptak részletes tájékoztatást az alkotmánymódosítás okairól. Nyilvánvaló félreértés az Európa Tanács főtitkárának azon állítása, mely szerint ’a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített’.
A valóság ezzel szemben az, hogy az Alkotmánybíróság az átmeneti rendelkezéseket formai okokból** semmisítette meg, és kifejezetten azt a feladatot adta az Országgyűlésnek, hogy valamennyi alkotmányos szabályt az Alaptörvénynek kell tartalmaznia, így az Országgyűlés köteles belefoglalni a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe. Ezért a jelenlegi módosítás nem csupán nem ellentétes az Alkotmánybíróság döntésével, hanem éppen annak végrehajtását szolgálja. Az átmeneti rendelkezések több mint egy évig a magyar jogrend részét képezték, ezen idő alatt számtalan európai testület vizsgálatát kiállták. Úgy gondoljuk, hogy a kommunizmus vezetőinek nyugdíjmérséklése, a diktatúrák elítélése vagy éppen az emberi méltóság kiemelt védelme összhangban állnak Európa közös alkotmányos hagyományával, ezért mind a tartalmi, mind az eljárási kritikákat megalapozatlannak tartjuk.
Magyarország demokratikus jogállam, ahol az államhatalmi ágak különváltan működnek, de az alkotmányozó hatalom kizárólag a magyar Országgyűlést illeti meg. A kormánypártok és a magyar kormány azonos mércéhez és egyenlő elbíráláshoz ragaszkodva továbbra is nyitott arra, hogy a félreértéseket bármely európai testület számára nyilvánvalóvá tegye és a megalapozatlan aggodalmakat eloszlassa.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Gulyás Gergely, országgyűlési képviselő”
* Félreértés félreértés hátán. Lásd a Fidesz válaszát a Financial Times vezércikkére: Komoly félreértés van a külföldi sajtóban az alaptörvény módosításával kapcsolatban
** Decemberi határozatában az Ab valóban kizárólag formai okok alapján semmisítette meg az átmeneti törvény egyes rendelkezéseit (mert „az országgyűlés túllépett jogalkotási felhatalmazásán”). A tartalmukról semmit sem mondott. Januárban azonban ezek közül egyet, a választási regisztrációt tartalmi okokból semmisítette meg. És tartalmi okokból semmisítette meg az egyházi törvény egyes rendelkezéseit is februárban. Lásd ehhez hírösszefoglalónkat: Az Ab megsemmisítette az egyházak elismerésének szabályait. Az alkotmánybíróság ugyanis kimondta, hogy „az alaptörvény-ellenes rendelkezéseket hatálybalépésükre visszaható hatállyal semmisítette meg, illetve hatálybalépésüktől kezdődően alkalmazhatatlanságukat mondta ki. Ebből eredően az alaptörvény-ellenes rendelkezések alapján elfogadott, az egyházként történő elismerés elutasításáról szóló 8/2012. (II. 29.) OGY határozathoz és az Ehtv. alaptörvény-ellenes rendelkezéseihez joghatás nem fűződhet, azok alapján az országgyűlési határozat mellékletében megjelölt (illetve az Alkotmánybírósághoz panaszt egyébként benyújtó) egyházak egyházi jogállásukat nem veszítették el, vallási egyesületté történő átalakulásuk nem kényszeríthető ki.” És kimondta azt is, hogy ha az egyházi státust parlamenti szavazással ismerik el, de már önmagában az, hogy ezt a döntéshozatali eljárást az Országgyűléshez telepítették, politikai alapon meghozott döntésekhez vezethet. Az ilyen, jogi mérlegeléssel megítélendő, alapjogi vonatkozású egyedi ügyekben a döntést nem lehet elvonni a független bíróságtól, és nem lehet kizárólagosan az alapvetően politikai karakterű Országgyűléshez telepíteni, mert ez nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel.
Ennek ellenére a negyedik alkotmánymódosításban ez a passzus szerepel: „Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezeteket, amelyekkel az állam a közösségi célok érdekében együttműködik.” Vagyis nagyon is visszahozták az Ab által kifogásolt tartalmi elemet – hogy nem az országgyűlés dolga egyházi státusról dönteni.
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!