FT: Orbán visszavág az alkotmánymódosítással
- Részletek
- Szemle
- 2013. március 07. csütörtök, 03:32
- (hj)
A Financial Times Magyarország eltökéltséget mutat az alkotmány ügyében címmel közölte Neal Buckley (London) és Kester Eddy (Budapest) cikkét.
Iványi Gábor lelkész, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség – egy független budapesti metodista kongregáció – vezetője épp a múlt héten ünnepelte, hogy a magyar Alkotmánybíróság megsemmisített egy vitatott tavalyi törvényt, amely a hivatalosan elismert magyarországi egyházak számát 350-ről alig több mint két tucatra csökkentette.
A bíróság kimondta, hogy az egyházi törvény – az Orbán Viktor kormánya és pártja, a Fidesz által bevezetett, és 2012. január 1-jén hatályba lépett új alkotmány része – politikailag motivált döntésekhez vezethet az egyházak elismerése ügyében. Iványi csoportja elvesztette egyházi státusát, ami csapás a szervezet eszközeire és jótékonysági tevékenységére, ezen belül mintegy ezer hajléktalan emberről való napi gondoskodására.
„A testvérközösség isten nevében örömmel üdvözli az Alkotmánybíróság döntését. (Az egyházi törvény) lerombolta a lelkiismereti és vallási szabadsághoz való jogot” – írta Iványi egy emailben.
Lehet, hogy az öröm nem lesz tartós. A magyar parlamentben jelenleg tárgyalt, a tervek szerint jövő héten szavazásra bocsátandó módosítások célja, hogy visszaállítsák mind az egyházi törvény nagyobb részét, mind az új alkotmány számos vitatott elemét, amellyel az Alkotmánybíróság vagy az európai intézmények már sikeresen szembeszálltak.
A fordulat meglepetésként érte nem csupán Iványi Gábort, hanem a nemzetközi közösséget is.
A 2012-es alkotmányt és a hozzá kötődő, különböző területekre vonatkozó és szintén kétharmados többséggel elfogadott sarkalatos törvényeket a bírálók „alkotmányos puccsnak” minősítették. Azt mondták, gyengíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat, veszélyezteti a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Apránként ugyan, de az EU Bizottsága elért bizonyos változtatásokat a médiára és az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvényekben. Az Európa Tanács, a kontinens legfelső emberi jogi testülete az egyházi és az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvénynél biztosított változtatásokat.
Magyarország Alkotmánybírósága ugyancsak megsemmisített néhány elemet, annak ellenére, hogy többségében Fidesz-kinevezettekből áll.
Most a bírálók arra figyelmeztetnek, hogy egy 14 oldalas alkotmánymódosítás éppen ebből sok mindent visszafordíthat.
„Orbán a fékeket és ellensúlyokat a saját akarata megfékezésére szolgáló, divatjamúlt eszköznek tekinti, és ennek megfelelően minden tőle telhetőt elkövet, hogy minden akadályt elhárítson ’forradalma’ dicsőséges útjából” – mondta Bajnai Gordon, aki Magyarország technokrata miniszterelnöke volt 2009–2010-ben, a hitelét vesztett szocialista kormány összeomlása után. Bajnai azt mondta, a módosítások újra az alkotmányba emelik „mindazokat (a területeket, amelyeken) az Alkotmánybíróság döntései eltörölték Orbán forradalmának néhány kulcselemét”.
Orbán kormánya mindig hangoztatta, hogy Magyarországnak alkotmányos „újraindításra” van szüksége azt követően, hogy túlságosan sokáig támaszkodott az átírt sztálinista alkotmányra. Az új Alaptörvényt érő bírálatokat azzal utasította el, hogy alaptalanok, és fő ellenségei, a szocialisták hangszerelik.
A kormány a héten azt mondta, hogy a bírálatok újfent nem állják meg a helyüket, és a módosításokat egyébként is a Fidesz egyik parlamenti képviselője kezdeményezte egyéni indítvánnyal, nem a kormány terjesztette be. [Ezzel szemben a tény az, hogy az alkotmánymódosítási javaslatot valamennyi fideszes képviselővel aláíratták – a szerk.]
De miért tesznek most ilyen provokatív lépést?
Az egyik ok az lehet, hogy a Fidesz népszerűsége élesen zuhant azóta, hogy a szavazatok 53 százalékát és a parlamenti mandátumok kétharmados többségét megszerezte meg a 2010-es választásokon. A legutóbbi felmérések szerint a párt népszerűsége az összes választó negyede alá esett, noha a válaszadók jelentős része mondta azt, hogy „nem tudja, kire szavaz”, vagy hogy nem szavaz.
A gazdaság tavaly 1,7 százalékot zsugorodott – közgazdászok szerint a Fidesz unortodox politikája következtében. Orbán azonban úgy látta, ha a külföldi bankokat és az EU-beavatkozást vádolja ezért, az politikailag jó visszhangot kelt.
„Néhány elemében ez egyszerűen népszerű (a választók körében)” – mondta Boros Tamás, a Policy Solutions nevű budapesti intézet igazgatója. Hozzáteszi, hogy Orbán nagyon rosszul tűr bármiféle vereséget. „A (Fidesz) filozófiája, hogy minden csatát meg kell nyerni; hogy senki másnak ne legyen szava ezekben a kérdésekben” – mondja Boros.
Kim Lane Scheppele, a princetoni egyetem jogi és közügyek programjának igazgatója, aki folyamatosan figyelemmel kísérte Magyarország új alkotmányát, azt mondja, a jogi komplexitásnak is szerepe volt ebben.
Az Alkotmánybíróság egyik decemberi döntése felvetette, megvan a kockázata, hogy „felbomlik a Fidesz alkotmányos rendszere”. A kormánynak kezelnie kellett ezt a kockázatot – úgyhogy megragadta az alkalmat, hogy újra beemeljen néhány vitatott elemet az alkotmányba.
Az Európai Unió Bizottságának tisztségviselői azt mondták, nem világos, mennyire válnak komollyá a legutóbbi budapesti fejlemények, de figyelemmel kísérik a helyzet alakulását. Amennyiben a magyar parlament elfogadja a módosításokat, akkor szakértők szerint az a gond, hogy Brüsszel tavaly már bevetette korlátozott eszközeinek legtöbbjét, amelyek rendelkezésére állnak a demokratikus normák visszaesésének kezelésére – de most Budapest visszavág.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!