rss      tw      fb
Keres

Képviselők kérték


A gondolkodás képessége nem törvényhozási tárgy,
amelyet az Alaptörvény tilalmi listára helyezhetne.
(Egy névtelensége megőrzését kérő          
látogató szíves közlése a Lukács          
uszoda ivócsarnokában.)          




Közismert, hogy az Alaptörvény – lassan parlamenti zárószavazáshoz közelítő – negyedik módosítása (az Országgyűlés honlapján a T/9929. számon olvasható a törvényjavaslat), kizárná a hivatkozás lehetőségét az új Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokra. „Amire nem lehet hivatkozni, az szinte már nincs is” – gondolhatta megkönnyebbülten a kormány –, de legalábbis „az Alaptörvény értelmezése során nem vehető figyelembe”.

A valamennyi kormánypárti képviselő által aláírt és beterjesztett indítvány hatékonyságát illetően azonban egyesekben kételyek ébredtek. Meg lehet-e tiltani – kérdezhették –, hogy a szabályok (vagyis az Alaptörvény részét képező mondatok) jelentésének vizsgálata során az értelmezési művelet rendjét (egyszerűbben szólva a gondolkodást) az alkotmány korlátozza? Mi van akkor – tűnődhettek –, ha valaki (leginkább egy alkotmánybíró) az elemző munkája során ha nem is közvetlenül az ’89-es alkotmányt alkalmazó alkotmánybírósági ítéletek alapján, de mégis az ott leírtakkal azonos következtetésre jut? Miként lehet ellenőrizni majd – szembesülhettek a problémával a képviselők –, hogy az alkotmánybíró legitim vagy tiltott forrást használt-e fel? Ha hivatkozik az Alkotmánybíróság (Ab) valamely korábbi ítéletére – meditálhattak a kormány-közeli szakemberek –, az kihat-e az új határozat jogszerűségére (érvényességére), és az esetleges vitáknak elejét veheti-e az Ab, ha az ítéletben Sólyom László helyett magára Kantra vagy Gustav Radbruchra hivatkozik?

Az Alkotmányügyi Bizottság e nehezen feloldható dilemmákon próbált meg úrrá lenni, amikor február 25-én (46-os sorszám alatt) módosító javaslatot terjesztett elő. Eszerint: „Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik. E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.” A bizottsági indítvány kétségkívül egyértelmű helyzetet teremt: ha az Ab a „régi” döntéseire hivatkozik – sőt esetleg idéz is ezekből –, akkor azt úgy kell tekinteni, mint amikor egy bíró – nyilvánvaló figyelmetlenségből – egy időközben hatályon kívül helyezett törvényről tesz említést az ítéletének indokolásában. Az elgondolásba azonban sajnálatos módon komoly hiba csúszott. A javaslat beterjesztői (valamennyi képzett jogász) figyelmen kívül hagyták a tényt, hogy az alkotmánybírósági határozatok nem jogszabályok, hanem egyedi ügyben meghozott olyan döntések, amelyek a vitatott jogszabály (vagy bírósági ítélet) alkotmányosságát illetően foglalnak állást, mindenkire kötelező erővel. Az Ab egy-egy határozata vagy elutasítja az alkotmányjogi panaszt, vagy – épp ellenkezőleg – helyt ad neki, és megsemmisíti a támadott jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést. A döntés, ily módon betöltve a rendeltetését, éppúgy nem igényel magának „jogszabályi rangot”, mint ahogy a felek peres vitáját eldöntő bíróság ítéleténél is értelmetlen (értelmezhetetlen) lenne a hatályban maradásáról (hatályon kívül helyezéséről) elmélkedni. A jogelmélet mindezt röviden úgy összegzi, hogy a bírósági határozatoknak nincsen „időbeli hatályuk”: az ítéletek nem olyan absztrakt jogi normák, amelyek a jövőben előforduló hasonló esetekben is kötelezően irányadóak maradnak. Az ítéletek elfogadásának rendjére éppúgy nem vonatkoznak a jogalkotás eljárásjogi előírásai, mint ahogyan arra sincsen ésszerű lehetőség, hogy „soha hatályba nem lépett” alkotmánybírósági ítéleteket az Alaptörvény hatályon kívül helyezzen.

A kormánypárti képviselőket bizonyára az tévesztette meg, hogy a fontosabb ítéletek gyakran olyan okfejtéseket, levezetéseket tartalmaznak, amelyek később, más ügyekben is hasznosíthatók. Magyarországon azonban nincs „precedensjog”: a közzétett ítéletek „csupán” iránymutatások. Ezek azonban még kétharmados többség birtokában sem törölhetők el véglegesen.

(Gadó Gábor)


Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!