Olvasói vélemény
- Részletek
- 2010. február 22. hétfő, 03:36
- Olvasók
Hozzászólás Mihancsik Zsófia: Mélyítés, finomítás, gazdagítás című cikkéhez
Karda Mária - 2010. 02. 21. 13:15.
Isten óvjon bennünket attól, hogy megőrizzük „a létezés magyar minőségét ” a mai színvonalán! Ezt elsősorban az egymás közötti kommunikációra, az acsarkodó, erőszakos, goromba viselkedésre, gyalázkodó szóhasználatra értem, ami ma már teljesen átfertőzte a teljes társadalmat.
Ez a stílus a jobboldal vezetőjétől, és szolgalelkű híveitől ered.
Ma már nem szégyen hangosan ráordibálni arra, sőt még tettlegesen bántalmazni is azt, aki
nem jobboldali sajtót mer olvasni járművön, vagy másutt.
Ma nem szégyelli magát az a nő, aki a metrón utazva a zsidók kiirtásáról társalog fennhangon barátnőjével, vagy nem zavarja egyáltalán a gépkocsivezetőt ha, durván megszegi a közlekedési szabályokat, sőt büszke is erre, vagy akár az a beteg az orvosi rendelő várójában,
aki durva Fidesz-szöveggel pocskondiázza az éppen aktuális kormányt, vagy csak egyszerűen a kommunistákat, mert ugyebár mindenki az, aki nem ért vele egyet.
A felsorolás sajnos vég nélkül folytatható, valamennyien tudunk példát mondani. Mindennapjainkat átjárta már a tolerancia teljes hiánya, a személyes kapcsolatok totális eldurvulása.
Miért ne engednének meg maguknak bármit az egyszerű állampolgárok, ha a „nagyember” ott az Országházban, vagy kívüle bármit megtesz, áthág, pocskondiáz, uszít, kordont bont, törvényeket hág át, és elintézi annyival, hogy majd az ügyvédek megoldják „oszt jónapot!”.
Amikor Orbán úr az elmúlt 8-10 évben megengedett magának és csapatának mindent, ami a jó ízlést, az emberek közötti korábban elfogadatlannak tartott viselkedést sértette, akkor nem gondolta végig, mennyit is rombol, mit tesz tönkre. Az eredmény siralmas, ma, bárki, bármikor, bárhol „nekimegy” a másiknak.
Lehet azt mondani, hogy azt kapja Orbán, amit megérdemel, egy morálisan lezüllesztett társadalmat. De innen felfelé nagyon nehéz lesz az út. Nem elég az egyházakra bízni a jóra nevelés feladatát. Példát is kellene mutatni! Jó példát, ha erre ugyan emlékszik még egyáltalán a „várva várt” vezér.