Adalékok Orbán évértékelőjéhez
- Részletek
- Szemle
- 2013. február 24. vasárnap, 03:33
- (m.zs.)
Orbán Viktor pénteki évértékelőjének ezt a címet adta: Magyarország jobban teljesít. „Kellő szerénységgel, de alapos okkal, a gondos háziasszonyok visszafogott büszkeségével lehet, talán kell is sikernek nyilvánítani, hogy hazánk 2012-ben is csökkentette adósságát – csak öten voltunk erre képesek az unió 28 államából –, ellenőrzés alatt tartotta pénzügyeit, sőt hazánk jobban teljesített, mint a legtöbb európai ország.” Szerinte „vannak idők, amikor az egész magyarság összeadja erejét, a tehetségét, a bátorságát, és közösen alkotunk valami maradandót… És, kedves Barátaim, úgy áll a helyzet, hogy most ismét magyar mű van születőben”. A jobb teljesítés és a születőben lévő magyar mű adatai a januári-februári hírekben.
KSH: novemberben 4,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene
2013. január 25.
Tavaly novemberben 4,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi értékesítés volumene, ebben most is az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, a bútor- és műszakicikk-üzletek, valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletek eladásainak visszaesése volt meghatározó – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kiskereskedelmi forgalom tavaly az első tizenegy hónapban 2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012. novemberben 692 milliárd forint, az első tizenegy hónapban 7416 milliárd forint értékű volt a forgalom.
Októberben a kiskereskedelmi értékesítés volumene 3,7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 novemberében még 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene novemberben 2, az év első tizenegy hónapjában 0,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene novemberben 7,7, az első tizenegy hónapban 3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
Idén is a kiskereskedelmi forgalom csökkenésére számítanak a szakértők. A várakozások szerint kisebb mértékben, de tovább csökken a kiskereskedelmi forgalom, összességében 0,7-1 százalék közötti mértékben. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az európai tendenciának megfelelő a magyar kiskereskedelem alakulása.
KSH: decemberben 7,6 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene
2013. február 7.
Tavaly decemberben 7,6 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz és 2,5 százalékkal az előző hónaphoz képest, jelentette előzetes adatok alapján a KSH. 2012 egészében 1,7 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás volumene az előző évi 5,6 százalékos növekedést követően. A tavalyi esztendő negyedik negyedében sem az éves eredeti és munkanappal korrigált, sem a szezonálisan kiigazított havi adatok nem jelezték az ipari termelés növekedését egyetlen hónapban sem.
KSH: 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent a GDP
2013. február 14.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A gazdaság teljesítménye 2012-ben 1,7 százalékkal volt kisebb, mint az előző évben - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye a múlt év negyedik negyedévében. A gazdaság visszaesése a negyedik negyedévben felgyorsult a harmadik negyedévi 0,4 és a második negyedévi 0,5 százalékos GDP-csökkenés után. A hozzáadott érték első negyedévi 1,0 százalékos csökkenése volt a legnagyobb hanyatlás az elmúlt év során. A magyar gazdaság a múlt év második negyedévétől technikai recesszióban van, miután két egymást követő negyedévben csökkent a gazdasági teljesítmény. A most közölt 2,7 százalékos GDP csökkenésnél nagyobbat legutóbb 2009 negyedik negyedévében regisztrált a KSH, akkor a bruttó hazai termék 4,4 százalékkal zuhant. A tavalyi 1,7 százalékos csökkenés előtt 2011-ben még 1,6, 2010-ben 1,3 százalékos volt a GDP növekedése a 2009-es 6,8 százalékos zuhanás után [2009 a világválság éve volt].
Kopint-Tárki: a feldolgozóipar a rendszerváltás óta a valaha mért legrosszabb 12 hónapját zárta tavaly
2013. február 19.
A magyar feldolgozóipar bizalmi indexének rendszerváltás óta valaha mért legrosszabb 12 hónapját zárta 2012-ben, és a kilátások is a válság legsötétebb időszakát idézték. A helyzet az utolsó negyedévben sem változott jelentősen, ám reménykedésre okot adó jelek mutatkoznak – derül ki a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. negyedéves feldolgozóipari konjunktúratesztjéből. A saját jelenlegi helyzetet mérő indikátorok minden eddigi negatív rekordot megdöntöttek. A feldolgozóipari vállalatok saját helyzetének értékelésében nemigen találni különbséget a cégek között. A mikro- és kisvállalkozások már-már állandósuló lesújtó helyzetjelentése mellett már a vállalati méret növekedésével sem kedvezőbb a helyzet. A legszembetűnőbb a nagyvállalatok szokatlanul rossz állapota. A termelési prognózisok mélyrepülést hajtottak végre, a vállalatok a kereslet szinte teljes eltűnésére panaszkodtak, kicsik és nagyok, exportőrök és hazai piacra termelők egyaránt, az élelmiszeripartól a járműiparig. A helyzet az utolsó negyedévben sem változott meg jelentősen, ám mutatkoznak apró, talán elhanyagolhatónak tűnő, ám a jelenlegi helyzetben mégis reménykedésre okot adó jelek. Emelkedik azok aránya, akik bizalmi indexe stagnálást mutat, azaz lassulni látszik a bizalmi mutatók zuhanása.
Évi 1200 milliárd forint – soha nem volt még ilyen drága az államadósság
2013. január 14.
A friss államháztartási adatok alapján kiderült az, amit már előre sejteni lehetett: 2012-ben drágábban finanszíroztuk az államadósságot, mint korábban bármikor. Mindezt annak ellenére, hogy a kormányváltás óta megközelítőleg 7 százalékkal csökkent a GDP-arányos államadósság. Összességében ez azt jelenti, hogy annak ellenére, hogy csökkenő trend figyelhető meg az adósságállomány változásában, unortodox módon a költségvetés kamatterhei mégis növekedtek az emelkedő hozamok miatt. Egy 2009 óta tapasztalható csökkenő trend tört meg ezáltal. A magasabb kamatkiadás természetesen azt jelenti, hogy a költségvetésnek nagyobb arányban kell hozzájárulni az adósságfinanszírozáshoz, így más költségvetési tételekre kevesebb pénz jut, vagy növelni kell az adóbevételeket annak érdekében, hogy a költségvetési hiánycél teljesüljön. Szebb szóval élve: a magasabb kamatkiadás több megszorítást jelent. Ha csak a kamatfelárat nézzük, akkor évi kb. 130-140 milliárd forint az úgynevezett pénzügyi szabadságharc ára. Ez több mint 126 milliárd, amennyit az elvonások után a teljes felsőoktatásra költünk!
Nemzetgazdasági átlagban a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek
2013. február 21.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 144 000 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500 forint volt, 2,0 százalékkal magasabb az előző évinél. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt. Eszerint a tavalyi 5,7 százalékos éves átlagos inflációval számolva nemzetgazdasági átlagban a reálkeresetek 3,5 százalékkal csökkentek a családi adókedvezmény hatását figyelmen kívül hagyva. 2011-ben a 6,4 százalékos nettó keresetnövekedés és az 5,5 százalékos infláció szerény 1 százalék alatti reálbér növekedést hozott még.
Egy év alatt megduplázódott a közintézmények tartozása
2013. január 25.
Decemberben a költségvetési konszolidációnak köszönhetően 7,5 milliárd forinttal csökkent a költségvetési intézmények tartozása, így a kifizetetlen számlaállomány az előző havi rekordról, 74,1 milliárd forintról 66,6 milliárd forintra csökkent. Tavalyelőtt decemberben a költségvetési intézmények lejárt tartozásállománya 35 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt majdnem megduplázódott az összeg – közölte a Magyar Államkincstár a Napi Gazdasággal.
Az Európai Bizottság előrejelzései Magyarországról
– Jövőre 3 százalék alatti, de növekvő magyar államháztartási hiány
– Az államadósság-ráta csökken, az államháztartás deficitje nő 2014-re
– Rehn: később lesz döntés a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárásról
– Rehn: a magyar kormány elkötelezett a 3 százalék alatti hiány mellett, de további intézkedések kellenek
Szakértők szerint ez újabb 200-300 milliárdos kiigazítást, közkeletűbb nevén megszorítást jelenthet.
Lásd még az MTI fotó- és sajtógrafikáiból készült kétrészes összeállításunkat:
– A magyar sikertörténet összehasonlító adatokban – 1. rész
– A magyar sikertörténet összehasonlító adatokban – 2. rész
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
