FT-blog: Folytatódik Közép-Európa felzárkózása – kivéve Magyarországot
- Részletek
- Szemle
- 2013. február 24. vasárnap, 03:18
- (hj)
A Financial Times című lap beyondbrics című blogrovatában Közép-Kelet-Európa: Fel kell hagyni a másolással, újítani kell címmel közölte Kester Eddy írását.
A felzárkózó európai gazdaságoknak, különösen a négy közép-európai magállamnak – Szlovákiának, a Cseh Köztársaságnak, Magyarországnak és Lengyelországnak – többet kell befektetni az oktatásba és az innovációba, ha közelíteni akarják életszínvonalukat nyugat-európai szomszédaikéhoz.
Erre a következtetésre jutottak a bécsi székhelyű Erste Group által szerdán közreadott Convergence 2.0 című jelentés szerzői. Azt mondják, hogy a következő évtized folyamán Közép-Kelet-Európának (KKE) a klasszikus modelltől – „felzárkózás utánzás révén” – el kell mozdulniuk egy tudás alapú rendszer felé, több hozzáadott értékkel és több diverzifikált exporttal.
Az Erste KKE-köréhez tartozó többi ország közül Románia és Szerbia úton van, de „még jelentős tartalékokkal rendelkezik hatékonyság tekintetében” – vagyis az alacsonyköltség-bázisukat kevesebb hozzáadott értéket produkáló ipar vonzására használják, mielőtt szükségessé válik –, hogy az eddiginél innovatívabb gazdaságokká váljanak. Horvátország különösen nehéz feladat előtt áll, és versenyképesebbé kell válnia már ahhoz is, hogy meg tudja őrizni viszonylag magas jövedelemszintjét, míg Törökországnak „még haladnia kell a tudás-alapú gazdaság felé” – írja az Erste Group.
A közép-európai országok lényegében figyelemre méltóan jól használták fel alacsonyköltség-bázisukat a kommunizmus bukás óta eltelt két évtizedben – állapítja meg a jelentés, és különösen Szlovákiát emeli ki a nevezett időszakban nyújtott látványos teljesítményért.
„Szlovákia például az EU-15 átlagának 36 százalékáról indult a vásárlóerőben számított egy főre jutó GDP terén 1992-ben, és 2012-re a becslések szerint 69 százalékot ért el.”
Mivel azonban az életszínvonal és a vele járó működési költségek a nyugat-európai norma felé fejlődnek, ezek az országok elvesztik a vonzerejüket a befektetők szemében, akik alacsonyköltségű bázist keresnek.
„A csupán költségben mutatkozó versenyképesség nem elegendő, amikor az országok elérik a technológiai határt: a KKE-államoknak saját eszközeikkel feltétlenül növelniük kell a tőke és a munka termelékenységét, ebben pedig döntő tényező, hogy mennyit fektetnek az oktatásba és kutatás-fejlesztésbe” – hangsúlyozza Birgit Niessner, az Erste Group Közép-Kelet-Európa Makrokutatás (CEE Marcro Research) vezető elemzője.
Ki áll készen erre? A Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország élen jár a versenyképességben és a tudásban, Magyarország jelenleg lemaradóban van – állapítja meg a jelentés.
A Világgazdasági Fórum és a Világbank módszertanát és saját kutatásait felhasználva az Erste jelentése arra jut, hogy a Cseh Köztársaság és Szlovákia már belépett a fejlődésnek az „innováció által mozgatott szakaszába”, és a csoport élén áll, míg Lengyelország, Magyarország, Horvátország és Törökország még a felkészülés „átmeneti” szakaszában van.
Ám ha felmérjük azt, amit a Világgazdasági Fórum „a versenyképesség 12 pillérének” tekint, teljesebb képet kapunk. Az alábbi grafikon azt jelzi, hogy a KKE-országok jól állnak az olyan alapvető követelmények terén, mint az egészségügy és az alsó fokú oktatás, de továbbra is gyengék az intézményekben, ahol rosszul állnak az igazságszolgáltatással és a korrupcióval kapcsolatos kérdésekben.
A KKE-országok teljesítménye jó olyan hatékonyságnövelő tényezőkben, mint a magasabb szintű oktatás és a piacfejlesztés (mint ezt a 4 feletti minősítések mutatják), de ami az innováció által vezérelt gazdaság olyan kulcsfontosságú tényezőit illeti, mint az üzleti igényesség és különösen az innováció (ahol a minősítések 4 alatt vannak), az országoknak sokat kell pótolni. „Mindennél fontosabb a kutatásba-fejlesztésbe, valamint a cégek szakértelmébe való befektetés” – hangsúlyozza a jelentés.
Ámde mi a földi valóság? Az Eurostat kutatásai azt mutatják, hogy a KKE-országokban mind a kutatásra-fejlesztésre, mind a felsőoktatásra lényegesen kevesebbet költenek, mint a fejlett nyugati gazdaságokban. Ez még a Cseh Köztársaságra is igaz, amely a csoportban a legjobb. Romániában a kutatásra-fejlesztésre a GDP 0,5 százalékát költik az EU által megcélzott 3 százalékkal szemben.
Noha a KKE-országok még bízhatnak a bérek és fizetések versenyképességében (a fejlődés további elősegítésében), fontos, hogy a tudás alapú társadalom felé mutató, mielőbbi paradigmaváltáson dolgozzanak. Ellenkező esetben az érett gazdaságok az innovációval növelnék az előnyüket, és hátrányos helyzetbe kerülne az átalakulás folyamatában lévő gazdaságok felzárkózásának folyamata”, írja a jelentés.
A dokumentum Európai Bizottság tanulmányait idézve azt mondja, hogy a KKE-térség konvergencia-folyamata idén valószínűleg folytatódik – kivéve Magyarországot. Ez azt jelenti, hogy a KKE-országok rövid vagy középtávon újra a technológiai határhoz való felzárkózás útjára lépnek.
Mindazonáltal hosszabb távon csökkenni fog a technológiában és az emberi tőkében meglévő különbség, és lelassulhat a termelékenység növekedése, amennyiben nem kezelik a hazai innováció hiányait.
„Fontosabbá válnak a termelékenység belső forrásai, mihelyt a közvetlen külföldi befektetésekből és az exportból eredő impulzus a következő években mérséklődik, ha a válság elhúzódik. Közép- és Kelet-Európa számára az a kihívás, hogy megoldja az átmenetet az importált termelékenységnövekedéstől az innováció belső forrásaihoz, azaz a növekedés mozgatórugójához”, írja a jelentés.
(hj)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!