Ki véd meg bennünket a listázóktól?
- Részletek
- Napi apró
- 2013. február 21. csütörtök, 05:48
- Patai Ambrus
Tegnap óta az egyetemi hallgatók listázásától hangos a sajtó. Az atv.hu adta hírül, hogy „éveken át listázta az új hallgatókat az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzata (HÖK). A gólyatáborba jelentkezőket világnézetük, pártszimpátiájuk, felekezeti hátterük és vélt származásuk alapján jellemezték. Az adatbázis egyik szerkesztője és a HÖK elnöke elismerte a listák létét.” Felháborodva nyilatkoztak diákok, az egyetem rektorhelyettese. Megszólalt az ATV-ben Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is, mi több, sebtében kiadott egy közleményt.
Gondolhattuk volna, hogy bejelenti: azonnal vizsgálatot indít az első ránézésre is súlyosnak látszó ügyben. De nem. Az elnök csak felmondja a jogszabály szövegét, miszerint a listákban szereplő adatok a fokozott jogi védelem alatt álló különleges adatok körébe tartoznak, amelyek gyűjtögetéséhez, listába foglalásához az érintett személyek előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Majd – folytatva a jogszabály-ismertetést – sorolja, hogy a Polgári Törvénykönyv és a Büntető Törvénykönyv mely szabályai sérülhettek. Ennyi. Az embernek óhatatlanul hiányérzete támad, hiszen a NAIH egyáltalán nem intézheti el az ügyet ennyivel. A jó egy éve hatályban lévő új adatvédelmi törvény ugyanis kötelességévé teszi, hogy hatósági eljárást indítson, ha akárcsak valószínűsíthető, hogy személyes adatok jogellenes kezelése személyek széles körét vagy különleges adatokat érint.* A vizsgálat eredményének ismeretében pedig akár 10 millió forintos bírságot is kiszabhat. Amennyiben bűncselekmény alapos gyanúját észleli büntetőfeljelentést is tehet.
A NAIH nem jogi tájékoztató központ, hanem hatóság. Mire vár Péterfalvi Attila, miért nem teszi a kötelességét?
(Patai Ambrus)
* Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 60. § (4) bekezdése így szól: „A Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha a bejelentésen alapuló vizsgálat alapján vagy egyébként valószínűsíthető a személyes adatok jogellenes kezelése, és a jogellenes adatkezelés
a) személyek széles körét érinti,
b) különleges adatokat érint, vagy
c) nagy érdeksérelmet vagy kárveszélyt idézhet elő.”
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
