Messziről jött ember…
- Részletek
- Napi apró
- 2013. február 21. csütörtök, 05:47
- Ádám Péter
Ahogyan a Népszabadság 2013. február 20-án hírt adott róla, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője és Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a Sur les traces de la Constitution [Az Alkotmány nyomában] című interjúkötet bemutatásának alkalmából február 19-én, kedden kerekasztal-beszélgetésen vett részt a párizsi Science-Po politikatudományi egyetemen. (A Magyarországon nyomtatott kötet Ablonczy Bálintnak, a Heti Válasz újságírójának Szájer Józseffel és Gulyás Gergellyel készített francia nyelvű interjúját, valamint az új magyar „alapszöveg” francia fordítását tartalmazza.)
A kerekasztal-beszélgetésen, amelyen százhúsz francia és magyar érdeklődő vett részt, Szájer József – a Népszabadságot idézem – „a magyar alaptörvény eredeti szövegének olvasását ajánlotta […] a franciák figyelmébe a francia sajtó ’nem mindig pontos, tévedésekkel’ teli tudósításai helyett”. Azt javasolta, ne a Le Monde-nak vagy a Libérationnak higgyenek (sic), hanem a magyar Alkotmány „tiszta forrásából” tájékozódjanak. Gulyás Gergely a maga részéről azt tartotta szükségesnek elmondani, hogy Magyarország uniós tagként egy értékközösség részének tekinti magát, és az új alkotmány nagyon is beleillik ebbe az értékközösségbe. Annál is inkább, mivel „a magyar alkotmány a franciához hasonlóan kimondja azt is, hogy az állam és az egyház különváltan működik”.
Hihetetlen, hogy a franciák tájékozatlanságát szóvá tevő és a vezető francia napilapok szavahihetőségét megkérdőjelező két Fidesz-politikus úgy megy el egy párizsi vitára, hogy közben halvány gőze sincs a francia alkotmányról. És itt nem is csak arról van szó, hogy Franciaországban az egyház és állam nem „különváltan működik”, ugyanis – nagy különbség! – már több mint száz éve radikálisan el van választva egymástól, hanem arról, hogy az V. Köztársaság Alkotmánya egyetlen szót se szól az egyházról! Az egyház és állam viszonyát Franciaországban nem a többször módosított 1958-as Alkotmány, hanem az 1905. december 9-i törvény szabályozza.
Ilyen rendezvény előtt Szájer Józsefnek és Gulyás Gergelynek is illett volna „tiszta forrásból” tájékozódni. Hadd ajánljam a francia „alaptörvény” eredeti szövegének olvasását a két Fidesz-politikus figyelmébe. És nem is csak azért, hogy tudják, mi van benne. Azért is, hogy a saját szemükkel lássák, ha egyáltalán érdekli őket, milyen is egy modern európai alkotmány és milyen egy modern európai preambulum.
(Ádám Péter)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
