rss      tw      fb
Keres

A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai megjelentek az ELTE BTK-n




A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai megjelentek hétfőn az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszán, ahol az egyetemfoglalókat a Tiltakozás az alaptörvény felsőoktatást érintő módosításai ellen című demonstrációról kérdezték még a tüntetés indulása előtt - közölték a tüntetés szervezői közleményükben. Hétfőn közleményváltás zajlott az ELTE BTK HÖK-elnöke és az Elsőmagyar egyetemfoglalók közt.


Az egyetemfoglaló mozgalom a Műegyetem rakparton – MTI/Szigetváry Zsolt

1. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói megjelentek az egyetemen

A közleményt a hallgatók a mintegy háromórás hétfői tüntetést követő fórumon fogalmazták meg. A fővárosi tüntetésen átvonultak a Petőfi és a Szabadság hídon, létszámuk több száz fős volt.

A fórumon „teljesen abszurdnak” nevezték a nyomozók érvét, miszerint előzetes értesüléseik szerint a hétfői tüntetés résztvevői azzal, hogy hidakon vonulnának, „hidat foglalnának”, és ezzel megvalósítanák a „közérdekű üzem működésének megzavarása” tényállást, azaz bűncselekményt követnének el. A demonstrálók szerint „a tüntetések természetükből adódóan befolyásolják a közlekedést”, a rendőrség dolga pedig éppen az, hogy lehetővé tegye a demonstrációk biztonságos megtartását.

A hatóságok eddig mindig a gyülekezési jog szabályai szerint jártak el és a rendőrség biztosította a tüntetők vonulását, írták. Hiszen a diákok már többször tartottak olyan tüntetést, amely hidakat is érintett, ez a vád azonban egyszer sem vetődött fel ellenük. December 10-én a hat pont elfogadása után a tanulók a Petőfi hídra vonultak és hosszabb időre megbénították a forgalmát, két nappal később, valamint december 19-én, a „télirózsás diákforradalom” során is előbb a Margit hídon, majd a Lánchídon haladtak át a résztvevők.

„Megfélemlítő jellegűnek” tartották, hogy „nyomozók lepték el az egyetemet”. Szerintük ez „indokolatlan és túlzó volt”. Amikor az egyik egyetemfoglaló a kihallgatás során nem kívánta megadni a telefonszámát, a nyomozó azzal fenyegette meg, hogy „egyenruhást hív, lopás gyanújával elkobozzák a telefonját és megszerzik a számot”. A fenyegetését végül nem váltotta be, így kénytelen volt megelégedni egy e-mail címmel.

A diákok szerint részben Dezső Tamás dékán fellépésének volt köszönhető, hogy a diákok kihallgatása nem a rendőrség épületeiben, hanem az egyetemen zajlott le, és senkit sem állítottak elő. A nyomozók tanúvallomásokat vettek fel, arról érdeklődtek, hogy a tiltakozó diákok milyen demonstrációt terveztek, kik a főszervezők és kik alszanak rendszeresen az egyetemen.

A diákok a közleményben újra elmondták, azért tüntettek, mert a kormány az alaptörvénybe szeretné foglalni „a jogkorlátozó hallgatói szerződés” és az egyetemi kancellár intézményének lehetőségét, ezzel azonban „a kormány egyértelműen átverné a hallgatókat és választott képviselőiket, a megváltozott alaptörvény pedig ellentétessé válna a hallgatók hat pontjának szellemiségével”. Szerintük a kormány „gyáva módon alaptörvénybe foglalja azt a rendelkezést, amely nemcsak sérti Magyarország lakóinak alapvető jogait, de hatását tekintve is káros, éppen céljával ellenkező eredményre fog vezetni”. A tiltakozók szerint munkalehetőséggel lehet itthon tartani a fiatalokat, nem a tandíj alternatívájaként kínált hallgatói szerződéssel.

Az egyetemfoglalók durva beavatkozásként értékelték a kancellári intézmény tervezett bevezetését is, mert szerintük lehetőséget ad arra, hogy a kormány „gazdasági döntésekkel bármikor felülírja az egyetemeken folyó szakmai és tudományos munkát”.


Az egyetemfoglaló mozgalom a Műegyetem rakparton – MTI/Szigetváry Zsolt

Az Index információi szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói arról kérdezték a diákokat, „volt-e szó a fórumaikon a hídfoglalás tervéről, és ha igen, ki beszélt erről. Egy másik, a fórumokon gyakran részt vevő diák a helyszínen arról mesélt, hogy pár napja valóban felmerült a hídfoglalás lehetősége, de csak egy rövid flashmob egy elemeként. Nem minden diák volt hajlandó jogi képviselő nélkül válaszolni a nyomozók kérdéseire, ők idézést kaptak, és egy későbbi időpontban kell majd beszámolniuk arról, hogy mit tudtak a hídfoglalás előkészítéséről. A nyomozók elsősorban azokat a hallgatókat hallgatták ki, akik a legtöbb időt töltöttek az elmúlt héten az egyetemfoglaláson. A teremben korábban jogértelmezési vita zajlott le arról, hogy a hídfoglalásról való beszélgetés bűncselekménynek számít-e.”


Cipőfűző-ellenőrzés – a HaHa Facebook-oldala

2. A hétfői demonstráció, a követelések és a hivatalos válaszok

Az MTI jelentése szerint hétfő délután a menet a Múzeum körútról indult a Kálvin tér felé, majd az eredeti tervekkel ellentétben nem az Erzsébet hídon, hanem a Petőfi hídon – nagyrészt a híd járdáján – ment át Pestről Budára. Ezt követően az alsó rakpart egyik sávját elfoglalva, majd a felső rakpart járdájára felterelve vonultak tovább, és a Szabadság hídon tértek vissza Pestre. A résztvevőket a Szabadság hídon a rendőrök hosszanti sorfallal akadályozták meg abban, hogy a villamossínre lépjenek. Itt a hallgatók a járdára szorítva, mintegy lassításként, egy időre leguggoltak. „Egy pillanatra leellenőriztük, hogy be van-e kötve a cipőfűzőnk”, írta a HaHa a Facebook-oldalán. Ezt követően a Váci utcán és a Szerb utcán át, az Egyetem teret érintve, az ELTE jogi karának épülete előtt haladva, a Károlyi-kert mellett mentek vissza az Astoriához, az ELTE bölcsészettudományi karának épületéhez.

A demonstráció indulása előtt Mészáros Ákos, az egyetemfoglaló mozgalom tagja azt mondta: azért élnek a polgári engedetlenség eszközével, mert a Hallgatói Hálózat által tavaly decemberben megfogalmazott hatpontos követelést nem teljesítette a kormányzat. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a kancellária intézményét alaptörvénybe iktathatja március elején az Országgyűlés, ahogy azzal sem, hogy ugyanezt tegyék a hallgatói szerződéssel, noha ők a hazájukban szeretnének munkát vállalni.

Hájas Tamás Balázs, a Középiskolai Hálózat tagja arról beszélt, hogy a kormányzat negyedszerre írja át az alaptörvényt.

A HaHa decemberben hatpontos petícióban követelte a keretszámok visszaállítását legalább a 2011-es szintre, a felsőoktatásból a forráskivonás megszüntetését és az elvonások kompenzálását, a hallgatói szerződések eltörlését, a közoktatás és a felsőoktatás átfogó reformját, valamint azt, hogy ez utóbbi biztosítsa a szegényebb családok gyermekeinek bejutását a felsőoktatási intézményekbe.


Az Index videója a hétfői napról. Teczar Szilárd (HaHa) azt mondja: „Előbb-utóbb élesedni fog a konfrontáció akár az egyetem vezetésével vagy a rendőrséggel is, reméljük, hogy még ez előtt sikerül olyan nyomást gyakorolni a kormányra, hogy valami előrelépés történjen.”

Balog Zoltán ezzel szemben szombaton azt mondta: Nem büntetőadó a hallgatói szerződés, hanem a költségek visszafizetése.

Rogán Antal hétfőn azt: A kormány álláspontja az ügyben az, hogy a hallgatói szerződés tartalmáról bármikor hajlandó tárgyalni, a tényéről azonban felesleges.

3. Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának elnöke a rektornál tiltakozik, az Első magyar egyetemfoglalók válaszolnak

Az Első magyar egyetemfoglalás Facebook-oldalán válaszoltak arra a levélre is, amelyet Garbai Ádám, az ELTE bölcsészkarának HÖK-elnöke írt a rektornak.

Az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának február 12-ei közleménye egyebek mellett azt írja:

„Az ELTE BTK HÖK mély megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy 2013. február 11-én hétfőn délelőtt több előadóteremben önkényesen, erőszakos és radikális módszerekkel megszakították az egyetemi oktatást. Értetlenül állunk az események előtt, hiszen január folyamán a kari vezetés, a HÖK és a Hallgatói Hálózat aktivistái két alkalommal is előremutató, a felsőoktatás és a kar jövőjét érintő egyeztetésen vettek részt.”

„Elítélendőnek tartjuk a HaHa által alkalmazott véleménydiktatúrát. Ha egy önjelölt, szűk csoport az általa meghozott döntéseket legitimnek tekinti, és ezt az akaratát ráerőlteti mindenkire, az a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető demokratikusnak.”

Az Index információja szerint azonban az ELTE BTK HÖK-elnöke nemcsak a diákok megmozdulását ellenzi, de egy levélben a rektornál jelenti fel azokat az egyetemi oktatókat, akik szimpatizálnak az akcióval. Garbai Ádám, a bölcsészkar HÖK-elnöke a levélben ezt írja a rektornak:

„Mint a Hallgatói Önkormányzat felelős vezetője nem hagyhatom ugyanakkor szó nélkül a kialakult események azon fejezetét sem, hogy bennünket, tanulni vágyó ELTE BTK-s hallgatókat a tanuláshoz való jogainkban sértenek meg ELTE-s közalkalmazottak, akiknek mint az ELTE felelős vezetője Ön a munkáltatója. Sajnálatos módon azt tapasztaljuk ugyanis, hogy nemcsak bölcsész oktatók, hanem más karok tanárai is jelen vannak az illegális egyetemfoglaláson, megsértve és semmibe véve ezzel az egyetemi szabályzatokat és Dezső Tamás dékán úr mint a BTK felelős vezetője és a foglalás helyszínéül szolgáló terem felelős ingatlangazdája utasításait.”

A HÖK-elnök szerint az ELTE-s oktatók jelenlétükkel és hozzászólásaikkal tovább bátorítják a jogsértőket, ezáltal tovább rombolják az ELTE BTK törvényes rendjét. A HÖK-elnök ezért a levélben azt kérdezi a rektortól, hogy ennek milyen munkajogi következményei lesznek, és a rektor miért nem ítéli el és akadályozza meg a jogsértéseket.

Az első magyar egyetemfoglalók február 19-ei válasza Garbai Ádám HÖK-elnök levelére

„A Fórum elítéli, hogy Garbai Ádám HÖK elnök, a hallgatók érdekeire hivatkozva közvetve kéri az egyetem rektorát, hogy oktatókat bocsásson el a karról. Úgy gondoljuk, hogy a forráskivonások miatt kiéleződött helyzetben ez mind szakmai, mind morális szempontból elfogadhatatlan. Elsősorban szeretnénk rámutatni Garbai Ádám levelének olyan tárgyi tévedéseire, amire az elmúlt egy hétben többször is felhívtuk figyelmét:

– Jogi nonszensz kérdések által azt sugallni Mezey Barna rektor úrnak, hogy a feladatkörébe beletartozik azon oktatók eltávolítása a karról, akik saját döntésük alapján, a teremben jelen lévő diákok szavazásos beleegyezésével engednek be az órájukra az Egyetemfoglalást képviselő hallgatókat.

– Az Egyetemfoglalást nem a Hallgatói Hálózat szervezi. Bár a HaHa aktivistái jelen vannak a fórumokon, a Fórum többször kijelentette, hogy annak szervezői az Egyetemfoglalás résztvevői.

Továbbá fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a Fórum résztvevőinek közösek a céljai a mind a kari HÖK-kel, mind a HÖOK-kal, mind az ELTE BTK intézményével. Ennek fényében tarthatatlnannak gondoljuk, hogy Garbai Ádám megpróbálja kijátszani egymás ellen az általa meghatározott ’hallgatói érdekeket’ és az oktatók véleménynyilvánítási- és döntéshozatali szabadságát.

Az elmúlt héten a kari HÖK vezetőségével folytatott tárgyalások során Garbai Ádám jelezte, hogy egy általuk szervezett Hallgatói Fórum keretében tájékoztatást nyújtanak az egyetem jelenlegi helyzetéről, és a HÖK-ben folyó munkáról, illetve meghallgatják a kar hallgatóinak álláspontját. Kérdezzük ezért Garbai Ádámot, hogy történt-e előrelépés ezzel kapcsolatban.

Ezúton is szeretnénk biztosítani a kar összes oktatóját a Fórum támogatásáról, amely továbbra is nyitott minden egyetemi polgár számára.

(mzs)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!