rss      tw      fb
Keres

A New York Times a hallgatói szerződésekről




A The New York Times című lap Az egyetemi hallgatók támogatással tanulhatnak – bizonyos ár fejében címmel közölte Peter Teffer cikkét.

Szabó Dániel és Birtalan Péter derűlátó azzal kapcsolatban, hogy jó kilátása van munkára a szülőhazájában, Magyarországon, ahol csekély a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében a munkanélküliség. Ám a két magyar egyetemi hallgató teljesen eltérő helyzetben van.

Amikor Szabó (24) hamarosan végez majd a jogi egyetemen, szabadságában áll oda menni, ahová akar. Ám a szociológia szakos Birtalant (18) az első év elején egy szerződés aláírására kötelezték a szeptemberben életbe lépett új szabály alapján. Az államilag támogatott egyetemi rendszer haszonélvezőjeként minden támogatott tanulmányi éve fejében köteles lesz két évet Magyarországon dolgozni.

Ezek a szerződések, amelyek a maguk nemében egyedülállóak Európában, széleskörű tiltakozást váltottak ki a főiskolai és egyetemi hallgatók körében.

Amikor Birtalan úr befejezi a hároméves képzést, mozgása a diploma megszerzésétől kezdve hat éven át korlátozott lesz: a húszas évei végén jár majd, vagy annál is idősebb lesz, ha otthon folytatja posztgraduális tanulmányait. A szabály vonatkozik minden állami egyetem minden diákjára, valamint a magánintézmények államilag támogatott helyeire.

Amennyiben Birtalan talál egy jó külföldi munkalehetőséget a rá kiszabott időn belül, vissza kell fizetnie taníttatása költségeit. A hároméves alapképzés mintegy 900 ezer forintjába, vagyis mintegy 4100 dollárjába kerülne, a kétéves master képzés még egyszer 9000 ezer forint lenne.

Ezek az összegek ugyan haloványak az államilag támogatott amerikai vagy angol egyetemeken felszámított tandíjakhoz képest, de Magyarországon, ahol a havi nettó átlagfizetés 140 ezer forint, és ahol az állampolgárok díjtalan tanuláshoz szoktak, tekintélyes árnak minősülnek.

Tisztségviselők szerint ez nem elfogadhatatlan összeg a magyar diákoknak, akik ingyenesen tanultak, és aztán jól fizető állásokat találtak Nyugat-Európában.

„Nem lehetetlen. Egy norvégiai vagy nagy-britanniai fizetés fedezheti ennek a költségnek a visszafizetését” – mondta Kumin Ferenc, a miniszterelnöki hivatal egyik képviselője.

A diákokat azonban nem sikerült meggyőzni.

„Aláírtam, de kifejezetten rosszul éteztem magamat miatta, és dühös voltam” – mondta Birtalan, a szociológia szakos hallgató egy kis budapesti kávézóban, a Duna közelében. A kávézó nem hivatalos főhadiszállása a HaHa elnevezésű diákmozgalomnak, amely követelte a szerződések eltörlését.

Decemberben, több hónappal a szerződések bevetése után, helyi sajtójelentések szerint mintegy kétezer diák tüntetett az új szabályok ellen.

A tüntetések után az Emberi Erőforrások Minisztériuma tárgyalássorozatot kezdett az oktatók, a diákok és a Kereskedelmi Kamara képviselőivel.

A HaHa mozgalmat nem hívták meg, és Szabó azt mondta, amennyiben nem teljesítik a követeléseiket, civil engedetlenséggel tiltakoznak majd. Helyi sajtójelentések szerint múlt hétfőn 30–41 diák megszállta az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarát. A kart legalább péntekig megszállva tartották, és a HaHa vezetői szerint további tiltakozásokat készítenek elő.

A magyar kormány a szerződéseket az „agyelszívás” elleni harc szükséges eszközének tartja – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azokra a diplomásokra utalva, akik a külföldi munkavállalás mellett döntenek.

„Hogyan lehetséges az, hogy bár évente több száz orvos kerül ki az egyetemekről, ami rengeteg pénzbe kerül az adófizetőknek, ezek az orvosok Norvégiába, Svédországba és Angliába mennek?” – mondta Balog úr egy interjúban.

„Nem akarom rabszolgává tenni őket” – mondta a magyar egyetemistákról. „Egyensúlyt akarok az egyéni érdekek és a nemzeti érdek között. Ez az ország pénzt fektet a felsőoktatásba, így aztán azoknak, akik diplomát szereznek, a tudásukat az ország érdekében kell felhasználni.”

A kormány szerint Magyarországon a nappali szakos hallgatók több mint 73 százaléka olyan intézményekben tanul, amelyeket a kormány finanszíroz. Kumin szerint ez nagy változás azóta, hogy Magyarországon 1989-ben véget ért a kommunista uralom, amikor „afféle privilégium volt bejutni az egyetemre”.

Ma a diákoknak „az a stratégiájuk, hogy az egyetemen maradjanak, ameddig csak lehet. Ezek szabad programok. Addig lehet maradni, amíg a diák akar, és ez az adófizetőknek és a költségvetésnek sok pénzbe kerül. Ennek a tendenciának véget kell vetni” – tett e hozzá.

Urbán Ágnes, a budapesti Corvinus egyetem tanársegéde szerint a kormánynak a diákokkal szemben képvislet kemény álláspontja mögött az áll, hogy választási szavazatokat remél ettől: „Ez igazán populista, és igazán működik. Potenciálisan nyerő stratégia a választók körében.”

Temesi József, Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjának igazgatója azt mondta, a kormány a tiltakozó diákokat „megbízhatatlan, lusta embereknek festi le, akik csak követelőznek a társadalomtól, és nem akarnak teljesíteni”.

Egy bizonyos ponton a kormány fontolóra vette, hogy egyes tantárgyaktól – köztük a humántárgyak és a nemzetközi kapcsolatok –, amelyeket nem tekintett piacbarátnak,  megvonja az állami támogatást. Ezt a tervet azonban a kormány a decemberi diáktüntetések és a januári tárgyalások nyomán visszavonta.

Dr. Temesi szerint a kormánynak nincs átfogó felsőoktatási stratégiája: „Véleményem szerint túl sok az ad hoc intézkedés.”

Azt is kifejtette: nemigen van bizonyíték arra, hogy adminisztratív vagy adóztatási intézkedések hatásosak lennének az agyelszívás leállításában. „Pozitív intézkedésekre van szükség, munkahelyek generálására, a fizetések szintjének emelésére” – mondta.

Miközben a szerződéseket előíró törvényt elfogadta a magyar parlament, és az már életbe is lépett, még nyitott kérdés, hogy az Európai Unió – amelyhez Magyarország 2004-ben csatlakozott – elfogadja-e ezt, mivel az unióban garantált a munkaerő szabad vándorlása.

Balog miniszter szerint a törvény kompatibilis az uniós joggal.

„Úgy vélem, lehetséges lenne egy olyan jogi formula, amely megfelel a munkaerő szabad vándorlása követelményének és az állam érdekének is. Valójában nem kötelező ingyen tanulni az egyetemen” – fejtette ki.

Dennis Abbott, az EU Bizottságának szóvivője egy kérdésre emailben küldött válaszában mindössze annyit közölt, hogy a témában tárgyalások folynak a magyar hatóságokkal.

Az első diákok, akik aláírtak ilyen szerződést, várhatóan nem végeznek 2015 előtt. A jövő évi parlamenti választások kimenetele – és különféle más tényezők, mint a folytatódó tüntetések vagy egy EU-döntés – függvényében a szerződéseket addig megsemmisíthetik.

Az ellenzéki Magyar Szocialista Párt el fogja törölni a szerződéseket, amennyiben sikerül legyőzni a Fideszt, a kormányzó konzervatív pártot – mondta egy interjúban Mesterházy Attila, a párt elnöke.

A Magyar Szocialista Párt, amely koalícióban kormányzott 2002-től 2010-ig, megpróbálta bevezetni a tandíjakat a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Ám egy 2008-ban tartott népszavazáson a választók úgy döntöttek, hogy vissza akarják hozni az ingyenes felsőoktatást.

(hj)



Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!