Bolgár György interjúi a Galamusban - 2013. január 8.
- Részletek
- 2013. január 10. csütörtök, 03:57
- Megbeszéljük
A Bayer-ügyről és az ellenzéki tárgyalásokról
Bajnai Gordon, a Haza és Haladás Egyesület elnöke, volt miniszterelnök
Bolgár György: - Két közleményt is kiadott ma. Tudom, hogy csak rövid néhány perce van, de azért mind a kettőre röviden kitérnék. Az egyik a Bayer-ügy. Ön egységes kiállást sürgetett. Mit jelentene ez, hogy képzelné ezt el ebben az ügyben?
Bajnai Gordon: - Hát talán mint Ön is emlékszik rá, még decemberben volt egy nagyon jelentős létszámú tömegtüntetés, amely a nácizmus ellen jött létre gyors szervezéssel. Akkor azért, mert egy jobbikos képviselő, Gyöngyösi Márton elfogadhatatlan javaslatot tett a magyar parlamentben. Akkor képesek voltunk arra, hogy talán évtizedek óta először a jobboldali Fidesz, a baloldali MSZP és a középen lévő Együtt 2014 vezetői, képviselői együtt szólaljunk fel egy színpadon, együtt határolódjunk el a gyűlöletkeltő eszméktől. Most azt gondolom, hogy a helyzet nem más, hiszen most meg egy országos napilapban, ugyan pici, de mégis országos napilapban egy vezető publicista, akiről köztudott egyébként, hogy a Fidesz alapító tagja, szintén gyűlöletre uszított, gyűlöletbeszédet folytatott. Nem látom a különbséget, hogy ugyanez a front, amely akkor létrejött, most miért ne állhatna fel legalább szimbolikusan, a nyilatkozatok szintjén. És azt gondolom, hogy ebben most a Fidesznek több dolga van. Egyszerűbb akkor harcolni a gyűlöletkeltő eszmék ellen, ha azok a szervezetünkön kívül tűnnek fel, mint ha a szervezetünkön belül, de nem lehet különbséget tenni.
– Ön elégedett lenne azzal is, ha a Fidesz vezetői, beleértve a miniszterelnököt, elítélnék ezt egyhangúlag, és akkor nem feltétlenül kellene egy közös gyűlést tartani, ahol Rogán Antal és mások is felszólalnának?
– Én most nem a gyűlést akartam javasolni, hiszen nem lehet folyamatosan gyűléseket tartani, csak akkor, ha nem történik megfelelő akció. Fontos itt annak az egységfrontnak, az erős politikai középnek az egyben tartása, amely ha mindenben vitatkozik is, a gyűlölet kérdésében, a gyűlöletbeszéd kérdésében, a szélsőségek elutasításának kérdésében legalább egységes. Talán emlékszik, a decemberi felszólalásomban azt mondtam ott a Kossuth téren, hogy a nácik ellen mindenkivel össze kell fogni, viszont a hatalomért még a nácikkal sem szabad összefogni. Ilyen értelemben ez most igaz arra az egyébként Fidesz-tagra is, Bayer Zsoltra, aki most már sokadszor gyűlöletbeszédet folytat egy országos napilapban.
– Igaznak igaz, de el tudja-e képzelni reálpolitikusként, hogy az Ön felszólítására, az egységes kiállás érdekében, a színvallás érdekében majd Orbán Viktor és a Fidesz azt fogja mondani, hogy magunktól is megtettük volna, de egyébként igaz, ez tűrhetetlen beszéd és ilyet a Fideszben és a közéletben nem tűrünk meg.
– Hát majd elválik, hogy mennyire gondolták komolyan a decemberi kiállást. Hiszen az ügyben nem látok minőségi különbséget. Én akkor azt mondtam, hogy hibáztunk mindannyian, én is, amikor korábban hasonló vagy ennél sokkal súlyosabb ügyekben nem elég markánsan szólaltunk meg. Nem tehetjük meg, hogy ilyen kérdésekben hallgatunk, mert akkor Magyarország még megosztottabb lesz, és még erősebb lesz az uszítás meg a gyűlölet. Akkor lehet Magyarországon egy erős politikai közép, akkor szabadulhat meg a szélsőségektől, ha ezekben az ügyekben együtt tudunk fellépni.
– Van elképzelése arról, hogy mit csinál mondjuk a demokratikus ellenzék, beleértve Önöket, ha Orbán Viktor meg sem mozdul, meg sem rezzen, meg sem szólal?
– Hát attól tartok, akkor azt kell mondanunk, hogy a Fidesz nem mér egyenlő mércével. Hogy amikor a Jobbik képviselői beszélnek elfogadhatatlanul a parlamentben akkor ő is kiáll, amikor a saját soraikban történik ez, akkor pedig lecsukják a szemüket. De ne menjünk elébe, jóhiszeműen adjuk meg azt az esélyt, hogy a Fidesz reagáljon erre. Tegnap például Navracsics Tibor egy nagyon ésszerű és szimpatikus nyilatkozatot tett ezzel kapcsolatban, nem a Fidesz nevében, hanem saját nevében.
– El tudja képzelni, hogy lesznek még mások is Fidesz-vezetők közül, akik legalább a saját nevükben ehhez csatlakoznak? És az már elegendő volna?
– Nézze, azt gondolom, a Fidesz vezetőinek is rossz az, ha ebben az országban uszítás és gyűlöletkeltés van. Nekik sem jó, hogy állandóan láthatóan összekapcsolódnak a közvélemény szemében olyan alakokkal, akik elfogadhatatlanul viselkednek. Magyart magyarral szembe akarnak fordítani.
– Akkor röviden még a másik mai közleményéről, amelyben azt indokolta meg, hogy miért nem vesz részt az Együtt 2014 az MSZP által kezdeményezett mai gazdaságpolitikai egyeztetésen. Tegye meg, hogy röviden elmondja nekünk is, miért nem. Mert a látszat az, hogy na akkor mégiscsak vannak megint kisebb-nagyobb konfliktusok az ellenzéki erők között.
– Én nem látok konfliktust ebben a kérdésben. Egyszerűen arról van szó, hogy a jogállam kérdésében a lehető legszélesebb egyetértést kell létrehozni, hiszen az alkotmányosság az, ami remélhetőleg, a következő száz évre akár, kijelöli azt a keretet, ahol a mindenkori ellenzék és kormánypárt együttműködik. Ezért itt a legszélesebb egyetértést kell létrehozni. Jónak tartom ebből a szempontból az egyeztetést. Végre nem arról beszélünk, hogy milyen az élet az Orbán-rendszer alatt, hanem arról beszélünk, hogy mi lesz az Orbán-rendszer bukása után, ami remélem már közel van. Erről szól a jogállami egyeztetés. De szakpolitikával.
– És ezt kellene végigvinni az Ön elképzelése szerint?
– Szakpolitikáról szerintem csak akkor van ideje beszélni, ha már koalíciót akarunk kötni egymással. Én azt gondolom, hogy sem az idő, sem a szervezeti összetétel, sem a módszer nem alkalmas arra, hogy mi koalíciót kössünk egymással. Hiszen most nem koalíciókötési idő van. Most azt tartom legfontosabbnak, hogy Magyarországon sok millió választó van, aki már 2010-ben is megalapozottan a változásra szavazott. Mert elege volt abból, hogy a megelőző húsz évben az ő életük a politikáról szólt, és nem a politika szólt az ő életükről. És ezeknek a választóknak biztosítékot kell adni, hogy nemcsak az Orbán-rezsim eltávolítását akarjuk elérni 2014-ben, hanem arra is garanciát kell adni, hogy nem fogjuk restaurálni a 2010 előtti időszakot. Azt, amelyik ide vezetett. És ezeket a garanciákat kellene először megadni, és megvizsgálni, hogy kik azok, akik ezt a garanciát hajlandók és készek megadni a szereplők közül. Utána akik ezt megadták, azokkal kell majd elkezdeni koalícióról, szakpolitikáról tárgyalni. És még egy dolog fontos. A választóknak szerintem abból is elegük van, hogy ül egy szobában hat-nyolc-tíz párt, és egymással egyezkedik, de közben velük még senki nem konzultálta meg ezeket a programokat. Ezért azt gondolom, most az az elsődleges dolgunk, hogy a civil társadalommal, a szakértőikkel, a szakmai kamarákkal beszéljük meg ezeket a programokat. Alakuljon ki minden pártnak a saját választói által megmért és elfogadott programja. Hiszen a koalíciókötés valójában nem más, mint kompromisszumkötés ahhoz képest, amit ideálisnak tart egyik vagy másik szervezet. Ezért az én naptáramban, forgatókönyvemben ez arrébb van, valamikor nyárra juthatunk oda, hogy azokkal, akiknek van tömeg támogatása, akik készek garanciát adni a korszakváltásra és van reális programjuk, megállapodjunk.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!