Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. július 8.
- Részletek
- 2010. július 10. szombat, 04:08
- Megbeszéljük
Bolgár György: - Az új szlovák miniszterelnök-asszony, Iveta Radicová figyelemreméltó interjút adott a ma megjelent HVG-nek, amelyben kompromisszumos ajánlatot tett a magyar kormánynak. Azt mondja, hogy a magyar állampolgársági törvényt, amely könnyítené a kettős állampolgárságot, vissza kellene vonni. Szlovákia viszont a maga részéről például változtatna, módosítana a sok vitát és értetlenséget kiváltó nyelvtörvényen. Ha Ön még kormányzati pozícióban volna, akkor hogyan ülne le tárgyalni ezzel az új szlovák kormánnyal?
Szabó Vilmos: - Először is, ugyan még éppen csak elolvastam ezt az interjút, azt gondolom, ez üdvözlendő üzenet, amit nagyon komolyan kell venni. Ha én most abban a helyzetben lennék, hogy válaszolnom kellene, akkor az üzenet az lenne, hogy mindenképpen tárgyaljon a két kormány, a két külügyminisztérium és minden illetékes. Szerintem meg kéne keresni azt a megoldást és azt a megállapodási lehetőséget, amely oldja a két ország közötti feszültséget. A nyilatkozatban az is elhangzik, hogy a kettős állampolgárság intézménye Szlovákiában, a törvény szerint, érvényes, tehát létezik, és ezt nem is kívánják kétségbe vonni. Nyilván egy tárgyalással tisztázni lehetne, hogy a magyar parlament által hozott törvény nemzetközi szerződésekbe ütközik-e, amiről a leendő miniszterelnök-asszony említést tesz, vagy nem. Ezt a szakértők nagyon gyorsan meg tudják állapítani.
- Mindenesetre azt említette, hogy a két ország szerződése értelmében eleve egyeztetni kellett volna Szlovákiával.
- Tulajdonképpen az alapszerződés minden olyan kérdésről, amely érinti a két országban élő kisebbségeket, egyeztetést javasol és ír elő, ha tételesen nem is mondja ki. Szóval azért akkor vagyunk korrektek, ha egyeztetünk. A nyelvtörvénynél és korábban az oktatási törvény változtatásánál hiányoltuk azt, sőt szemrehányást tettünk a Fico-kormánynak azért, hogy nem kérdezett meg minket, nem adott elég időt és lehetőséget az egyeztetésre. Úgyhogy el kell fogadnunk, hogy a szlovák kormány is elvárja az alapszerződés értelmében az egyeztetést. Azt gondolom, hogy ez egy fontos dolog, ami elvárható részünkről és nagyon komolyan kell venni. Azt tanácsolom a ma kormányon lévőknek, a külügyminiszter úrnak vagy az utódomnak Németh Zsolt államtitkár úrnak, hogy ezt vegyék is komolyan, és amint a szlovák kormány megalakul, minél hamarabb üljenek tárgyalóasztalhoz.
- Mindenesetre, ha valaki olyan illúziókba ringatta volna magát, hogy majd ez az új szlovák kormány könnyebb partner lesz vagy minden további nélkül el fogja fogadni a magyar lépéseket, akkor most azért láthatja, hogy ez nem ilyen egyszerű. Hiszen a jövendő miniszterelnök-asszony azt mondta, ha Magyarország nem módosítja az állampolgársági törvényt, akkor ők Szlovákia területén érvénytelennek fogják tekinteni. Vagyis ha nem is jár olyan szankciókkal esetleg a magyar állampolgárság felvétele a szlovákiai magyar kisebbségiek által, mint amilyet a Fico-kormány elfogadtatott a parlamentben, azért feltételezhetően nem lesz ez egyszerű menet, és főleg nem fog mindent szó nélkül elnézni az új szlovák kormány sem. Valószínűleg hiába vannak vagy lesznek magyarok ebben az új kormányban, úgy tűnik, kemény és kölcsönös kompromisszumokat követelő tárgyalások várnak a két félre.
- Egészen biztosan így van. Egyébként az Orbán-kormány és Martonyi külügyminiszter úr pontosan tudhatja ezt, hiszen korábbi kormányzásukból származóan már volt dolguk hasonló kormánykoalícióval. Pont akkoriban, amikor a kedvezménytörvényről nem tudtak megállapodni. Ezt már csak a Medgyessy-kormánynak sikerült később egy külön megállapodásban rögzíteni. Egyébként azt gondolom, az is visszaütött, amit mi tanácsoltunk és erőteljesen javasoltunk, hogy meg kellene várni az állampolgársági törvény meghozatalával a szlovákiai választásokat, az új szlovák kormányt, akkor is, ha az előzőnek a folytatása az.
- Pontosabban nem az ütött vissza, hogy Önök tanácsolták, hanem hogy az Orbán kormány nem fogadta meg a tanácsukat.
- Igen, így van. De nemcsak mi kértük és tanácsoltuk, hanem a magyar kisebbség mindkét pártja, a Magyar Koalíció Pártja is.
- Sőt, még Csáky Pál is.
- Igen ő is, Duray Miklós is és Bugár Béla is, és teljesen egyértelműen nemet mondtak. És világos, hogy Martonyi úrnak még kijelölt külügyminiszterként tett látogatása nem volt elegendő ahhoz, hogy ezt el tudták volna fogadni. Egyébként, ha egy tárgyaláson ki fog derülni, hogy ez a törvény ütközik valamely nemzetközi megállapodásban foglaltakkal - mert önmagában az alapszerződésbe ez nem ütközik, de a miniszterelnök-asszony általában beszél a nemzetközi megállapodásokról -, akkor azt nyilván komolyan kell venni. A nemzetközi megállapodásokat be kell tartani. Én nem vagyok nemzetközi jogász, de azt gondolom, hogy nem ütközik egyik ilyen megállapodással sem. De ez a vizsgálat szakértők által nagyon gyorsan lefolytatható, és gyorsan megállapítható, hogy nem ütközik, és akkor meg lehet találni a módját a tárgyalásoknak. Egyébként pedig ez nyilván egy pozitív lépés, hiszen a Fico-kormány által meghozott parlamenti döntést, amely mindenféle szankciókat helyez kilátásba, az új kormány visszavonja. Emellett a nyelvtörvénnyel kapcsolatban is nagyon pozitív az üzenet, hiszen azokról a kifogásolt részekről, amelyek sok mindent érintenek - vélhetően a büntetés is ide érthető -, azt mondják, hogy hajlandóak módosítani őket.
- De nyilvánvaló, hogy azt nem engedheti meg magának az új szlovák kormány, hogy egyébként mindent elfogadjon, amit a magyar kormány akar.
- Így van. Egyébként a korábbi miniszterelnök úr, Dzurinda lesz a külügyminiszter, akit Orbán Viktor miniszterelnök úr is jól ismer, hiszen vele nem tudott megállapodni a kedvezménytörvényről, és nyilván Martonyi külügyminiszter úr is ismeri. Tehát kemény tárgyalásra lehet számítani, mert ők kemény tárgyalópartnerek lesznek. Az pozitív, hogy egy magyar párt is bent van a parlamentben. Persze az egyik szemünk sír, a másik nevet, mert ha hallgatnak ránk és hallgatnak a Magyar Koalíció Pártjára, akkor valószínűleg mind a két magyar párt képviselhette volna az érdekeket.
- Így van, és akkor soha nem látott lehetőségei lennének a szlovákiai magyar kisebbségnek. A kedvezménytörvényről vagy státusztörvényről jutott eszembe, egy érdekes fejlemény, amiről Németh Zsolt államtitkár úr számolt be. Mint kiderült, Kárpátalján 160 ezren igényeltek magyar igazolványt, ami legalább 50 ezerrel több, mint az igazolvány kiváltására jogosult, tizennégy évnél idősebb kárpátaljai magyarok száma. Vagyis enyhén szólva visszaélés történt, és ez lehet, hogy csak egy érdekes és figyelmeztető jel, de mi történhet majd a kettős állampolgárság lehetőségével? Bár Ukrajnában elvileg ez nem lehetőség, hiszen ott ezt nem fogadják el, de ki tudja, mi történhet majd akár ott, akár Szerbiában vagy másutt. Ki tudja, hogy kik milyen alapon igényelhetnek majd magyar állampolgárságot, és esetleg évekkel később veszik észre, hogy talán nem kellett volna ezt engedélyezni, mert sokan nem lettek volna rá jogosultak. Vajon vannak ilyesmi tanulságai ennek?
- Azért valamit meg kell jegyeznem arról, amit Németh Zsolt nyilatkozott. Ennek azért utána kellene nézni és pontosítani kellene. Én beszéltem erről Gajdos István elnök úrral.
- Aki az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség elnöke.
- Igen, és Beregszász polgármestere. Ők az MTI-nek már elküldtek egy pontosítást, mert ezek a számok nem stimmelnek. Tehát nem annyian igényeltek igazolványt, amennyit Németh Zsolt mondott, hanem kevesebben. Várjuk meg a pontosítást, mert lehet, hogy a dolog nem pont így van. Zárójelben hozzá kell tennem, hogy a két magyar szervezet közötti vitában a Fidesz korábban is mindent megtett, hogy ezt a szervezetet ne támogassák.
- Az is lehet, hogy ez a hír az ő lejáratásukra szolgál?
- Ez is benne lehet. Az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban, amit a parlament meghozott, nagyon fontos, hogy a végrehajtási utasításainak a kidolgozását, előkészítését úgy csinálja meg a kormány, illetve mindazok, akiknek ezzel dolga van, hogy legalább valamennyire kiszűrjék a lehetőségeit az ezzel való visszaélésnek. Ezek nagyon komoly konzuli munkát igényelnek, és komoly technikai eszközök, számítógépes rendszerek telepítését igénylik, amelyekkel megoldható a schengeni rendszerrel való összevetés. Tehát nyilván egy fontos és időben nem rövid előkészítő fázis jön. A másik rész pedig a tárgyalás és egyeztetés, különösen az érintett, szomszédos országok kormányaival és kormányhivatalaival, hogy e tekintetben meglegyen a kellő összhang. Nyilván európai uniós egyeztetési kötelezettséggel is jár ez a dolog. Sőt, még az Amerikai Egyesült Államokkal is egyeztetni kell, hiszen az amerikai vízummentesség a Magyar Köztársaság 93 ezer négyzetkilométernyi területén élő magyar állampolgárra vonatkozik, ezért ezt mindenképpen velük is tisztázni kell. Ezek egyébként megtehető, kivitelezhető dolgok. Szerintem ebben a kárpátaljai esetben van tanulság, amit majd fel kell használni az állampolgársági törvény megtervezésénél vagy végrehajtásánál.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
- << Előző
- Következő