Bolgár György interjúi a Galamusban - 2010. július 7.
- Részletek
- 2010. július 09. péntek, 05:51
- Megbeszéljük
Bolgár György: - A Költségvetési Tanács, amely a kormánytól független intézmény, két dologban is figyelmeztette az Orbán-kormányt az elmúlt napokban. Most arra, hogy a bankokra kivetendő, összességében 200 milliárdos, de ebből a bankokat érintő 130 milliárd forintos adó nagy részét ezek a pénzintézetek vissza fogják terhelni ügyfeleikre, elsősorban a lakosságra és aztán másokra is. Nyilván vállalkozókra és egyéb partnerekre. Előzőleg pedig arra figyelmeztette őket, hogy az államháztartási törvény módosítása szintén veszélyes, csökkenteni fogja Magyarország hitelességét a pénzvilágban, a nemzetközi piacokon, mert fellazítják a költségvetés szabályait és ködösebbé, kevésbé átláthatóvá teszik. Önnek, akinek kijutott az elmúlt években a bírálatokból pénzügyminiszterként, mi a véleménye ezekről a tervekről, illetve változtatásokról?
Veres János: - A két dolgot érdemes külön kezelnünk. Egyszerűbb az első kérdés. A Költségvetési Tanács jelentése, amely tegnaptól nyilvános, azt mondja a kormány most beterjesztett javaslatára, hogy a bankok 80 milliárd forintot a megfizetendő adóból át fognak terhelni a lakosságra. Ez egy rendkívül nagy érték. Csak szeretném érzékeltetni, hogy 80 milliárd forint közelében sincs az az összes adó- vagy járulék- vagy illetékkedvezmény, amelyet a kormány eddig különböző intézkedésekkel érvényesíteni kíván a lakosságnál.
- Tehát a kis adó eltörlések, meg a kis- és középvállalkozások társasági adójának csökkentése összességében nem tesz ki ennyit.
- Nem tesz ki ennyit, ráadásul nem is a kis- és középvállalkozások társas adóját csökkentik, csak hogy egyértelmű legyen.
- Hanem csak egy részükét?
- Nemcsak hogy egy részükét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének tudom a konkrét adatait. 2008-as adóbevallások alapján az összes megyei adóalany közül 109 olyan vállalkozás volt, amelynek 50 millió forint fölötti volt az adóalapja. Tehát nem több, mint 109 darab vállalkozás volt ebben a megyében, amelynek több mint 50 millió forint volt az adóalapja. A többieknek eddig is 10 százalék volt már a társasági adója.
- Azt mondja, hogy ez az egyébként jól hangzó intézkedés is viszonylag keveseket fog érinteni és keveseknek lesz jó.
- Nagyon keveseknek. Több mint 20 ezer adóalanyból 109 adóalany volt ebben a megyében.
- Így már többet mond ez az adat, mert a 100 lehetne sok is.
- Nem. Elenyészően kevés, százalékban kifejezve, azoknak a száma, akiket ez az intézkedés kedvezően fog érinteni. Lévén, hogy a többiek számára, akiknek 50 millió forint alatt volt az adóalapja, eddig is 10 százalékos adómérték volt a meghatározó.
- Tehát az igazi kisvállalkozások már eddig is ezzel a kedvező adóval élhettek.
- Azoknak nem csökken az adóterhük, nem csökken az élőmunka-terhelésük. A szlogenekből meg gondolom elég lesz majd nekik.
- Vagyis ezek a kedvezőnek látszó lépések összességében kevesebb pénzt jelentenek majd az érintetteknek, mint amennyit a bankok vissza fognak szedni a rájuk terhelendő bankadóból.
- Sokkal. Nyugodtan mondom, hogy sokkal kevesebbet, hiszen még a Pénzügyminisztérium utódrészeinek a számítása alapján, amit a Költségvetési Bizottság megadott, mindössze 40-42 milliárd forint az az összeg, amelyet a társasági adómérték-változás plusz a fehéredés, plusz a szabályok enyhítése összességében mint bevételelmaradást a költségvetésben eredményez. Ez tehát azt jelenti, hogy feleannyira becsülik a társasági adóváltozás hatását, mint amennyire a költségvetési bizottság becsüli a bankadó-áthárítás hatását.
- Annak idején ezt a bankadót nem Orbán Viktor találta ki, hanem Gyurcsány Ferenc. Lehet, hogy Ön is, nem tudom melyiküké az érdem. Talán 2006-ban volt ez, amikor szorítani kellett a nadrágszíjon és mintegy 30 milliárd forint nagyságrendű volt ez a bankadó. Akkor hatalmas tiltakozás fogadta banki körökben.
- Így van.
- Azért most is, néhány hét óvatos hallgatás után, összeszedték magukat és tiltakoznak, elmondják, hogy szerintük ez tarthatatlan. De ezek szerint, ha összehasonlítjuk az arányokat, a 30 milliárdot a 130-cal, illetve most ez kiterjed biztosítókra és más intézményekre is, tehát majdnem 200 milliárddal, akkor láthatjuk, hogy a mostani adó sokszorosa a réginek. Olyan nagy, hogy Ön szerint nemcsak hogy nagy részét visszaterhelik a gazdaságra illetve a fogyasztókra, hanem lényegében megnehezíti az egész gazdaság normális működését is. Így van?
- Ha az arányokat nézzük, akkor az egy nagyon durva arány, ami most itt kialakult. Én azt gondolom, hogy önmagában a bankadó az rendben van. Nem azért, mert mi találtuk ki, hanem mert a világ ebbe az irányba halad. Most Matolcsy úr tesz olyan nyilatkozatokat, amik arról szólnak, hogy mintha a magyar példát követni akarnák más országok is. Nem az ő magyar példáját akarják követni, hanem a 2006 után kialakított magyar példát vették figyelembe más országokban az elmúlt évek alapján.
- Tehát nagyságrendileg is körülbelül akkorák ezek a nyugati tervek, mint amilyen a Gyurcsány-kormány idején bevezetett bankadó volt.
- Nagyjából így van. A következő ezzel a probléma. Olyan korlátot nem építenek be, hogy az áthárítás ne lenne megvalósítható. Másrészt ez a mérték azért durva mérték, mert ha egy ágazatban az éves adóalap kétharmadát el akarják vonni nyereségadó formájában, vagy ilyen különadó formájában, akkor nyilvánvalóan olyan mértékben elromlik a jövedelmezőség, hogy az a befektetői bizalmat megcsappantja, vagy akár még tőkekivonást is eredményezhet. Minden adónak van egy optimális mértéke. Például elrettentő a 98 százalékos adó egy másik vonatkozásban, de elrettentő az is, ha egy nyereség kétharmadát el akarja vonni az állam, mert akkor arra ösztönöz, hogy az az ágazat ne akarjon további befektetéseket végrehajtani az adott országban.
- Ezt a Fidesz több éven keresztül folyamatosan sulykolta is, hogy Magyarországon túl magasak az adók.
- Így van.
- Ez sok szempontból igaz is, és ezért minden érintett, a magánszemélytől a vállalkozásig, megpróbál kibújni alóla. Ha ésszerű mértékre csökkentenék, akkor mindenki hajlandó volna megfizetni.
- Így van.
- Most ennek az ellenkezője történik.
- És ez Orbánra nem vonatkozik sohasem. Tehát ő papolhat mindenféle okos dolgokat, de amikor ő csinál valami olyat, amit ő korábban nem támogatott, akkor az rá nézve már nem igaz.
- De látom, hogy ezen is változtattak, mert a legutóbbi törvénymódosítás szerint a három éven belül alakult biztosítóknak nem kell ezt a különadót fizetniük.
- Ez a legszebb ebben az egész törvényalkotási folyamatban, amire szerintem példa Magyarországon még nem volt. A következő történt. Benyújt a kormány egy javaslatot, majd hatodikai dátummal Rogán Antal benyújt egy módosító javaslatot, ami úgy szól, hogy a 2007. július elsejét követő tevékenységi engedélyt első alkalommal megszerző biztosítókat nem érti bele az adóalanyi körbe. Kettő ilyen biztosító alakult 2007. július elseje után Magyarországon. Az egyik alapítóját Járai Zsigmondnak, az másik alapítóját pedig Wáberer Györgynek hívják.
- De érdekes.
- Ez nyilvánvalóan egy teljesen véletlen történet, nehogy véletlenül valaki másra gondoljon. Járai Zsigmond, pontosan tudja mindenki, mennyire erősen köthető a Fideszhez. Ebből következően szerintem ez abszurd és nonszensz a jogszabályalkotásban, hogy a barátunk biztosítójára ne vonatkozzon a többletadó-fizetési kötelezettség.
- Éppen Wáberer György kötött egy megállapodást a napokban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel, hogy a nagyfuvarozók kedvezőbb áron kapják majd az üzemanyagot, mert ennek fejében több adót fognak befizetni. A másik kérdésről még röviden, mert azt mondta, a kettőnek nincs köze egymáshoz.
- Igen. Annyiban nincs, hogy nem közvetlenül összetartozó kérdésről van szó. Ugye a másik kérdés az államháztartási törvény fellazítása. Itt az történik, hogy a mostani Fidesz-kormány a másfél évvel ezelőtti rendkívül hosszú egyeztetési folyamat eredményeképpen kialakított magyar államháztartással szembeni bizalmat erősítő törvénymódosításokat, amik arra vonatkoznak, hogy milyen számszerű paraméterek esetén kell pótköltségvetést benyújtani a kormánynak, teljes mértékben visszacsinálja. Azt is, hogy milyen időpontokban kell benyújtani a választás évében a költségvetési javaslatot.
- Önök sem nagyon örültek annak idején ennek, hogy megkötik a kezüket.
- Igen. Nekem ezt senki nem róhatja fel, mivel én folytattam le egyeztetést a Fidesz és többi parlamenti párt képviselőjével arról, hogy ezt a bizonyos költségvetési felelősségről szóló törvényt elfogadjuk. Úgyhogy ha valaki, akkor én voltam az, aki ennek érdekében nagyon sokat tárgyalt, nagyon sokat egyeztetett. Rengeteg nemzetközi példát tanulmányozva próbáltunk egy olyan szabályrendszert kialakítani, amiből legalább még a Költségvetési Tanács még megmaradhatott, bár ha többször fog ellent mondani a kormánynak, akkor nyilván előbb-utóbb majd meg akarják szüntetni. Ezt is súlyos hitelességi problémának látom. Négy dolog történt a választások óta. A kormány, amikor már hivatalba lépett júniusban, nem tette közzé részletesen megindokolva és nem tartott sajtótájékoztatót az előző havi költségvetési adatok alakulása kapcsán.
- Nem titkolta el, csak nem közölte.
- Pontosan így van. Miközben bennünket vádoltak mindenféle valótlansággal, ők egyszerűen úgy gondolták, hogy megszüntetik azt a gyakorlatot, amikor kiállnak a nyilvánosság elé, ahol az újságírók kérdezhetnek, és meg kell indokolni, ha valamelyik szám nem pontosan érthető az újságírónak. Benyújtották azt a javaslatot, ami alapján nem kell az önkormányzati választások várható időpontja előtt benyújtani a költségvetést az országgyűlésnek. Ezt aztán semmi nem indokolja ebben az évben, lévén hogy a kormány a legbüszkébb arra, hogy milyen gyorsan megalakultak. Büszkék arra, hogy milyen sok intézkedést hoztak. Szerintem semmi, de semmi nem akadályozza meg ezt a kormányt abban, hogy október elseje előtt benyújtsa a költségvetést az országgyűlésnek. Ennek ellenére visszacsináltak egy olyan időpontot, ami régen bent volt az államháztartási törvényben, hogy október utolsó napjáig ráérnek ebben az évben benyújtani a költségvetési javaslatot. Aztán, amikor már látták, hogy lesz a köztársasági elnökválasztás illetve, hogy az új elnök hogy fogja kiírni az önkormányzati választás időpontját, akkor ez a parlamenti vitában október 15-ére módosult. Tehát megint a várható önkormányzati választási időpont után kell benyújtani a költségvetést az országgyűlésnek. Harmadikként behozták azt a változtatást, ami lényegében a pótköltségvetési kötelezettség megszűnését jelenti az államháztartási törvény szabályai közül. És még módosították vagy módosítják, mert 19-én van zárószavazás, az államháztartási törvényt egy másik pontban is, a kincstári biztosok feladatkörével kapcsolatos kérdéskörben. Ez mind arra mutat, hogy ez a kormány nem annyira elkötelezett a felelős költségvetési gazdálkodással kapcsolatos kérdésekben, mint amilyet egyébként a jelenleg meglévő jogszabályi környezet előírna számára.
- Azért van a kétharmados többség, hogy ha kell, akkor a jogszabályokon is tudjanak változtatni.
- De ez nem élés, hanem visszaélés a felhatalmazással, ha pontosan akarunk fogalmazni. Ez az óriási probléma.