Megkövetem…
- Részletek
- Napi apró
- 2012. december 19. szerda, 04:10
- Krémer Ferenc
A Galamus olvasói közül többen értetlenséggel fogadták Debreczeni József új könyvéhez írt megjegyzéseimet – bocsánat, igazuk van, ez eufémizmus: amit írtam, több volt megjegyzéseknél. Szeretném elmondani, hogy értem őket – valahogy így érezhettek a jobboldal hívei is, amikor ikonjaikat (szerintük) méltatlan támadás érte. Én most ilyen méltatlan támadóvá váltam, ami azért is furcsa, mert Debreczeni Józsefet nagyra tartom mindazért, amit eddig írt és tett. Fontosnak tartom a könyveit, a kiállását, és tisztelem a véleményét, amely szerintem a lehető legjobb irányba viszi a magyar értelmiséget és magyar társadalmat.
Sokan várják, hogy zárjuk le ez a vitát. Természetesen hajlandó vagyok erre, és arra is, hogy megkövessem Debreczeni Józsefet, amennyiben tévedtem vagy hibáztam, ami korántsem lehetetlen. Fejet hajtok, és elismerem, hogy „beteges önhittség” vezetett, amennyiben választ kapok néhány kérdésre, amelyeket, úgy vélem könnyű megválaszolni, és most is csupán az elfogultság takarja el értelmem elől azt, ami eleve nyilvánvaló. Csupán azt szeretném tudni, milyen okok és hatások következtében változott meg Debreczeni József véleménye 2006 és 2009, majd 2009 és 2012 között.
Az „Arcmás” című, 2009-ben megjelent kitűnő könyvében a 324. oldalon ugyanis a következőket írta: „Van, aki szerint Orbán puccsot akart végrehajtani 2006 őszén. A magam részéről erősnek tartom a kifejezést. A puccs fölülről való törvénytelen hatalomátvétel (a forradalom alulról): ezt Orbán nem kísérelte meg. Valószínűleg a hatalmat se vélte megszerezhetőnek, csak a hozzá vezető utat akarta megnyitni. Eltávolítani róla a legfőbb akadályt: Gyurcsányt. Csak játszott az utcai erőszak fegyverével. Blöffölt.”
A 2012-ben megjelent „2006 ősze” című kötetben a 8. oldalon viszont a következőt írja:
„2006 őszén tehát antidemokratikus államcsíny-kísérletre került sor – sikertelenül. […] Magam már annak idején, 2006 őszén is a második értelmezés” – az államcsínykísérlet – „elfogadására hajlottam. Egy jól szervezett és irányított, erőszakos hatalom átvételi kísérlet körvonalait, árulkodó jeleit véltem fölfedezni a korabeli eseményekben, amely az akkori demokratikus kormányzat ellen irányult, következésképp antidemokratikus volt.”
Jó lenne tudni, hogy amit 2009-ben elutasított, azt milyen érvek alapján fogadta el 2012-ben. Hogy van az, hogy ő már 2006-ban azt gondolta, államcsínykísérlet volt, ámde 2009-ben tagadta, majd 2012-ben ismét úgy vélte? Miért? Ez természetesen nem lehetetlen, csak szeretném tudni, vajon milyen hatásokra alakult így a véleménye? És legfőképpen azt szeretném tudni, mert erre mint olvasónak jogom van, miért változott meg a véleménye 2006 és 2009, majd 2009 és 2012 között újra. Sajnos egyik könyve sem ad erre választ.
Azt is szeretném tudni – mint bizonyára mások is –, hogy miért cserélte Debreczeni József a 2009-es „puccs” kifejezést az „államcsínykísérletre” 2012-ben? Miért nem volt jó a puccs 2012-ben? Ez természetesen semmit sem mond arról, olvasta-e vagy sem a könyvem, hisz nem én használtam először az államcsínykísérlet kifejezést, hanem Donáth László a Népszabadságnak adott interjújában 2007 elején, én csak koncepciót formáltam belőle. Maga a szó természetesen közkincs, csak egy adott eseményre vonatkozó (tudományos) értelmezési keretként nem az. Az magyarázatot kíván, ha valaki megváltoztatja a véleményét – amihez természetesen joga van.
Szeretném, ha képes lennék elismerni a hibáimat és tévedéseimet. Ez fontos nekem. A beteges önhittségemhez tartozik…
(Krémer Ferenc)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!