Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. december 13.
- Részletek
- 2012. december 15. szombat, 03:09
- Megbeszéljük
Nem biztos hogy a jogba ütközik a diákvezetők személyes adatainak nyilvánosságra hozása
Jóri András ügyvéd, volt adatvédelmi biztos
Bolgár György: - Arról szeretném kérdezni, hogy vajon ütközik-e bármilyen törvénybe szabályozásba az, hogy a kormányszóvivő a minap a tiltakozó egyetemi hallgatókról beszélve előadta, hogy kérem szépen van olyan hallgatói önkormányzati vezető, aki például tizenkét éve lépett be az egyetem falai közé, és még ennyi idő sem volt elég, hogy elvégezze ezt az egyetemet. Aztán egy kamarai vezető tett olyan kijelentést, hogy egyesek közülük már nem is járnak egyetemre. Szóval azon kívül, hogy politikai célra felhasználható természetesen egy-egy ilyen kijelentés, de ez a személyes adat nyilvánosan közzétehető adatnak minősül-e vagy esetleg valamilyen szempontból jogosulatlan adatkezelésnek, vagy csak akkor, ha nevet is társítanak melléje.
Jóri András: - Hát nem egyszerű a kérdés. Ugye egyrészt ezeket a személyes adatokat, a hallgatói viszonyra vonatkozó adatokat maguk az egyetemek, felsőoktatási intézmények, illetőleg egy központi állami nyilvántartás is kezeli, a felsőoktatási informatikai rendszer. Az, ha esetleg a kormányzat ilyen forrásokból jutna konkrét személyeket illető adatokhoz, nyilvánvalóan jogszerűtlen lenne. Ha viszont veszek egy olyan másik esetet, nem tudom, hogy ez így történt-e vagy nem, de ha például lenne egy olyan HÖOK-elnök vagy hallgatói tisztségviselő, akiről mindenki tudja az egyetemen, hogy már tíz éve ide jár és ez egy kvázi egy nyilvános tény, akkor én különösebben nem látom ezt aggályosnak. Ugye a közügyek megvitatása, a véleményszabadság egyébként is nyilvános adatról van szó. Tehát ilyen értelemben ez ez az adott körülményektől függ nagyon erőteljesen.
– Tehát azt mondja, hogy nem igazán lehet eldönteni, hogy ez sértett-e bármilyen törvényt, csak akkor, de ezt meg nyilván nemigen lehet kideríteni, hogy ha kiderülne, hogy a kormány ezekből a nem rá tartozó adatbázisokból forrásokból merített, és nem olyan mindenki számára nyitott információ forrásból, mint hogy xy már régóta idejár, mindenki ismeri őt, ez szóbeszéd tárgya is és így tovább. Vagy bebizonyítható, hogy egy nem számára fenntartott vagy nem ilyen célra használható adatbázisból merít, a dolog akkor nem törvénysértő.
– Igen. Ez, ez az álláspontom jól összefoglalva. A magyar adatvédelmi jog azért nagyon érdekes egyébként, mert a legtöbb európai adatvédelmi jog eleve a nyilvános adatokat kiveszi. Tehát ha már valami nyilvánosságra került, az már nincsen az adatvédelem hatálya alatt. A magyar törvény alapján ez nem egyértelmű, de mivel itt kifejezetten olyan személyekről van szó, akik ugye közfeladatot látnak el, nyilvánvalóan hozzá vannak szokva az ilyen nyilvános vitákhoz, ezért ha ez az információ egyébként már nyilvános volt róluk, akkor én itt nem látok különösebb jogi aggályt. Még egyszer azt mondom, abban az esetben természetesen igen, ha állami vagy egyetemi adatbázisokból szereztek ilyen adatokat jogszerűtlenül.
– Egyáltalán bárki ki tudná ezt deríteni? Tegyük fel, hogy az egyik vagy másik hallgatói önkormányzati vezető azt mondja, hogy ő találva vagy sértve érzi magát, és úgy gondolja, hogy róla olyan adatot hoztak nyilvánosságra, ami nem tartozik a kormány hatáskörébe, nem a kormány dolga, egyébként pedig nem is igaz, ezért feljelenti a kormányt vagy a kormányszóvivőt, hogy jogosulatlan adatkezelésért feleljen. Akkor kideríthető volna? Vagy a bíróságnak egyáltalán megvan erre az apparátusa vagy talán a rendőrségnek, hogy kiderítse, ez hogyan történt?
– Természetesen igen. Ugye ezt még megelőzheti egy hatósági eljárás, amelyben az adatvédelmi hatóság is megkísérelheti ezt tisztázni. Egyébként meg bűncselekmény esetén a nyomozó hatóság kell hogy a tényállást tisztázza. Azért azt hozzá kell tenni, hogy visszaélés személyes adattal bűncselekményt abban az esetben lehet elkövetni, ha ez valamilyen jelentős érdeksérelmet okoz vagy pedig haszonszerzési célból történik meg. Azért én itt ezeknek a megállapítását elég valószínűtlennek tartom.
– Igen, hát mondjuk azt, hogy politikai lejárató célból tesznek közzé egy ilyen adatot, ez egyértelmű, de hát aki a politikába valamilyen módon belép, az számíthat arra is, hogy le fogják járatni. Vagy megpróbálják lejáratni.
– Pontosan ez a helyzet. Nyilván annak is vannak korlátai. Tehát mondjuk valótlan tényt nem lehet állítani, tehát azt nem mondhatja a HÖOK-elnökről, hogy tíz éve jár az egyetemre, miközben három éve jár az egyetemre. Ez nyilvánvalóan jogsértő lenne. De amennyiben valós információt állít, akkor már az állampolgárokra tartozik, hogy ennek a lényeges vagy lényegtelen voltát megítéljék.
– És ha egy valós információt általánosítva tesz közzé, akkor ugyan csóválhatjuk a fejünket, hogy ez nem szép, de még önmagában nem válik törvénysértővé.
– Ez a helyzet. Igen.
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!