Galamus.hu - Bolgár György interjúi a Galamusban

Bolgár György interjúi a Galamusban - 2012. december 4.

Nyomtatás

Részletek: Bolgár György - Megbeszéljük; 2012. december 06. csütörtök, 04:46; Megbeszéljük

2. oldal / 4

Orbán megvédi őt, a magyarok meg zsidó honfitársaikat
Steiner Pál szocialista országgyűlési képviselő

Bolgár György: - Hányan szóltak Önnek ma a parlamentben, hogy szegény Steiner, olvasva a Népszabadság mai vezércikkének címét?

Steiner Pál: - Én még sajnos nem tudtam elolvasni a Népszabadság vezércikkét, de valóban nagy figyelmet váltott ki miniszterelnök úrnak ez a kijelentése. És hát minden féleképpen kommentálták az eseményt.

– Ne mondja nekem, hogy nem olvasta el délután negyed ötig azt a vezércikket aminek a címe az, hogy szegény Steiner! Hát mennyi dolga van egy képviselőnek? Annyi csak nincsen, hogy ne tudna két percet rászánni a Népszabadság címoldalára?

– Azonnal pótolni fogom, de az a helyzet, hogy késő éjszakai órákban fejeztük be a Polgári Törvénykönyv általános vitáját.

– Ne mondja! Mi olyan sürgető ebben a Polgári Törvénykönyvben? Én úgy emlékszem, hogy az előző parlamenti ciklusban már egyszer elfogadták.

– Nem fogadták el. Előkészítettük a Polgári Törvénykönyvet. És az új kormány, a Fidesz-KDNP kormánya nem helyezte hatályba.

– Na ez az. Így van. Nem helyezte hatályba. Ez volt a dolog lényege. De hátha egyszer nem volt nekik olyan sürgős akkor, tudtak várni két és fél évet, akkor most mitől olyan sürgős?

– Nem, ez a parlamenti menetrendbe ment egyébként, csak az volt a probléma, hogy a részletes vitát a késő éjszakai órákra helyezte szándékosan a Fidesz többségű házbizottság. És ugye ezért nekünk ott képviselni kellett a véleményt.

– És miért csinálják ezt? Most nem, nem Steiner Pálról van szó, hanem úgy általában erről, hogy miért jó az a Fidesznek, hogy még a Ptk-ról sem lehet fényes nappal beszélni?

– Hát egyrészt azért jó, mert akkor úgy vélik, hogy a nyilvánosságot elkerülik ezek a viták. Ami a Ptk-t illeti, itt pedig azért tették nagyon későre, mert válság van. Egy kisebb válság van a KDNP és a Fidesz között. Ugyanis a KDNP nagyon furcsa módosító indítványaival gyakorlatilag ki akarja seprűzni a családjogi fejezetből, a családi vitrinből az élettársi és a bejegyzett élettársi viszonyokat.

– És ez még a Fidesznek sem tetszik?

– Ez még a Fidesz jelentős részének sem tetszik, és annyira nem tetszik, hogy a kormány mint előterjesztő nem foglalt még állást a kérdésben. Úgyhogy eléggé rosszízű vita folyt éjszaka.

– Értem. Na akkor a felmentést megadom, de azért pótolja.

– Köszönöm. Azonnal pótolom. Ahogy leteszem a telefont.

– De térjünk át a tegnapi azonnali kérdésére, illetve az arra adott miniszterelnöki válaszra. Itt mi a menetrend? Tehát az azonnali kérdést Önnek írásban meg kell fogalmaznia, be kell nyújtania, a miniszterelnök azt látja, és úgy válaszol, vagy másképpen megy ez?

– Nem, az azonnali kérdést hétfőn 11 óráig kell beadnunk, és csak a címet kell beadnunk, és ez a műfaja, hogy az azonnali kérdésnek a tartalmát nem ismerheti meg a válaszadó. A válaszadó egyébként három alkalommal elháríthatja a válaszadási kötelezettséget, de aztán kötelező számára.

– Mi volt az Ön kérdésének címe?

– Az én kérdésemnek az volt a címe, hogy miniszterelnök úr szerint a felmérés, a listázás és a kutatás azonos fogalmak-e, és én az azonnali kérdésemben azt fogalmaztam meg és ezt elemeztem, hogy az én véleményem szerint Németh Zsolt külügyi államtitkár, aki ennek az elképesztő náci kérdésnek a címzettje volt, rosszul válaszolt.

– Gyöngyösi Mártonnak válaszolt rosszul egy héttel ezelőtt.

– Így van. Én nem szerettem volna kimondani a nevét, de igen, valóban Gyöngyösi Mártonnak. Elhaló hangon, lagymatagon, miközben neki kellett volna figyelni a magyar parlamentben a legjobban erre a kérdésre abban az adott pillanatban, hisz ő volt a kérdezett államtitkár. Mindösszesen annyit tudott kifejteni, hogy ő nem támogatja ezt a kutatást, mert ez a kutatás nem befolyásolja a térségben kialakult konfliktust. Miközben neki azonnal fel kellett volna háborodnia, figyelmeztetni kellett volna a parlamentet, hogy ő milyen kérdést kapott. Kellett volna kérnie az elnök intézkedését, és nagyon sok mindent meg kellett volna még tenni Németh Zsolt államtitkár úrnak.

– Tegyük hozzá, hogy a Fidesz egyik legtapasztaltabb, legrégebbi politikusáról van szó.

– Pontosan. És éppen ezért nekem egy picit gyanús is az ő válasza. És ha megnézzük a Gyöngyösi Márton és Németh Zsolt feltett kérdését és adott válaszát, magát ezt a témát, hogy Izraelben hány magyar származású ember él, és Magyarországon hány izraeli és zsidó származású ember él, magát a témát Németh Zsolt vetette fel, és pontosan erre kapta ezt a náci alapvetést, ami ott megfogalmazódott. És az én véleményem szerint ezzel Németh Zsolt azt mutatta be, hogy alkalmatlan a külügyminisztériumi államtitkári posztra. És azt kérdeztem Orbán Viktor miniszterelnök úrtól, hogy miért nem menti fel Németh Zsoltot, miért nem meneszti, miért nem kezdeményezi a köztársasági elnöknél az ő menesztését. Hisz lehet látni, hogy amióta ez a megdöbbentő kijelentés elhangzott, Németh Zsolt hallgat, egyetlenegyszer sem nyilatkozott meg. És ha én sima képviselőként megtettem azt, hogy bocsánatot kértem azért, mert nem vettük észre azonnal ezt a náci provokációt, akkor neki mint kormánytagnak, mint külügyi államtitkárnak fokozott, sokkal fokozottabb a felelőssége.

– Mint a kérdés címzettjének.

– Így van. Sokkal fokozottabb felelőssége van, és neki már rég meg kellett volna fogalmazni a magyar parlamentben, hogy elnézést kérek, bocsánatot kérek és a mai nappal lemondok.

– Na de a miniszterelnök megvédte Németh Zsoltot, de ami ennél több, Önt is megvédte személyesen. Azt mondta a miniszterelnök, ha egyszer Önt megtámadták a származása miatt itt a parlamentben, akkor megígértem Önnek, hogy bármi is történik rám számíthat. Most hiába beszél kettős beszédről, hiába nem fogadja el a gesztusunkat, akkor is ránk számíthat, ha Önt bármilyen bántódás ért éri, mi meg fogjuk Önt védeni. Meg van nyugodva?

– Egyáltalán nem vagyok megnyugodva egyrészt, másrészt persze értékelem a miniszterelnök úrnak a gesztusát, de engem nem kell megvédeni. Tudja, az a furcsaság, hogy én életemben nem beszéltem a nyilvánosság előtt az én származásomról, én ezt az én magánügyemnek tekintem. Ezt én többször kifejtettem már. Én nem ezért lépek fel az antiszemitizmus és egyáltalán a fasiszta beszéd és a fasiszta magatartás ellen, amióta ez a párt bejutott a magyar parlamentbe. Csak emlékeztetném szerkesztő urat, nem dicsekvésként mondom, hanem tényként. Én kérdeztem meg először Orbán Viktor miniszterelnök úrtól, hogy hová lett a pofonosztó szigor, én kértem számon Pintér Sándortól, hogy miért ült le Vona Gáborral békésen vitatkozni az egyetemen. Én tettem szóvá nagyon sokszor a Jobbik magatartását és természetesen ebből következően, finoman szólva, engem nem szeretnek a legkevésbé a parlamentben és ezért folyamatosan sértegetnek. Legutoljára például Pörzse Sándor is megsértett.

– Hogyan? Mivel?

– Azt mondta, szintén egy ilyen kérdés csak az nem azonnali volt, hanem sima írásbeli kérdés, hogy képzelje el a válaszadó, hogy Mika Häkkinen és én unokatestvérek vagyunk. Ugye ez elképzelhetetlen lenne. Valami ilyesmit mondott. Én valóban a parlamenti eszközeimmel felléptem, és ez egészen a parlament plenáris üléséig eljutott, és akkor egyetlenegy fideszes politikus sem szólalt fel, egyetlenegy fideszes politikus, beleértve a miniszterelnököt, sem fejtette ki a véleményét.

– Mert hogy nem volt kötelező ezt a csúnya származási célzást megérteni. Ugye? Nem volt kimondva.

– Nem, nem, ez megállapította az ügyrendi bizottság, ezért került a plenáris ülésre. Ez önálló napirend volt a parlament ülésén. És a Fidesz figyelmen kívül hagyta, mint ahogy arról sem beszélt miniszterelnök úr, hogy miközben ő megígérte nekem a parlament ülésén, hogy létre fogják hozni az etikai bizottságot, amely pontosan arra lett volna hivatott, hogy ilyen és hasonló ügyeket kezeljen, a nagy ígéret után Berényi László módosító javaslatával, aki a Fidesz képviselője, egyszerűen kiherélték. És semmi mást nem hagytak ki a javaslatból, mint magát ezt az etikai bizottságot. Ezért mondtam miniszterelnök úrnak, bár éreztem, hogy meg volt bántva, hogy kvázi nem hatódtam meg az ő gesztusától, hogy hagyja abba a kettős beszédet és ezért emlékeztettem arra, hogy Rogán frakcióvezető úr 2006-ban polgármesterjelöltje volt ténylegesen a Jobbiknak, és 2010-ben ugyan formálisan nem volt jelöltje a Jobbiknak, de nem indított az V. kerületben a Jobbik polgármesterjelöltet. Hát mindenki gondolja végig, hogy miért nem.

– Egy dolgot még képviselő úr. Gondolja, hogy a vasárnapi, hétfői események után, tehát egyrészt a demonstráció, másrészt Orbán megszólalása után valami azért változik a Fidesz és a Jobbik viszonyában vagy minden fog menni tovább az eddigi úton?

– Ezt a jövő eldönti. Ezért kérdeztem a miniszterelnök úrtól, hogy például a kormánytöbbség elfogadja-e azt az irányvonalat, hogy a Jobbikot politikai karanténba szorítsuk, hogy elfogadja-e azt az irányvonalat, hogy megvizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy parlamenti funkciókat ne lássanak el. De kétségkívül azt el kell ismerni és el kell fogadni, hogy vasárnap óta új időszámítás kezdődött Magyarországon. Mert egy nagyon komoly, nagyon fenséges, nagyon magasztos tömegdemonstráció volt, amelyen a kormánypártnak kényszeredetten, finoman, de ott kellett lenni.

– Ahogy Kövér László mondta, kötelező volt ott lenni.

– Igen. És ha vissza tetszik gondolni Rogán képviselő úr, frakcióvezető úr beszédére, ő végig azt hangsúlyozta, hogy ő azért van ott, mert hívták. Nem azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP-t képviseli, nem azt mondta, hogy azért van ott, mert erkölcsi kötelességének tartotta, hanem lényegében egyes szám első személyében fogalmazta meg az ő jelenlétének az okát. De mégiscsak azt gondolom, hogy egyfajta erkölcsi összefogás megindult, és remélem, hogy a Fidesz és miniszterelnök úr következetes lesz ebben a kérdésben. Engem meg természetesen nem kell neki megvédenie, már csak azért sem, mert én magyar állampolgár vagyok, elsősorban magyar ember vagyok, a magyar törvények szerint nekem és minden magyar honfitársamnak rendelkezésére áll az erkölcs és a jog mindaddig, amíg Magyarországon jogállam van. Bár egyre jobban feszegeti pontosan ez a kormány a jogállam kereteit.

Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!