A „kultúrpolitikus” Fekete György (MMA) nyilatkozatai – tiltakozások
- Részletek
- Szemle
- 2012. december 05. szerda, 04:45
- (m.zs.)
A Makovecz Imre által alapított, az Orbán-kétharmad által az „alaptörvénybe” foglalt Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kapja meg a Műcsarnok és a Vigadó tulajdonjogát – erről döntött a kormány november 21-én, miután az MMA kultúrstratégiai szerepének megerősítéséről tárgyalt (lásd hírösszefoglalónkat: Kultúraügyek: Nemzeti Színház, Műcsarnok). Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke két interjúja keltett figyelmet az utóbbi napokba. Kiderül belőlük, milyen „kultúrstratégia” az, amelyben megerősített szerepet kap a Fekete elnökölte MMA.
Hétfőn az LMP szólította fel lemondásra Feketét „kódolt zsidózás” miatt, kedden a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége tiltakozott Fekete-féle rasszizmus ellen.
November 30-án az Index készített rövid interjút Fekete Györggyel: „erre a demokráciára én fütyülök” (részletek)
Az akadémiai tagság harmadik feltétele „az egyértelmű nemzeti érzés. Vállalni kell ezt az országot, ezt a nyelvet, hibáival, fogyatékosságaival együtt. Aki itthon érzi teljes mértékben magát, és nem utazik el külföldre, hogy külföldről visszafelé gyalázza Magyarországot.”
„A Mi a magyar? kiállítás a Műcsarnokban kiverte a biztosítékot az Akadémián.” „A Műcsarnok most lemondott igazgatójának már volt botrányos kiállítása, ami ellen a református és a katolikus egyház tiltakozott, ahol Jézus-gyalázásokról volt szó. Ezt nem!” „Állami intézményekben egyházgyalázás ne forduljon elő. Itt a keresztény kultúrára épülő Magyarországról van szó, nem kell állandóan, örökké provokálni.” „Én hithű református vagyok és presbiter, és úgy vagyok a művészeti akadémia elnöke. Ezt tőlem nem veheti el senki.”
„Erre a modern demokráciára én fütyülök, mert ez nem modern, és nem demokrácia. Nem demokrácia, mert kisebbségi uralmat akar a többségi uralom fölé helyezni. Ez nem demokrácia, ez antidemokrácia. És ebben a fasizmus, a kommunizmus és ez a fajta liberalizmus, amit én úgy hívok, hogy liber-ál-izmus, ezt nem tudom figyelembe venni.”
Részletek a Bencsik-féle Demokratában megjelent interjúból: „sokakból hiányzik ez a genetikus érzés”
„A tagságnak három határozott kritériuma van. […] [A harmadik] a nyílt és megvallott nemzeti elkötelezettség. Most nagyon sarkos leszek: az, aki kívülről gyalázza Magyarországot, valószínűleg nem lesz az Akadémia tagja, művészi kvalitásai ellenére sem.
– Miben kell megnyilvánulnia ennek az elkötelezettségnek?
– Elsősorban az illető életművében. Nekünk van egy sajátos nyelvezetünk, mind a képzőművészetben, mind a zenében, a táncban, az építészetben. Ilyen értelemben szuverének vagyunk a világtól, de a világ egészéhez hozzá akarjuk tenni a magunkét. Nemzeti gondolkodásmód alatt ennek a szemléletnek a megnyilvánulását értem. […] A nemzeti problémákat pedig az MMA szem előtt tartja, nem véletlen, hogy a 2005-ös szavazási kudarc után a magyar szervezetek közül elsőként mi vettünk fel határon túli tagokat, e szimbolikus gesztussal demonstrálva a Kárpát-medencében élő magyar kultúra egységét. […] A nemzeti gondolkodású alkotó alatt azt értem, aki elsősorban a magyar nemzet problémáival foglalkozik. A mi sorsunkkal, erényeinkkel és fogyatékosságainkkal: a közös életünkkel. Ez mindenhol a világon természetes, anélkül hogy felvetődne a nacionalizmus fogalma. Illyés Gyula mondta egyszer, hogy a franciáknak nincs szükségük nacionalizmusra, mert a vérükben van. Nálunk sokakból hiányzik ez a genetikus érzés. A Magyar Művészeti Akadémia tagjaiból azonban nem hiányozhat.
– Hogyan lehetne csökkenteni a művésztársadalom és az egész társadalom megosztottságát?
– A párbeszéd megkezdésével, amit huszonkét éve folyamatosan megspórolunk. Értelmes vitáknak kellene elindulnia, mert egyelőre csak üvöltözések folynak, sokszor igazságtalanul, pro és kontra. Az értékelést a személyről a mű irányába kellene terelnünk.
– De eközben ön is fontosnak tartja, hogy egy magyar művész mit nyilatkozik rólunk külföldön. Mi a helyzet azokkal, akik, úgymond, nem nemzetiek, de munkásságukkal bizonyos szempontból mégis öregbítik a magyar kultúra hírnevét.
– Azzal számolnunk kell, hogy például Konrád Györgyöt is magyarnak tekintik külföldön, bármit is mond rólunk. […] Sokkal jobban érdekelnek azok a fiatalok, akik elkötelezettség nélküliek, de egy pozitív művészeti stratégiával – nem kultúrpolitikával – ki lehetne mozdítani őket a semlegességükből. A franciát, az olaszt nem kell kimozdítani, de a magyart félteni kell. Ugyanakkor nincsenek illúzióim, ha meg is indul a párbeszéd, nagy szerelem soha nem lesz belőle. […]
– Tehát normálisnak tartja ezt a kettősséget?
– Abban az értelemben igen, hogy elkerülhetetlen. […] Az MMA-t most nemcsak balról, hanem jobbról is éri kritika, mert együttműködésre törekszik. Mi megpróbáljuk a művészetet és a jelen folyamatokat egy nagyobb dimenzióban nézni, és nem lehet elvenni a kedvünket egy-egy napi kudarc miatt. Kaptunk a parlamenttől egy olyan felhatalmazást, ami a magyar művészvilágnak még soha nem volt birtokában. Ehhez kaptunk tisztességes költségvetést és egy karakteres székházat. A törvény tehát történelmi tett volt, s nekünk az a dolgunk, hogy a jövendő szebb éveinek alakításában pozitívan vegyünk részt. Ehhez keresünk társakat. Aki gáncsoskodási szándékkal teszi be ide a lábát – természetesen jelképesen –, azt átlépjük.”
Lásd ehhez hírösszefoglalónkat: A Fidesz és a Jobbik nemzeti szellemet, nemzeti darabokat akar Szegeden, illetve A Magyar Írószövetség Elnöksége, a Magyar Művészeti Akadémia Elnöksége, a Professzorok Batthyány Köre Elnöksége februári állásfoglalását „egyes politikai körök rágalmairól”
Fekete és Orbán – MTI-fotó
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiltakozik
„A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége tiltakozik Fekete Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a Demokrata című lap 2012. november 21-i számában megjelent nyilatkozata ellen. A Magyarország Alaptörvényében nevesített és köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia elnöke kijelentette: ’Azzal számolnunk kell, hogy például Konrád Györgyöt is magyarnak tekintik külföldön, bármit is mond rólunk.’ Ezzel kétségbe vonta, hogy Konrád György munkássága a magyar irodalom és kultúra elidegeníthetetlen része és kiemelkedő értéke. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia büszke rá, hogy Konrád György tagjai közé tartozik, és elítél minden kirekesztő és rasszista megnyilvánulást.
2012. december 4.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége”
Az LMP lemondásra szólította fel a Magyar Művészeti Akadémia elnökét
Lemondásra szólította fel december 3-án a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökét az LMP. Karácsony Gergely, a párt frakcióvezető-helyettese parlamenti sajtótájékoztatóján azt kérte az MMA-tól, hogy Fekete György helyett olyan vezetőt válasszon, aki nem megosztja, hanem egységesíti a magyar kulturális életet.
„Fekete György elkezdett úgy viselkedni, mintha a Fidesz Aczél Györgye lenne”, és politikai szempontokat sorolt, amikor arról kérdezték, hogy mi alapján lehet valaki az akadémia tagja. És a parlament újabb jogköröket tervez adni az alaptörvényben is nevesített Magyar Művészeti Akadémiának. Karácsony szerint az MMA elnökének közelmúltbeli nyilatkozatai alapján fel kell hagyni azzal a reménnyel, hogy a testület képes lesz a teljes magyar művészeti elitet integrálni.
A politikus Fekete György egyik nyilatkozatát idézte, amelyben az MMA elnöke arról beszélt, hogy csak azok válhatnak szervezete tagjává, akik karakteres nemzeti elkötelezettséget vállalnak. Az LMP álláspontja szerint olyan típusú kirekesztés, amelyet elsősorban a Jobbik szokott hangoztatni a politikában.
A Demokrata című hetilapnak adott interjújában Fekete György azt mondta: „Azzal számolnunk kell, hogy például Konrád Györgyöt is magyarnak tekintik külföldön.” Karácsony Gergely azt mondta, ezt a mondatot nem tudja másként értelmezni, mint „kódolt zsidózásként”.
Lásd még az Unbekannte című blogot: A Fekete György-interjú legfontosabb üzenete
(m.zs.)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!