A felsőoktatás (ön)felszámolása
- Részletek
- Napi apró
- 2012. október 19. péntek, 01:14
- Huszár Ágnes
Orbán Viktor október 16-án részt vett a Magyar Rektori Konferencia (MRK) debreceni ülésén. Itt ismét kifejtette elképzeléseit a felsőoktatás jövőjéről. Elmondta: „önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség”. Közpénzt pedig „csak ott szabad alkalmazni, ahol nem látszik más megoldás”.
Mezey Barna, az MRK elnöke erre reagálva felhívta a figyelmet arra: „nem létezik olyan felsőoktatás, amelyből kivonul az állam”, különösen nem Európában. De Orbánra aligha hatott egykori professzorának érvelése, akitől, mint önkritikusan megjegyezte, annak idején „nem kapott ötöst”.
A Fidesz-kormány ugyanis gyökeresen át akarja alakítani a felsőoktatást. A három – az átkosban ELTE-s jogi diplomát szerzett – főméltóság által sokszor látványosan szapult szocialista korszak minden nyomát el akarja tüntetni. Annak a rendszernek volt egy világos (felső)oktatási preferenciája: a fizikai dolgozók gyermekeinek helyzetbe hozása. Az iskolai naplóban nagy piros F betű jelezte a tanároknak, melyik gyereket kell speciális segítségben részesítenie, vagy legalábbis potya ötösökkel jutalmaznia. A rendszer deklarált célja a „népből származó”, hozzá hű, „plebejus” értelmiség kinevelése volt, ezzel párhuzamosan a „régi értelmiség” gyerekeinek kiszorítása a felfelé irányuló társadalmi mobilitásból. Valóságos harcot indítottak az „orvosdinasztiák, ügyvéddinasztiák” továbbélése ellen.
Ezt a célt változatos eszközökkel érték el. Az ötvenes években egyszerűen nem vették fel egyetemre, főiskolára a volt „horthysta katonatisztek”, kulákok, lelkészek gyermekeit. A hatvanas-hetvenes években a diszkriminációt már szofisztikáltabb módon érvényesítették, a kettős pontrendszer segítségével. Ez azt jelentette, hogy az F-es gyerekeknek alacsonyabb felvételi pontszámot kellett elérni a sikeres felvételihez, mint a „maszekgyerekeknek”, az értelmiségi családból származóknak, a felekezeti gimnáziumot végzetteknek. Az elért pontok számát titkosan kezelték, így nincs bizonyíték arra, kik voltak a rendszer kivételezettjei és kiknek kellett kivételes teljesítményt nyújtani, hogy felsőfokú tanulmányokat folytathassanak.
Akik annak idején az ELTE-re és más egyetemekre kivételezettként jutottak be, most a politikai döntéshozók helyzetében vannak. Legfőbb feladatuknak pedig éppen azt tekintik, hogy radikálisan megváltoztassák a preferenciákat. Mint aki feljut a csúcsra, és felhúzza maga után a létrát, nehogy más is felmásszon rajta. A felsőoktatási rendszer fideszes átszervezésének üzenete: fizess vagy maradj buta, képzetlen, lúzer!
A mai húszévesek szerencsére nem buták és nemcsak Hegyeshalomtól Záhonyig látják át továbbtanulásuk lehetőségeit. Megfelelő nyelvtudással, felkészültséggel és kitartással jeles nyugati egyetemekre is be tudnak jutni. Szorgalmas munkával és/vagy az eredmények alapján kapott ösztöndíjjal el is tudják tartani magukat. Ha pedig feltétlenül magyar nyelvű képzésre vágynak, irány Kolozsvár! Ott ugyanis még mindig ingyenes a képzés, az oktatási infrastruktúra javítását pedig maga a magyar kormány támogatja bőkezűen.
(Huszár Ágnes)
Ha tetszik a cikk, ajánlja másoknak is!
